DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, a kérdésére nagyon könnyen választ tud kapni, tisztelt képviselő úr. Az első kérdésére, amit fölvetett körülbelül az első három percben, megkapja a választ, ha elolvassa a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. Ugyanis minden kérdésére egy sorban megtalálható a válasz, ami azt tartalmazza, hogy a Nemzeti alaptantervet ötévente felül kell vizsgálni. Ezért van az, hogy bár valóban egy stabil alaptanterv jött létre, de a törvény előírja, hogy ötévente át kell tekinteni, ezért ötévente át kell nézni.
Ezért sem kapkodásnak, sem helyben járásnak nincs ideje, hanem van egy normál menetrend, amit itt az Országgyűlés elfogadott, hogy ötévente, mivel a világ változik, a tudás változik, a pedagógiai módszerek fejlődnek, nyilván a társadalom, a gyermekek összetétele is változik, ezért ötévente teljesen természetes, hogy fölül kell vizsgálni a Nemzeti alaptantervet. Mi itt, az Országgyűlésben, az ön szeme láttára egy ilyen oktatási rendszert hoztunk létre, amelynek stabilak az alapjai, a nemzeti nevelésnek egy fontos bázisa, de ettől függetlenül ötévente folyamatosan igazodik a korszerű igényekhez.
A másik tanácsom, hogy amikor a miniszter úr interjúit olvassa, akkor érdemes azokat a maguk egészében elolvasni, mert az egy tipikus csúsztatás, félinformáció s a többi volt, amit ön itt előadott. Hiszen kivett bizonyos részeket az interjújából, majd azokat a részeket hiányolta, amelyek egyébként benne szerepelnek. Szó szerint idézem: „korszerű oktatás a célunk”. Ön azt mondta, hogy miért csak a hagyományok vannak benne, miért nincs a korszerűség. Szó szerint ez van, korszerű oktatás a célunk.
A NAT esetében az új kutatási eredményeket be kell illeszteni, a NAT esetében a korszerű pedagógiai megközelítéseket be kell illeszteni. Ön most azt hiányolta, hogy ezek miért nem szerepelnek a célkitűzések között. Ezek ott vannak, tisztelt képviselő úr, pontról pontra mindegyik ott van. Csak ön direkt úgy olvasta ezeket a sorokat, hogy kitakarta egyiket-másikat, és így egy prekoncepciót, egy narratívát tudott megerősíteni anélkül, hogy a valóságban elolvasná a köznevelési törvényt és látná, hogy miért kell ötévente felülvizsgálni a NAT-ot, vagy elolvasná az interjú teljességét. Lehet, hogy jó szándékú volt, és csak bizonyos balliberális portálokról tájékozódott; akkor pedig javaslom, hogy mindig keresse meg az eredeti formát.
Miniszter úrnak pedig, azt hiszem, jóval bővebb ismeretanyaga van az oktatásról, hiszen ő már 44 éve tanít graduális képzésben, négy itthoni és több külföldi intézményben, hét intézményben posztgraduális képzésben, továbbképző oktatásban is részt vesz 37 éve, és PhD-oktatásban is több intézményben 13 éve. Mindemellett van még 64 tudományos társasági és egyéb tagsága. Tehát szerintem arról, hogy mit és hogyan érdemes tanítani, neki bővebb ismeretanyaga van, mint önnek, tisztelt képviselő úr. Így építettük föl azt a rendszert, amit létrehoztunk, ötévenkénti felülvizsgálattal és nagy rugalmassági lehetőségekkel.
Ahhoz már egy kicsit részletesebb szabályokat kell elolvasnia, de másfél-két évvel ezelőtt, inkább két évvel ezelőtt ön is megtalálhatta volna azokat a jogszabályokat, amelyek most már a kerettantervhez képest 20 százalékos eltérést biztosítanak minden iskola számára. Ön mondott egy problémát, hogy sokan úgy érzik, hogy a gyerekük túlterhelt az iskolában. Erre mi létrehoztunk egy megoldást, tisztelt képviselő úr, azt, hogy a kerettantervtől 20 százalékban el lehet térni. Ha egy iskola olyan profilt alakít ki, amelyben csak az átlagos mennyiséget követeli, megteheti. Ha pedig van egy iskola, amelyik többet kíván a diákoktól várni és a szülők szeretnék, hogy olyan iskolába járassák a gyereküket, ahol többet követelnek tőlük, ezt megtehetik. 20 százaléknyi eltérés van a kerettantervtől. Így a szülők, az iskola, a diákok, az iskola vezetése közösen tudja kialakítani egyik vagy másik iskola profilját.
Nyilván van egy alapműveltség, egy alapkészség-fejlesztés, amit mindenkinek meg kell kapnia, de ehhez képest sokkal nagyobb az eltérési lehetőségük az iskoláknak egyenként, hogy a saját profiljukat kialakítsák, és ezáltal nem fognak túlterhelt érzéssel a diákok hazamenni, mert aki olyan iskolába akarja íratni a gyerekét, ahol többet követelnek meg, megteheti. Aki pedig azt mondja, hogy nincs szüksége a gyerekemnek ilyen többlettudásra, az a szülő pedig egy másik típusú iskolába íratja a gyerekét, erre a lehetősége megvan.
Hogy ezt elősegítsük, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet úgynevezett rugalmas tanmenetjavaslatokat is kidolgozott, pontosan azért, hogy azok az iskolák, amelyek élni akarnak az eltérés lehetőségével a gyerekek javára, azért, hogy a gyerekek valóban az iskolában a szükséges tudást hangsúlyosan szerezzék meg, és amit az iskola a szülőkkel, a diákokkal, a pedagógusokkal közösen kevésbé tart hangsúlyosnak, azokon gyorsabban átlépjenek, ebben az esetben ezek a rugalmas tanmenetjavaslatok egyfajta sémaként segítik a pedagógusok munkáját, segítik az iskolaigazgató munkáját akkor, amikor kialakítjákaz iskola profilját.
Tisztelt Képviselő Úr! Mi egy ilyen köznevelési rendszert építettünk ki, és ehhez biztosítottuk a forrásokat is pedagógusbér-emelésben és más téren is. Ha megnézi ön, hogy az Európai Unió átlagában egy ország mennyit költ GDP-arányosan oktatásra, akkor 4,9 százalékot fog találni, Magyarország esetében 5,2-t, jóval többet, mint az uniós átlag, mert mi a jövőnkbe többet szeretnénk beruházni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
