BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ebben az ülésszakban - immár ötödik esztendeje - a jövő év tekintetében három fontos törvényjavaslat került önök elé közel fél évvel a hatálybalépésük előtt: a következő évi költségvetési törvényjavaslat, az adómódosításokról szóló javaslat és a 2020. évi, vagyis a következő költségvetést megalapozó törvényjavaslat. Mindez meggyőződésünk szerint a gazdaság és a magyar családok szempontjából tovább erősíti a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget.
A 2020-as költségvetés középpontjában a családok támogatása áll, amire a kormány minden eddiginél több forrást, 2228 milliárd forintot biztosít, összhangban a családvédelmi akcióterv intézkedéseivel. A jövő évi büdzsé emellett az elért gazdasági eredmények megvédésére és az ország biztonságának megőrzésére helyezi a hangsúlyt.
Az adótörvények tervezett módosításai a kormány adócsökkentési politikájának folytatását jelenítik meg, ezek így számos, a hazai vállalkozásokat segítő intézkedéseket tartalmaznak a gazdaságvédelmi akcióterv részeként.
Végül harmadik törvényjavaslatként az előzőekkel összefüggésben a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a központi költségvetési törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. Az egyes módosítások összhangban állnak a kormány költségvetési és gazdaságpolitikai irányaival, melyek hozzájárulnak az erős és fenntartható gazdasági növekedéshez, a családok védelméhez és támogatásához, valamint az adminisztratív terhek további csökkentéséhez.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslatban e célok elérése érdekében 59 törvény módosítására teszünk javaslatot. Kérem, engedjék meg, hogy a módosítási javaslatok közül kiemeljek néhányat.
A törvényjavaslat több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit. Ezek közül az egyik lényeges elem, hogy kiterjeszti a kincstári számlavezetést használó szervezetek körét annak érdekében, hogy az eddigieknél még hatékonyabb közpénzfelhasználás valósulhasson meg, ami az államadósság-kezelés szempontjából is jelentőséggel bír. Elsősorban azon szervezetekről van szó, akik a különféle fejlesztési támogatások esetén korábban felmentést kaphattak, többek között a likviditás megőrzése miatti hitelfelvétel vagy bankgarancia nyújtása miatt, és a központi költségvetéssel szoros kapcsolatban állnak, mint például a közútfejlesztésekkel foglalkozó Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Másik lényeges elemként azon szervezetekre is vonatkozik a javaslat, amelyek kereskedelmi bankoknál vezetnek számlát. Ezen szervezetek a javaslat elfogadása esetén az 50 millió forintot meghaladó és még fel nem használt uniós támogatási összegeiket kötelesek lesznek a Kincstárnál megnyitott számlákra utalni és azokon kezelni. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy ezen összegek felett továbbra is a kedvezményezettek mint számlatulajdonosok rendelkeznek majd, a Kincstár csak az innen történő kifizetéseket fogja teljesíteni az erre vonatkozó megbízás alapján. A rendelkezés célja tehát az, hogy a központi költségvetésből folyósított támogatások azok tényleges felhasználásáig a Magyar Államkincstárnál legyenek, ezáltal tudjuk optimalizálni az államadósság kezelését.
A módosítás több ponton érinti a Magyar Államkincstár egyes feladatait. Így például a valamennyi költségvetési szerv adatait tartalmazó, közhiteles törzskönyvi nyilvántartásának vezetését, ahogyan az ellenőrzési eljárásainak szabályozását is. Ezen módosítások célja, hogy a központi közigazgatásban az adminisztratív terhek tovább csökkenjenek. Emellett a javaslat a közhitelesség érdekében kötelező szankciót vezet be arra az esetre, ha az e nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett személy ezt a kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti.
Az államháztartást szabályozó joganyag részeként meg kell említeni a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításait is, ami a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyletei esetén lehetővé teszi, hogy egy, már megkötött ügylet kapcsán az önkormányzatnak ne kelljen új engedély iránti kérelmet benyújtania, ha csak a hitelösszeg lehívásának ütemezésén kíván változtatni. Ilyen esetekben a továbbiakban elegendő lesz egy egyszerűsített kérelem benyújtása a módosítás iránti igényről.
A törvényjavaslat további adminisztrációcsökkentést szolgáló eleme, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok 50 millió forint alatti adósságot keletkeztető ügyletei megkötéséhez, az önkormányzati ügyletekhez hasonlóan, nem lesz szükség előzetes kormányzati engedélyre.
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosítása keretszabályokat határoz meg az állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének kiépítésére. Ezen indítvány célja, hogy a módosuló szabályozás még jobban elősegítse a szabályos közpénzfelhasználást, tehát újabb és nemzetközi sztenderdekkel összhangban lévő szabályozásra teszünk javaslatot az érintett állami cégek tekintetében.
A javaslat érinti a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény rendelkezéseit is. Ez megteremti a költségvetési támogatások még nagyobb átláthatóságát azon 100 százalékos állami tulajdonban álló szervezetek által létrehozott alapítványok esetén, amelyeknél természetes személyek a támogatások kedvezményezettjei.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartást szabályozó joganyagon túlmenően a törvényjavaslat részét képező további fontos törvénymódosításokról szintén ejtsek néhány szót.
A kormány családok védelmét és megerősítését célzó intézkedéseivel összhangban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása az ápolási díjnak és a gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó szakértői vélemény díjának összegét módosítja. Az ápolási díj alapösszegét, hasonlóan a gyermekek otthongondozási díjának összegéhez, a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.
Ez az alapösszeg 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik. A szociális igazgatásról szóló törvény az ápolási díj egyes kategóriáinak az alapösszeghez mért arányát határozza meg. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személyek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz.
A gyermekek és a családok védelmét hivatott még inkább elősegíteni az a javaslat, amely az úgynevezett dizájnerdrogok használatát már a lehető legfiatalabb korban igyekszik visszaszorítani. A módosítás nyomán a különböző típusú drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehet majd venni. A módosítások között szerepelnek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény egyes részei is.
A kormány politikájának eredményeként a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde működtetésére biztosított költségvetési támogatások évről évre folyamatosan emelkednek, ezzel is segítséget nyújtva a szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokhoz. Ezzel összhangban a javaslatban szereplő módosítás rögzíti a szülők által fizetendő intézményi térítési díj legmagasabb összegét az említett intézménytípusokra vonatkozóan.
(18.20)
Javaslatunk elfogadása esetén tehát nem lehet egy bizonyos mérték fölé emelni ezen bölcsődei ellátás után a szülők által fizetendő díjat.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint azok a családok, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, évente két alkalommal kaphatnak Erzsébet-utalványt készétel, tanszer és ruházati termékek vásárlására. Miután a Brüsszellel folytatott viták eredményeként ellehetetlenült az Erzsébet-utalvány jól működő hazai rendszere, 2019-től ezek forgalmazása mind papíralapon, mind pedig elektronikus formában megszűnt. Erre való tekintettel a törvényjavaslat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott ezen juttatás formáját újraszabályozza, hogy az idén szeptemberi iskolakezdéshez nyújtandó, immár pénzbeli támogatást a családok továbbra is zökkenőmentesen megkaphassák. Ezzel párhuzamosan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak a természetbeni támogatást ezt követően készpénzben fogják megkapni a gyámhatóságtól, vagyis azokat a juttatásokat, amelyeket a kormány eddig biztosított az érintettek részére, a jövőben is megtartja, utalvány helyett készpénzben fog támogatást biztosítani.
Az Erzsébet-utalványok megszűnése szükségessé teszi az Erzsébet-programról szóló törvény és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló törvény módosítását is. Ezek alapján az Erzsébet-program keretében közfeladatként a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével kapcsolatos, valamint az ezekkel a feladatokkal összefüggő szervezési és lebonyolítási teendők kerülnek majd ellátásra. Itt szeretném ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Erzsébet-program keretében a gyerekek táboroztatása és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése ebben az évben még változatlan formában és szabályok szerint folyik. A következő évi táboroztatási rendről később születik majd döntés.
Szintén a gyermekek védelme érdekében a törvényjavaslat a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvény módosításával rendezi azokat az eseteket, amikor az érintett külföldi állam szabályozása miatt a csekken érkező tartásdíjat a magyarországi bankok nem válthatják be. Ez jelenleg azt eredményezi, hogy a külföldön behajtott tartásdíj nem tud eljutni a magyarországi jogosultakhoz, ami veszélyezteti a gyermekek fejlődéséhez szükséges anyagi biztonságot. A módosítással lehetővé válik, hogy a külföldi hatóságok a magyar hatóságoknak küldjék meg a tartásdíjat banki átutalással, amit a magyar hatóság közvetlenül továbbít az arra jogosultaknak.
Ahhoz, hogy az egészségi állapot lehető legteljesebb javítását megvalósítani képes egészségügyi rendszer működjön Magyarországon, fontos a rendelkezésre álló tudományos, szakmai kapacitások teljesebbé tétele. E cél érdekében a törvényjavaslat az egészségügyről szóló törvény módosításával létrehozza a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt. A szervezet az onkológia kutatásával, oktatásával, a kutatás támogatásával járó közfeladatokat lát majd el, biztosítva nemcsak a hazai, hanem a szomszédos országok kiváló szakmai képviselőinek legteljesebb megbecsülését, valamint a szakterület méltó helyének megteremtését a tudományos közéletben. Az alapítvány tevékenysége hozzájárul majd többek között a kor tudásának megfelelő szintű daganatosbetegség-kezelés feltételeinek megteremtéséhez is.
Az imént említett szociális, egészségügyi és társadalombiztosítási vonatkozású törvényeken túl a törvényjavaslat módosítja a nemzetiségek jogairól szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit is, ezáltal pontosítja és egyértelműsíti a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásával kapcsolatos eljárási szabályokat.
A törvényjavaslat részeként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítása lehetővé teszi a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának a képviselő-testület szervei, például a polgármester általi, ingyenes átruházását a helyi rendeletben meghatározott keretek között és összeghatáron belül. A javasolt szabályozás nyomán, ezt követően tehát például a helyi közösségek fenntartásában kiemelkedően részt vevő polgárok, egészségügyi alkalmazottak, pedagógusok elismerése esetén értéktárgy adományozása külön képviselő-testületi döntés nélkül is lehetővé válik. Ezzel az önkormányzati testületek felesleges adminisztratív tehertől szabadulnak meg. Hangsúlyoznám, hogy természetesen ezen értéktárgy, például egy díszpolgári cím adományozásakor valamely ajándék átutalására a helyi rendeletben meghatározott szabályok szerint, vagyis szabályozott keretek között kerülhet sor.
Ahogyan említettem, a javaslatnak - a kormány adócsökkentési politikájának folytatásával összefüggésben - része az egyes adóigazgatási tárgyú törvények módosítása. Ezáltal tovább egyszerűsödnek az adóvégrehajtás szabályai, amivel elérhető az adóhatóságok még hatékonyabb erőforrás-gazdálkodása. Mindemellett a módosítás megteremti annak lehetőségét is, hogy az adózók valamennyi önkormányzat felé elektronikus úton teljesíthessék az adófizetési kötelezettségüket.
A törvényjavaslat részét képezi az egyes gazdasági jogi tárgyú törvények módosítása, ami az elmúlt időszakban felmerült ágazati kérdések, valamint az egyes nyilvántartások elektronikus ügyintézéséről szóló törvény rendelkezéseivel való összhangot szolgálja. E körben a közjegyzőkről szóló törvény módosítása a közjegyzői szolgálat szüneteltetésére, valamint a tartós helyettes kirendelésére vonatkozó szabályok pontosítására irányul.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása speciális vagyonrendezési eljárást vezet be a jogutód nélkül megszűnt cégek javára bejegyzett jogok - kivéve a tulajdonjogot -, illetve feljegyzett tények sorsának gyors és hatékony rendezésére. Ezeken túl a végelszámolással megszűnt cégeket érintő, a cég törlése után előkerült vagyon felosztására vonatkozó szabályokat is módosítja, és átalakítja az ingyenes céginformáció biztosításának szabályait.
A jelenleg működő ingyenes céginformáció azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok vagy gazdálkodó szervezetek közül bárki megbizonyosodhasson arról, hogy a keresett cég létezik, továbbá hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A cégnyilvántartásból teljesített ingyenes adatszolgáltatás mértéke messze meghaladja a hatályos európai uniós társasági jogi előírásokat és a hazai, más állami nyilvántartásból való ingyenes adatszolgáltatás mértékét is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvántartás nyilvánossága nem azonos azzal, hogy azt korlátlanul, akár üzletszerűen lehessen használni. A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen - ahogy bizonyos kivételekkel a földkönyvi nyilvántartásból lekérdezhető adatok - nem ingyenesek, megismerésükre törvényben foglalt kivételekkel, ellenszolgáltatás fejében van lehetőség.
Az ingyenes céginformáció újragondolása egyrészt azért vált szükségessé, mert az ingyenes céginformációt jelenleg nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe, és ez jelentős terhet jelent az állam számára. A jelenleg működő, több mint 500 ezer cég adatait tartalmazó adatbázisból ugyanis egyes cégek tömegesen töltenek le adatokat, és ezt nyilvánvalóan üzleti érdekből teszik, úgy, hogy ennek hátterét a közpénzből finanszírozott, ingyenesen hozzáférhető adatbázis adja. A javaslat tehát azt kívánja elérni, hogy az ingyenes céginformációt valóban csak tájékozódási célból vehessék igénybe az érdeklődők, amire a jelenlegi tervek szerint havonta 5-10 alkalommal lenne majd lehetőség. A cégadatokba és a cégiratokba való személyes betekintés azonban a cégbíróságokon és a Céginformációs Szolgálatnál továbbra is ingyenes marad.
Jelentős mérföldkő az egyéni vállalkozók számára, hogy az egyéni cégről szóló törvény módosítása lehetővé teszi a jövőben, hogy az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan a törvény mind vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg. A módosítással egyszerűsödik az egyes jogi személyek, gazdasági társaságok átalakulásának folyamata is azzal, hogy a javaslatban foglaltak szerint az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A törvény módosítását követően nem vezet az átalakulás meghiúsulásához az, ha valamely tag nem vesz részt a döntéshozatalban, vagy nem működik együtt a jogi személy, gazdasági társaság többi tagjával.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előzőekben kiemelt, a magyar költségvetést, a hazai államháztartást közvetlenül és közvetett módon érintő törvényjavaslatok mellett a törvényjavaslat további egyszerűsítési és a mindennapi élethez igazodó javaslatokat is tartalmaz. A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása magában foglalja az állampolgárok legszemélyesebb jogviszonyaira vonatkozó, nagy számban előforduló, személyi állapotot érintő perek egyes rendelkezéseinek módosítását.
(18.30)
A választottbíráskodásról szóló törvény módosítása is egyértelműsíti a jövőben, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek nem kötelezhetőek további, a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség megfizetésére, és ehhez kapcsolódóan a javaslatban meghatározásra kerül a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás díja is.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosítása a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő eljárási díj minimumösszegét, valamint az eljárásban részt vevő felek száma alapján számítandó díj mértékét emeli meg, továbbá a javaslat módosítja a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett minimumösszeg mértékét is.
A kormány számára a magyar családok mint fogyasztók védelme is kiemelt hangsúlyt kap a jogi szabályozásban. Ezért tartalmazza a javaslat a büntető törvénykönyv módosítását a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, valamint a fogyasztók megtévesztésének tényállásait illetően, illetve megjelenik majd a szabályozásban a hamisított termék tényállása is. A módosítás célja, hogy a szabályozás immár világosan lefedje azon, a hazai fogyasztókat érintő legsúlyosabb esetköröket is, amelyeket a büntetőjog szankcionálni kíván.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a jelen törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal szoros vagy közvetett egységet alkot. Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtásának keretét kívánják érdemben erősíteni. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és majd a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
