PAULIK ANTAL
PAULIK ANTAL
PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo! Köszönöm a szót, elnök úr. Vážený pán predseda, vážené panie poslankyne a hovorkyne, vážení páni poslanci a hovorcovia! Ako poverený hovorca vo svojom príhovore oboznámim Vás so stanoviskom Výboru národností Maďarska vo vzťahu k návrhu zákona číslo T/6361 o príprave ústredného rozpočtu Maďarska na rok 2020.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Szószóló Úr! Államtitkár Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága felkért előadójaként köszöntöm az Országgyűlés plenáris ülésének résztvevőit. Felszólalásomban megismertetem önökkel a Magyarországi nemzetiségek bizottságának a T/6361. számon benyújtott, Magyarország központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját. A dolog természetéből fakadóan kizárólag a nemzetiségeket érintő pontokkal fogok foglalkozni, hiszen a bizottságnak erre terjed ki a hatásköre.
Mindenekelőtt arról szeretném tájékoztatni önöket, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslat részletes vitáját 2019. június 13-i ülésén a házszabályi rendelkezéseknek megfelelően lefolytatta. A bizottság a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról nem foglalt állást, azonban módosító javaslatot tervez megfogalmazni, illetve benyújtani a tervezethez. Ennek részletes ismertetésére a későbbiekben fogok kitérni.
A T/6361. számon benyújtott, Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat nemzetiségi napirendkénti tárgyalását a benyújtó pénzügyminiszter előterjesztésében indokoltnak tartotta, így azt részleteiben vizsgálta és tárgyalta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága. A tervezet, ahogyan egyébként államtitkár úr is említette, több esetben közvetlenül tartalmazza a nemzetiségi jogokra vonatkozó egyes jogszabályok módosítását. Így például a 27. számú pontban rendelkezik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról, illetve a 42. pontban a nemzetiségek jogairól szóló törvény és a választási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény változtatásáról.
Emellett a 35. pontban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása tartalmaz az általános nemzetiségi önkormányzati választásokra vonatkozó változtatásokat. A felsorolt rendelkezések nemzetiségi vonatkozásai közvetlenek, és valamennyi nemzetiség valamennyi önkormányzatát érintik.
Szűkebb körben érintik a nemzetiségi önkormányzatok hatáskörét a 15. pontban a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításai. A felsoroltakon túl még két helyen érinti a törvényjavaslat a nemzetiségi jogokat az átmeneti rendelkezések között. A hatályba léptető rendelkezések egyike a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 329. § (1) bekezdését módosítja, míg egy másik törvényhelyen, a 188. §-ban rendelkezik a nemzetiségi törvény egy korábbi módosítással elfogadott rendelkezése végrehajtásának határidejéről.
Most a felsorolt, nemzetiségeket érintő pontok sorrendjében foglalom össze a Magyarországi nemzetiségek véleményét az egyes javaslatokra vonatkozóan. A napirenden szereplő törvényjavaslat 15., a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról rendelkező pontja, vagyis az 52. és 53. §-ok áttételesen érintik a nemzetiségi önkormányzatok hatásköreit. A javasolt módosítás a szövetkezeti törvény új alcímmel történő kiegészítését tartalmazza. Az új Start szociális szövetkezet alcímben az előterjesztő részletesen szabályozza a Start szociális szövetkezetek létrehozásának feltételeit, valamint az új típusú szociális szövetkezetek kötelezően részt vevő alapítóinak felsorolását. Az új típusú, a közfoglalkoztatás alapjain megalakult szociális szövetkezetek önálló szövetkezeti típusként való nevesítését indokolja, hogy a szociális szövetkezetek között szabályozási szempontból is jól elkülöníthető csoportot jelentenek. Az új rendelkezések szerint ezen szociális szövetkezetek közös jellemzője, hogy azok alapításában és működtetésében részt vesz egyrészt a korábbi közfoglalkoztató önkormányzat, másrészt az önkormányzattal jelenleg is vagy korábban közfoglalkoztatási jogviszonyban álló egy vagy több személy.
Tekintettel arra a tényre, miszerint a jogszabályokban az önkormányzat megnevezés alatt a települési önkormányzatokat és velük együtt a nemzetiségi önkormányzatokat, valamint ezek jogi személyiségű társulásait kell értenünk, ez a rendelkezés érinti a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a szövetkezeti törvény ilyen értelmű módosításával egyetért.
A 27. pontban a törvényjavaslat 76. §-aa nemzetiségi törvény egy korábbi, 2017. évi módosításának hiányosságát pótolja. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény említett módosításával a törvény 64. § (2) bekezdésének a) pontja a következő tartalommal került megfogalmazásra. Idézem: ,,A választópolgár a) a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre szavaz.”
Eközben a jogszabály 51. szakasz (1) bekezdés a) pontja jelenlegi hatályos szövege szerint: ,,A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma a) három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb, mint száz fő; és b) négy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kiírásának napján több mint száz.”
(20.00)
A jelen törvényjavaslat 76. §-a ezt az ellentmondást szünteti meg a következők szerint: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontjában a „négy” szövegrész helyébe az „öt” szöveg lép.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli e korrekciós jellegű módosítást.
Az előttünk fekvő T/6361. számú törvényjavaslat 109. §-aa választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 329. §-ának (1) bekezdését módosítja. Az eredeti rendelkezés értelmében a nemzetiség települési, területi listás és országos listás szavazólapjait a helyi választási bizottság, illetve azon nemzetiségek területi listás és országos listás szavazólapjait, amelynek települési nemzetiségi önkormányzati választására nem kerül sor a településen, a területi választási bizottság számlálja meg. A szavazatszámlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvek egy-egy példányát a helyi választási irodának legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig el kellett juttatnia a területi választási irodához.
A most benyújtott módosítás az eredeti törvényszövegben a „szavazást követő napon 10 óráig” szövegrészt módosítja a „legkésőbb a szavazást követő második napon” szövegre. Az eredeti határidő elsősorban az olyan nagyobb városokban, illetve a fővárosi kerületekben, ahol több nemzetiség helyi önkormányzatainak megválasztására került sor, a gyakorlatban betarthatatlannak bizonyult. Az így módosult határidő tehát elsősorban a nagyvárosi, illetve fővárosi kerületi szavazatszámláló bizottságoknak biztosít immár betartható határidőt.
A nemzetiségi bizottság az indokok alapján a módosítást végül támogatja.
A tárgyalt törvényjavaslat 128. §-aa nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény közös módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény egyik rendelkezésének hatálybalépéséről, illetve hatályba nem lépéséről rendelkezik. A javasolt szöveg értelmében a 2014. évi XXVI. törvény 5. §-ának a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 314. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése nem lép hatályba.
A most módosuló eredeti, 2014-es rendelkezés szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény - a nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján hatályba lépő - 314. § (3) bekezdése értelmében „a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek egész településre kiterjedő időközi választásával azonos napon tartott időközi nemzetiségi választásokon és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán egy szavazóköri névjegyzéket kell használni”.
A módosítást az országgyűlési választások tapasztalatai indokolják, mivel magunk is több olyan esetről szereztünk tudomást a választás folyamán, amikor egyes szavazókörökben a nemzetiséghez tartozó választópolgárok nem a megfelelő szavazólapot kapták, így vagy lehetetlenné vált az, hogy leadják szavazatukat a nemzetiségi listára, vagy hosszabb várakozásra kényszerültek, míg a helyi választási iroda megoldotta a helyzetet. A módosítás indokolt voltát a nemzetiségi bizottság nem vitatja, és elfogadja a javasolt változtatást.
A törvényjavaslat 188. §-a értelmében a most tárgyalt törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot.
A nemzetiségi törvény hatályos szövegének 53. § (1) bekezdése a magyar állampolgársághoz köti mind az aktív, mind pedig a passzív választójog gyakorlását az általános nemzetiségi önkormányzati választások viszonylatában is. Ugyanakkor 2014. december 31-ig kérelmére fel kellett venni a nemzetiségi választói névjegyzékbe azt a nem magyar állampolgárságú személyt, aki nyilatkozott az adott nemzetiséghez tartozásáról.
A nemzetiségi törvény 160. § (2) bekezdése arra készülve, hogy a nem magyar állampolgárok törlésre kerülnek a nemzetiségi névjegyzékből, átmeneti rendelkezést is megállapított a következő szöveggel: „A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választásán mandátumot szerzett nem magyar állampolgár választópolgárok mandátuma a nemzetiségi névjegyzékből magyar állampolgárságuk hiányára tekintettel történt törlése következtében nem szűnik meg.” Azonban a fent jelzett törlést előíró szabályozás nem született meg, így mindeddig nem került sor a 2015. január 1-je előtt nemzetiségi névjegyzékbe vett nem magyar állampolgárok nemzetiségi regisztrációjának törlésére. A mostani rendelkezés e mulasztás pótlását szolgálja. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a javasolt módosítást tudomásul veszi.
Tisztelt Ház! Az eddigiekben a Magyarországi nemzetiségek bizottsága képviseletében a napirenden szereplő T/6361. számú, Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban szereplő, a magyarországi nemzetiségeket érintő rendelkezéseket soroltam föl. Most áttérnék arra, ami a nemzetiségi bizottság tagjainak véleménye szerint hiányzik a most előttünk fekvő tervezetből.
Tavaly ilyenkor, a 2019. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat tárgyalásakor az akkori bizottsági véleményt ismertető Varga Szimeon bolgár szószóló már részletesen szólt arról, hogy a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzatai a rájuk nehezedő dokumentálási és beszámolási terhek további növekedéseként értékelték az elmúlt évi megalapozó törvény javaslatában szereplő, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. és 79. §-ának akkori módosítását. E rendelkezések azzal, hogy a költségvetési támogatások folyósításának és felhasználásának vonatkozásában előírták a nemzetiségi önkormányzatok részére az Államkincstárnál történő számlavezetést, lényegében megduplázták a nemzetiségi önkormányzatok apparátusára nehezedő bürokratikus terheket.
Szószólótársam felszólalásában éppen ezért kérte a költségvetési támogatás fogalmának átgondolását a nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában. Ennek első lépéséül akkor azt javasolta, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontjának a felsorolását módosítsák a következők szerint: „E törvény alkalmazásában: 14. költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve…” És itt egy hosszabb felsorolás következik a)-tól m) pontig. Ehhez javasoltunk kiegészítésképpen hozzátenni egy n) pontot, amely így szólna: a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik általános működésének és feladatellátásának támogatásait.
Az említett javaslatról érdemi egyeztetésre azóta nem került sor. Ezért tekintettel arra, hogy most az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat megnyitja az államháztartási törvény említett paragrafusának a kivételeket felsoroló 14. pontját, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága, miután az országos nemzetiségi önkormányzatok felvetését részletesen megvitatta, várhatóan a jelen tárgyalási szakaszban a fent említett tartalommal módosító javaslatot fogalmaz meg a 2020. évi költségvetés megalapozásáról szóló törvény javaslatának 87. §-ához.
Összefoglalva tehát: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a T/6361. számon benyújtott, Magyarország 2020. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatban szereplő, a magyarországi nemzetiségek jogaira vonatkozó módosításokat támogatja és a törvényjavaslat elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Ugyanakkor a bizottság a jogszabályhoz kapcsolódóan várhatóan módosítási javaslattal fog élni.
Ďakujem Vám za pozornost'! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
