DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő 2936. számú törvényjavaslat fontos része, hogy a szakma visszajelzései alapján került kialakításra, tehát zajlott egy egyeztetés a tapasztalatok alapján. A 2017 óta hatályos ügyvédi törvény és a jogászközösség által a tapasztalatok arra sarkallták részben a Magyar Ügyvédi Kamarát, részben a minisztériumot, hogy az eddigi tapasztalatokat beépítsék ebbe a törvényjavaslatba. Ennek az egyeztetésnek a summáját foglalja össze valójában a megtárgyalandó törvényjavaslat.
Tisztelt Képviselőtársak! Mi, akik a törvényhozás munkájában részt veszünk, érdekeltek vagyunk abban, hogy a gyakorlati igényeknek megfelelő szabályozást alkossunk, és szülessen meg sok esetben a kompromisszum a szakmával. Közülünk is jó néhányan ügyvédek vagyunk, akik folytattak korábban ügyvédi tevékenységet, és bennünk is hasonló gondolatok merültek fel itt a gyakorlati kérdések kapcsán.
Tisztelt Képviselőtársak! Néhány jogharmonizációs kötelezettség mellett szeretném felhívni a figyelmet, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek a törvényjavaslatban szerepelnek: az egyik a jogi képviselettel és a büntetőügyekben való védelem ellátásával kapcsolatos kérdéskör.
Korlátozó szabály volt korábban, ezt a korlátozó szabályt egyértelművé teszi a jogutóddal szemben, hogy a hatáskör gyakorlásában a jogviszony megszűnését megelőző öt évben az ügyvédi tevékenység gyakorlója miként vett részt, ezt a korlátozó szabályt egyértelműsíti. Pontosítja az ügyvédek azonosítási kötelezettségét előíró szabályokat, egyértelműsítve, hogy az elektronikus adatigénylés a jogügyletek biztonsága érdekében miként történjen; a kamarai jogtanácsosok, a munkavállalói érdekképviseletek, szervek jogát; a munkaügyi közszolgálati perekben a jogi képviselet ellátása miként történjék, az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét; a kamarai jogtanácsosok több munkáltatóval létesített munkaviszonyát indokolt szűkíteni az egy vállalatcsoporthoz tartozó munkáltatókra. A magyar állam képviseletének ellátását érintő jogszabályváltozásra is reflektál a törvényjavaslat. Kis terjedelmű pontosítás érinti a fegyelmi eljárási szabályokat, erről beszélt államtitkár úr is; az ügyvédi irodák vagyonrendezési eljárása is része. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítása is benne szerepel a javaslatban, csakúgy, mint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása. Itt a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapít meg, ezenkívül a joggyakorlat egységesítése érdekében néhány feltétlenül szükséges pontosítást végez el.
A szövetkezeti törvény vonatkozásában egy alkotmánybírósági álláspont szerint a törvényalkotó nem szabályozta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényben a termőföldtulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt.
A bírósági végrehajtási törvény módosítására kerül sor, a közös tulajdon megszüntetésére irányuló végrehajtási szabályokat egyértelművé teszi. A végrehajtás mint pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtás szükséges erre, és nem mint meghatározott cselekmény.
A Vht. alapján lefolytatott fellebbezési eljárást rögzíti, hogy a jogutódlás tárgyában hozott végzés esetében a végrehajtás megszüntetése és korlátozása tárgyában hozott végzés ellen, valamint biztosítási intézkedés tárgyában hozott végzés ellen is lehet külön fellebbezés. A jogharmonizációt, az EK tanácsi irányelv 10. cikkelyének való megfelelést biztosítja, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvényt módosítja, az AB-határozat alapján felülvizsgálja, a kényszertörlési eljárást egyértelműsíti.
Ez egy kivételes szabály lett volna, ehhez képest lassan ilyen általános szabállyá vált. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosítása, az új Ákr., az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja, a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítása, itt az európai parlamenti és tanácsi rendeletet, az úgynevezett öröklési rendeletet építi be, újrarendezi az öröklési bizonyítvány sorsát, és egy új jogintézményt, az öröklési tanúsítványt is bevezeti. Ez megkönnyíti az öröklésben érdekeltek számára a hagyatéki eljárást.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tehát jó néhány törvényt nyit meg ez a benyújtott törvényjavaslat. Azt gondolom, hogy ezek technikai jellegűek, de mégis fontosak, a jogászok, illetve a jogszolgáltatást igénybe vevők körét, azok tevékenységét javítja, elősegíti, ezért a Fidesz támogatja ezt a törvényjavaslatot. Kérem, hogy így tegyenek önök is. (Taps a kormánypártok soraiban.)
