CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mielőtt a feltett kérdéseire választ adok, engedje meg, hogy felhívjam mindenki figyelmét, a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy mi az, ami nem hangzott el az iménti interpellációban: hiányoztak belőle azok a valótlan állítások, amelyekkel az ellenzék eddig azt akarta bizonygatni, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs intézményrendszer átalakítása annak működtetési szabadságát és eredményességét veszélyeztetné. Remélem, ez azt mutatja, hogy az ellenzék is belátta, hogy ezek a lépések szükségesek, már amit megteszünk és megtettünk eddig, és halaszthatatlanok voltak.
Tisztelt Képviselő Úr! Az uniós forrásokkal kapcsolatos kérdésére azt válaszolhatom, hogy az intézményfenntartó és az intézményhálózat szerepe a 2021-27-es időszak európai uniós forrásainak felhasználásában változatlan marad a jelenlegi időszakhoz képest. Az, hogy a baloldali kormányok rendkívül rosszul teljesítettek az uniós források lehívásában és hazai hasznosításában, eddig is köztudott volt (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.), viszont még így sem érthető, hogy miért tekintenek önök újdonságként arra, hogy a kutatóintézet-hálózat fenntartója jelenleg is és a jövőben is európai uniós forrásokat kezel. Az intézményhálózat a 2014-20-as időszakban is számos uniós társfinanszírozású kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat kedvezményezettje volt és kedvezményezettje jelenleg is.
Éppen az a célunk, hogy a magyar tudománynak a közösségi forrásokból való rendkívül alacsony arányú részesedését megnöveljük, és így a hazai tudósok is a nyugat-európai kutatókhoz hasonló nagyságrendű lehetőségekkel rendelkezzenek. Nem tekintjük ugyanis megfelelőnek és megengedhetőnek, hogy százforintnyi brüsszeli kutatási pénzből Magyarország alig 50 fillért kapjon, annyit tudjon megszerezni.
Ami pedig a vagyon kérdését illeti, a kormány álláspontja egyértelmű: azokat a javakat, amelyeket a tudomány és a kutatás céljának szolgálatába állítottak, mindenkor a tudomány és a kutatások érdekében kell hasznosítani. Az Akadémia 2006-ban közfeladat-ellátásra, a kutatási infrastruktúrára kapott az államtól vagyont, amelyből az intézethálózatot működteti. Ez a vagyon, a kutatóintézet-hálózat épületei, illetve eszköz-infrastruktúrája kizárólag erre a célra használhatóak.
Szögezzük le tehát újra: a kormány nem államosítja az MTA vagyonát, a kutatóintézetek által használt vagyonelemek, épületek és eszközök nem kerülnek át más tulajdonába. Ugyanakkor a törvénymódosítással az intézetek működését érintő közfeladat kikerül az MTA köztestülete alól, ezért az erre szolgáló vagyon kezelése a jövőben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságának felelősségi körébe fog tartozni. Az intézményrendszer és finanszírozási rendszer átalakítása kizárólag ezeket az állam által biztosított, közfeladat-ellátásra szolgáló vagyonelemeket érinti; azok korábban is a tudomány szolgálatában álltak, és az elkövetkezendő időszakban is ezt a célt fogják szolgálni.
Ezek az intézkedések meggyőződésem szerint összhangban vannak a tudományosság, a magyar kutatók és a magyar társadalom érdekeivel, a kormány számára pedig a magyar érdekek érvényesítése a legfontosabb feladat ebben a kérdésben is. Ezért kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
