CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért szeretnék néhány gondolatot elmondani önöknek, mert valakik - két felszólalásból is kiderült - nem olvasták el figyelmesen az előterjesztést és annak a magyarázatát, ugyanis nemcsak 3,5 tonna alatti forgalomra van ez a híd, hanem a személyforgalomra általában. Tehát Hajdu képviselőtársamnak mondom, hogy egy busz, amely a turizmus egyik letéteményese a tekintetben, hogy a turistákat az szállítja nagy tömegben egyik helyről a másikra, átmehet a hídon, és az egy nagyon fontos dolog - megjegyzem ezt jobbikos képviselőtársaim hozzászólására is reagálva -, hogy a helyiek kérték azt, hogy 3,5 tonna alatti tehergépjármű-forgalom mehessen csak át a hídon, afölötti teherforgalom ne használhassa ezt a hidat. Tehát az ott élő emberek javasolták ezt, az ott lévő emberek kérték ezt. Én azt hiszem, az ott élő emberek tudják igazán a saját igényeiket megfogalmazni és meghatározni, Budapestről nem biztos, hogy nekünk jó ebbe beleavatkozni.
(11.30)
Tehát ez egy nagyon fontos értelmezési kérdés volt, és azért tartottam fontosnak ezt elmondani, hogy tisztázzuk ezt a kérdést, ami félreértésre adott okot.
A másik dolog, amit szeretnék tisztázni, az a bizonyos 90 körüli szám, amit metszéspontként jellemzett. Itt átkelésről van szó, ez egy keret volt, meg kellett határozni, hogy milyen lehetőségek vannak, ebből a 90 helyszínből kellett meghatározni és kiválasztani azokat a helyszíneket, amelyek alkalmasak arra, hogy a későbbiekben átkelőhelyet létesítsenek rajtuk. Ez a folyamat még történik, az előkészítések történnek, és bár most egy megvalósítás előtt állunk, de azért szeretném mondani, hogy például Drégelypalánk, Ipolyhídvég, Őrhalom, Ipolyvarbó kerékpároshíd-átkelőhelyek előkészítés alatt vannak, és a kerékpáros híd a Dunán Dunakiliti és Doborgaz között ugyancsak előkészítés alatt van, tehát folyik a munka folyamatosan, csak azt látni kell, hogy az előkészítő munka egyik pillanatról a másikra nem valósítható meg. Egy híd megépítése nem úgy történik, hogy kitaláljuk, és másnap nekiállunk építeni. Meg kell tervezni, elő kell teremteni rá a forrást; aki önkormányzatban vagy éppen beruházások levezénylésében dolgozott és részt vett már, az tudhatja, hogy egy álom, egy terv, egy cél elérése attól függően, hogy mekkora beruházásról van szó, rövidebb-hosszabb időt vesz igénybe, de semmiképpen sem az egyik pillanatról a másikra megvalósítható ügyként kezelhető.
Viszont Szávay István felszólalására más szemszögből is szeretnék reagálni, hiszen a hosszú felszólalásában a szakmai hozzászólása mellett különböző, nemzetpolitikával kapcsolatos kritikákat is megfogalmazott. Nem akarnék minden egyes, egyébként nem idetartozó kérdésére, felvetésére reagálni, egy dolgot viszont szeretnék mondani - talán az elmúlt nyolc év tapasztalata alapján is mondhatom ezt, amióta a Jobbik benn van a parlamentben. A parlamentben vádaskodni, nagy szavakat mondani, vagdalkozni különböző kifejezésekkel, gondolatokkal rettenetesen megy nekik. Akkor, amikor például a nemzet érdekében cselekedni kell, például amikor az Alaptörvény módosítását meg kellett volna szavazni a kötelező betelepítés ellen, akkor már, amikor tenni kellett volna, nem volt akkora bátorságuk. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)
Addig, amíg szájhősködni kell, megy, amíg- ahogy mondtam - vagdalkozni kell mindenfajta felelősség nélkül, addig tudják mondani a véleményüket, a cselekedet már nem jellemző rájuk. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
