Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról
Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról
Tisztelt Ház! Ma június 4-e van. 98 esztendeje, hogy a trianoni békeszerződés aláírásával országunk történelmi területének kétharmada és magyar lakosságának egyharmada idegen hatalmak fennhatósága alá került. Nyolc esztendeje, hogy az Országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény elfogadásával június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
98 esztendeje a korabeli európai nagyhatalmak államunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig az önmagától való elidegenedésre ítélték. 1920. június 4-én Rakovszky István házelnök országgyűlési beszédében többek között azt mondta, idézem: „A kényszer hatása alatt ezt az úgynevezett békekötést aláírjuk. De a lehetetlen dolgokra senki sem kényszeríthető.”
A XX. század tragikus lehetetlenségeit a magyarság önmagából erőt merítve élte túl, nemzetünk csak ezáltal tudta megőrizni államát és lelki egységét. Ezen megtartóerő forrása, tisztelt képviselőtársaim, a nemzeti összetartozásunk tudata.
Nyolc esztendeje azért nyilvánítottuk június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, mert meggyőződésünk, hogy sem a bennünk mások által táplált bűntudatra, sem az önmagunkon elhatalmasodó sérelmi tudatra a XXI. században jövőt építeni nem lehet. Meggyőződésünk, hogy a nemzetét nem kiszolgáltató, hanem szolgáló állam eszménye és a magyarság lelki egységét biztosító nemzeti összetartozás tudata nemcsak a múlt értékes és megszenvedett öröksége, hanem a jövőnk elengedhetetlen biztosítéka is. A múlt és a jövő ugyanis szorosan összefügg.
Trianonban hárommillió magyar embert fosztottak meg azon jogától, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a szülőföldjén, megkérdezésük nélkül, a fejük fölött léptették át az országhatárokat, és taszították őket az emberi méltóságukat mai napig korlátozó kisebbségi sorba.
Napjainkban vannak, akik Európa minden nemzetét meg akarják fosztani azon joguktól, hogy eldönthessék, kivel akarnak együtt élni a szülőföldjükön. Vannak, akik az európai nemzetek megkérdezése nélkül az illegális migráció eszközével akarják átalakítani az európai térséget.
Trianonban a magyar államot akarták elsorvasztani a győztesek, napjainkban azonban vannak, akik minden európai államot el akarnak sorvasztani, beleértve az egykori győztesek államait is.
Az előttünk álló időkben a nemzeti összetartozás nemcsak a magyarság, hanem minden európai nemzet, ezáltal pedig az egyenjogú európai nemzeti államok együttműködésére épülő Európai Unió számára is nélkülözhetetlen erőforrást jelenthet. Európa nem a nemzeti érdekek és értékek felszámolásával, hanem csak azok harmonizálása révén tud talpon maradni a világhatalmi küzdelmekben.
Mi, magyarok, az első világháború legnagyobb vesztesei, 98 esztendő után ugyanazt kívánjuk az egykori győzteseknek, mint önmagunknak: józan nemzeti öntudatot és nemzetközi együttműködésre nyitott, cselekvőképes nemzeti államot.
Az Országgyűlés nevében ezen a napon hálával, elismeréssel és köszönettel tartozunk és fejezem ki elismerésünket mindazon honfitársainknak, akik az elmúlt évszázadban - éljenek bárhol a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban - életüket áldozták magyarságukért, vagy életük munkáját szentelték a magyar nemzeti összetartozás megőrzésének és erősítésének.
Isten óvja Magyarországot és minden magyar embert a szülőföldjén! (Taps.)
