POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon, az ülés kezdetén a Semmelweis-nap alkalmából méltóan megköszöntük az egészségügyi dolgozóknak azt az áldozatos munkát, amelyet értünk, magyar emberekért, a társadalomért tesznek. De úgy gondolom, hogy nem mehetünk el amellett, hogy július 1-je nemcsak Semmelweis-nap, hanem a köztisztviselők és a kormánytisztviselők napja is. 1997 óta július 1-jén köszönetet mondunk azoknak a hivatali dolgozóknak, akik nem túl szerencsés munkafeltételek között, igen nehéz bérkörülmények között dolgoznak.
2011-től már nemcsak a köztisztviselők, de a kormánytisztviselők napjának is tartjuk július 1-jét. Egy fontos intézkedés volt az elmúlt időszakban, 2001-től egészen 15 éven keresztül: 2016-ig ez a nap a köztisztviselők számára munkaszüneti nap volt. Fontosnak tartom azt, hogy ennek a munkaszüneti napnak a megszüntetése jelzés volt az Orbán-kormánytól, hogy mire is tartja a köztisztviselőket. És talán ez egy lépés volt annak az elindítására, amely most a köztisztviselők között a kormányablakokban, a polgármesteri hivatalokban, a közös önkormányzati hivatalokban tapasztalható. Most már a kormányzat sem tagadja, sőt válságtanácskozásokat hívnak össze annak érdekében, hogy megoldják azt a munkaerőhiányt, amely a hivatalokban most tapasztalható.
Ugyanis az elmúlt napokban felröppent az a hír, hogy kormányablakok itt, Budapesten nem tudnak nyitva tartani, és a kormány erre úgy reagált, hogy karbantartási munkálatok folynak, és egyébként a mai napon ezt már egy képviselőtársam kérdésként feltette a kormányzatnak, ahol ismételten azt válaszolták, hogy karbantartási munkálatok miatt nem nyitottak ki a kormányablakok. De azért március 1-je óta egy nagyon komoly trend folyik itt a köztisztviselők körében, ugyanis még az őket tömörítő szakszervezet is kimondta és leírta, hogy négyezer dolgozó hiányzik itt, ebből az ágazatból. Négyezer dolgozó az, akiket azonnal fel tudnának venni, ha jelentkeznének oda.
Az egyik fontos lépés volt, ami szintén ehhez a trendhez hozzájárult, hogy március 1-jén egy jogszabályi változás következményeképpen 2500-an kérték azonnali felmentésüket. Mert mi is történt? Megemelt munkaidő, megemelt munkaterhek, és ezzel párhuzamosan az alapszabadságnak a csökkentése is megtörtént a hivatali dolgozóknál, a köztisztviselőknél.
Ugye, azt nem gondolja senki sem komolyan, hogy azért a bérért - lássuk be, ha csak elmegyünk egy pár száz kilométerre, mosogatóként többet keresnek, mint azok a köztisztviselők, akik a hivatalokban dolgoznak -, ezekért a bérekért itt Magyarországon ilyen munkakörülmények között szívvel-lélekkel tudnak dolgozni? Egyébként azon csodálkozom, hogy ez a szám 2500-nál megállt. De látható a trend, és látható az, hogy a kormányablakok működése is egyre kritikusabb.
Az előző napirendre egy kicsit visszautalva, amikor is a babaváró támogatások igénylésének illetékmentességéről szólt az általános vita, ott is elmondták, hogy milyen jó, hogy a kormányablakoknál is lehet majd ezeket az ügyeket intézni, és hogy ez mennyire meg fogja gyorsítani ezt a folyamatot. Igen ám, csak kérdezem, ha a kormányablakoknál nem dolgoznak, vagy olyan mértékű ez a sor, akkor hogyan fogja tudni gyorsítani az ügyintézést, hogy azok a fiatal párok, akik a babaváró támogatást szeretnék igénybe venni, minél előbb hozzájuthassanak a pénzükhöz.
És még egy dolog, amit szeretnék elmondani, ez mai sajtóhír volt, hogy úgy gondolják, hogy a budapesti kormányablakok működését áthelyezéssel fogják tudni megoldani, hogy a munkavállalókat áthelyezik. Kérdem én: ez családpolitikai intézkedés? Az, hogy valakiknek majd esetleg sok-sok kilométert kell utazni a munkahelyükre, ahogy ezt eddig nem kellett megtenni? Köszönöm szépen. És még egyszer köszönet a köztisztviselőknek a köztisztviselők napja alkalmából. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
