DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA
DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor én inkább visszatérek a szakmához; már nem úgy, hanem most ebben a hozzászólásban - úgy majd ’22-ben.
Van nekünk egy jogalkotási törvényünk, amit vélhetően mindenki ismer. A kormánynak mindenképpen kell ismernie: a 2010. évi CXXX. törvény, amit ez a kormány kezdeményezett annak idején az Országgyűlésben. Miért hívom ide ezt a jogszabályhelyet? Azért hívom ide, mert a költségvetést megalapozó jogszabály, javaslat semmilyen módon nem felel meg a jogalkotási törvénynek.
Hogy őszinte legyek, rendkívüli módon csodálkozom államtitkár úron, aki az elmúlt egy évben az én jelenlétemben számtalanszor fejezte ki azt, hogy számára a szakmaiság mindenekelőtt való. El is hiszem, hogy ez a törekvése, de én biztosan nem vállaltam volna azt, hogy egy ilyen javaslatot én adjak elő úgy, hogy a javaslat 59 darab jogszabályából és 191 darab szakaszából mindössze 10 olyan, aminek köze van a költségvetéshez vagy tartalmaz olyan rendelkezést, ami meg kell hogy előzze a költségvetési törvény megszavazását.
Ez a jogszabály ebben a formájában sérti a jogalkotási törvény 2. § (4) bekezdését, a 3. §-t és a 16. §-t. Mikről szólnak ezek? Először is arról szólnak, különösen a jogalkotási törvény preambuluma, hogy a jogállamiság követelménye alapján a szabályozási célokat hatékonyan szolgálnia kell, aztán olyanról szól, hogy meg kell felelni a jogalkotás szakmai követelményeinek, és egyébként azt is kimondja, hogy azonos vagy hasonló életviszonyokat kell hasonló módon, lehetőleg ugyanabban a jogszabályban szabályozni; végül pedig a 16. § azt mondja, hogy a jogszabály előkészítőinek feladata a jogszabály szakmai tartalmának vizsgálata, előzetes hatásvizsgálata. Aztán van a 17. § (1) bekezdés, ahol pedig arról van szó, hogy előzetes hatásvizsgálatot követően a kormány elé kell terjesztenie annak, aki - jelesül a Pénzügyminisztériumnak -, aki előkészítette ezt a jogszabályt, arra vonatkozóan, hogy ezek az új szabályok milyen társadalmi-gazdasági, szociális hatásokat tudnak kiváltani.
Az előterjesztő erről nem számolt be, így úgy gondolom, hogy nagy valószínűséggel semmi ilyesmi nem történt.
Csodálnám is egyébként, hogyha a Pénzügyminisztériumnak módja lett volna egy ilyenfajta hatásvizsgálatot elvégezni és erről beszámolni a kormánynak, tekintettel arra, hogy nem gondolom, hogy ennek a tárcának feladata lenne például - csak példákat mondok - a foglalkoztatást elősegítő jogszabály, a közjegyzői törvény, a közalkalmazottakról szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a gyermekvédelmi törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, az egészségügyi törvény, és sorolhatnám tovább.
Megszámoltam, tisztelt képviselőtársaim, összesen 12 olyan jogszabályhelyet találtam, amit igyekeztem jóindulatúan kezelni, és azt mondtam, hogy van benne olyan mondat, aminek köze lehet ahhoz, hogy majd 2020-ban a költségvetésből az adott területre mennyi pénzt kell költeni. De ez csak egy jóindulatú megállapítás volt. A többinek köze nincs a költségvetés megalapozásához. Azt mondja ennek a jogszabálynak általános indoklása, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 22. § (5) bekezdése alapján a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.
Tehát még azt sem tették meg, tisztelt képviselőtársaim, azt sem tették meg, hogy legalább a címben leírja, hogy a központi költségvetés megalapozásához és más vagy és egyéb, vagy legalább beleírta volna az általános indoklásba, hogy igen, ez a költségvetést megalapozó jogszabálycsomag; de tudjátok, kedves barátaim, nem akartunk itt nem tudom, hány jogszabályjavaslatot beterjeszteni, meg különben is nem nagyon szeretnénk társadalmi egyeztetést, mert különben nem nagyon szeretnénk hatásvizsgálatot. De most nektek idehozunk 191 darab szakaszból álló törvényjavaslatot 59 törvény módosításáról, és tessék, nesze nektek, itt van, kutassátok benne, hogy már megint mit csempésztünk be, amit nem akartunk transzparensen, nyilvánosan a társadalom elé terjeszteni, mert körülbelül ez a javaslat erről szól.
Egészen a 166. §-ig kellett eljutnom, amikor végre olyan javaslatot találtam, aminek tényleg köze lehet a költségvetés megalapozásához, addig ez nem sikerült. Az elmúlt órában, sajnálom, hogy Tilki képviselőtársam nincs itt, aki arról beszélt, hogy mennyire hatalmas türelem kell a kormánypárti képviselőknek ahhoz, hogy végighallgassák az ellenzéki képviselők kritikáit. Azt tudom erre válaszolni, hogy rendkívüli türelem kell az ellenzéki képviselőknek ahhoz, hogy azt az állandó öntömjénező propagandát és a folyamatos gyurcsányozást végig kelljen hallgatnunk ebben a Házban.
2019. május 26. napja óta semmi más nem zajlik a kormánypárti sorokban, mint Gyurcsány Ferenc propagálása azért, hogy minél nagyobb társadalmi szimpátiát tudjon kiváltani, és ezzel a Fidesz tudja a saját szavazóit riogatni. Ez egy csúnya játék, amire felhasználják a parlament üléstermét, és felhasználják azokat az ellenzéki képviselőket, akik mindig szakmai alapon, tisztességesen, a társadalom képviselete szempontjából próbálnak itt dolgozni.
Elhiszem, hogy a Fidesznek Gyurcsány Ferenc a mumusa, és vele kell foglalkoznia, de kérem szépen, amikor a mai napon folyamatosan komoly törvényjavaslatokkal foglalkoztunk, akkor mindig az volt valahogy az utolsó gondolata azokról a sorokról: de különben Gyurcsány. Még az a szerencse, hogy a „boldog karácsonyt!” ma nem hangzott el. Tehát én csak azt szeretném mondani, hogy nekünk legalább olyan nagy türelem kell végighallgatni azokat az öntömjénező dicséreteket, amelyeket folyamatosan a fideszes képviselők mantráznak.
Hargitai képviselőtársam, akit szintén sajnálok, hogy nincs itt, azt mondta, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája eddig bebizonyította, hogy minden költségvetési törvényt meg tudtak védeni, mindegyik szám teljesülni tudott, és mindig az derült ki végül, hogy hiába voltak a költségvetési törvénnyel szembeni kritikák, azok helytálltak.
(20.50)
Hát, elmondom akkor a következőt. 1. Magyarországon a más pénzéből való üdvözülés egy általános sport. Azt mondja az angol, hogy „other people’s money”. Tehát más pénzéből nagyon könnyű. Mi az a más pénze? Először is a magánnyugdíjpénztár 3 ezer milliárdja, mert azért az nagyon jól jött 2010-ben, hogy a költségvetési hiányt be tudja tömni, és ki tudja mutatni azt, hogy az államháztartási hiányt az alá a szint alá tudja vinni, ami az EU-s előírás.
Aztán nagyon könnyű volt 27 százalék áfát bevezetni. Ha ezt bármely más kormány tette volna, már lehet, hogy lámpavason lógnának a képviselőik. De kétharmados felhatalmazással, egy nagy társadalmi fellendüléssel, hogy megszabadultunk a Gyurcsány-kormánytól, még ezt is megtehette. Kilenc éve nem hajlandó csökkenteni. A különböző oligarchák gazdasági tevékenységének szolgálatához szükséges áfacsökkentéseket megteszi, mint például most Mészáros Lőrinc gazdasági területének a kiszolgálása érdekében, de egyébként ebből a pénzből nem volt nagyon nehéz gazdaságpolitikát csinálni.
S akkor még nem szóltam arról - s ezt minden alkalommal visszautasítja államtitkár úr, hogy miért emlegetem az államadósságot, mert a GDP-arány így meg úgy -, hogy azt a 31 ezer milliárdot a gyerekeinknek kell kifizetni. S majd azok elé is tessenek odaállni 15-20 év múlva, amikor már nem lesz ilyen gazdasági konjunktúra, mert mindenki tudja, s államtitkár úr tudja a legjobban ebben a teremben közülünk, hogy micsoda recesszió várható! S akkor arról még nem beszéltem, hogy azok a külföldi vállalatok, amelyek a GDP nagy részét összeadják, a hagyományos technológiáikat használják itt, s közben Nyugaton és Keleten Ázsia úgy megy el mellettünk, úgy rohan, hogy még csak nem is látjuk. Nyugaton és Keleten olyan magas technológiai fejlődés és fejlesztés van, amit ide nem hoznak, ide már csak az összeszerelő üzemeket hozták, és azt tartják. Amit itt eladnak technológiai fejlesztésként, az már ott is, ahonnan ered, elavult. Tehát egyszer, amikor megáll az, hogy ezek a vállalatok tényleg azt a konjunktúrát hajlandók lesznek tovább folytatni ebben az országban, addig lehet, hogy a túlélésüket tudják garantálni. De abban a pillanatban, hogy sorra fognak ezek a vállalatok bezárni, és önök nem voltak hajlandók soha a kis családi vállalkozásokat segíteni ahelyett, hogy a multikat meg az oligarcháikat támogatásukkal a munkahelyteremtés érdekében tömték, ahelyett, hogy a családi gazdaságokra építettek volna, na, majd akkor tessék megmagyarázni, hogy miből fogja tudni azt fönntartani, hogy ilyen magas legyen a GDP, esetleg emelkedjen a GDP, és a GDP-arányos államadósság kedvező legyen a maastrichti előírásoknak megfelelően.
Tehát azt szeretném mondani nagy tisztelettel, hogy elfogadhatatlan, hogy egy költségvetést megalapozó törvényt azért terjesztenek be, hogy becsempésszenek egy csomó olyan új jogszabályt, amivel gyakorlatilag eltitkolják a társadalom előtt a kedvezőtlen szabályokat. Igen, igaza van Z. Kárpát Dániel képviselőtársamnak és még egy-két képviselőtársamnak, három-négy szabály van, ami kedvező a polgárokra, de azért el tetszenek felejteni például arról beszélni, hogy a fizetési meghagyásos eljárás alapdíját azért csak növelik. S ami egészen elképesztő, és nagyon remélem, hogy államtitkár úr nem fogja folytatni azt a szakmaiatlanságot, hogy az 59 törvényből mindössze huszonegynéhányat tetszett ismertetni. A többit valószínűleg azért nem, mert egyrészről abszolút nem a szakterülete, ezt megértem, másrészt pedig nem biztos, hogy akart volna arról beszélni, ami megint a saját közösségük, tehát a kormányfő és közössége körüli kedvező elbánásokat és azokat az előnyöket tartalmazza, amiről azért senki sem beszél szívesen.
Én mindössze azt szeretném kérni önöktől nagy tisztelettel, hogy ha már egy ilyen jogszabályt beadnak, legalább szakmailag legyen megalapozott. Ha már úgy gondolják, hogy ezt így kell megtenni, akkor tessék kimondani, hogy mi ezt így csináljuk, és ne játsszák el a szakmaiság csúcsát! S amikor az ellenzéket kritizálják, hogy türelem kell hozzá, és nem nagyon értik, hogy mi dolgokat miért kritizálunk vagy kérdésekben miért mondunk önöknek ellent: azért, mert okunk van önöknek ellentmondani. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
