DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Nem feladatom ellenzéki vezérszónokok megszólalását minősíteni, de udvariatlan lennék, ha nem térnék vissza legalább egy mondat erejéig Kőrösi Anita megszólalására. Amit itt hallottunk, az teljesen szokatlan ebben a műfajban, hogy egy ellenzéki képviselő jól láthatóan belülről beszél, tehát érti, hogy miről beszél; nem ez szokatlan, tehát nem így akarom minősíteni az ellenzéki képviselőket, hanem egyszerűen reálisan szól hozzá, és nem támadja azt értelmetlenül, amit fölösleges támadni, és megfogalmazott kritikai észrevételeket, ahol ő kritikát lát. Erre a tónusra, erre az ellenzéki megszólalásra mondom azt, hogy na, ehhez ebben a Házban nem nagyon voltunk hozzászokva. (Taps a Jobbik és a kormánypárti képviselők soraiban.) Az ellenzéki szónoknak szólt a taps, én csak elismertem azt, amit hallottam.
A képviselő asszony azt is mondta, hogy nem lepődött meg az adótörvényben foglaltak miatt, mert a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv mint politikai dokumentumok megfogalmazásai tükröződnek vissza ebben az adótörvény-tervezetben. Én azzal egészítem ki ezt a gondolatot, hogy ez persze hogy nem meglepő, hisz a kormány tíz éve, azt mondom, következetes akkor, amikor gazdaságpolitikát vagy adópolitikát fogalmaz meg, és azokat törvénybe önti.
2010-ben, amikor átvettük az ország kormányzását, az nyilvánvaló volt számunkra, hogy azzal a gazdaságpolitikával és azon belül azzal az adópolitikával, amit az előző kormány folytatott, ami csődbe juttatta az országot - persze a hivatkozási alap mindig az, hogy gazdasági világválság volt, és ez nehéz helyzetbe hozta az országot, csak mi ehhez hozzátesszük, hogy mi vagyunk az az egyetlen ország vagy azon kevés országok egyike, akit elsodort ez a gazdasági válság, és ennek mégiscsak az akkori magyar gazdaságpolitika ágyazott meg -, tehát hogy azzal szakítanunk kellett, ez teljesen nyilvánvaló volt. Következetesen képviseltük a kezdetekben és képviseljük most is azt, hogy a bért terhelő adókat csökkentettük, mára egy olyan személyijövedelemadó-rendszerünk van, ami az Európai Unió szintjén is versenyképes, talán a harmadik legkedvezőbb személyijövedelemadó-kulcsot alkalmazzuk az Európai Unióban. A társasági adóban a legversenyképesebbekké váltunk. Az áfa tekintetében mindig megkapjuk kritikaként azt, hogy van egy nagyon magas áfakulcsunk, 27 százalék. Ez így is van, én azonban hozzáteszem mindig azt - és itt az Állami Számvevőszék anyagára hivatkozom -, hogy 2020-ban az áfa átlagos adóterhelése 21,3 százalék, és ez 0,2 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Tehát következetesen tartjuk azt a gondolkodást, hogy a bérjellegű adók csökkentése, és inkább a fogyasztást terheljük meg.
Fontosnak gondolom ebben az időhorizontban azt, hogy képesek voltunk egy következetes gazdaságpolitika végrehajtása kapcsán, hogy hat évre meg tudtunk állapodni munkavállalók szervezeteivel a bérek növeléséről, és ennek megfelelően a munkáltatók segítéséről, hogy ezeket a nagyobb béreket, minimálbéreket, szakmunkás-minimálbért és minden mást fizetni tudjanak, ennek megfelelően, ha ez bekövetkezik - és ez be is következett -, az állam a terheiket is csökkenti.
Következetes a kormány gondolkodása abban is, hogy az adók csökkentése mellett az adókat egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi. Erről a két területről akarok részletesebben szólni. Kezdem talán az adóegyszerűsítés logikájával és gondolkodásával. Azért is vagyok könnyű helyzetben, mert a most itt a parlamentben lévő államtitkár úr, Izer Norbert nemrég - a Magyar Nemzetben vagy hol jelent meg egy cikk - tökéletesen bemutatta ezt a gondolkodást, és nem tehetem meg, hogy ezt ne ismertessem önökkel.
Az államtitkár úr arról beszél, hogy 2018 végén még 60 közteher terhelte az érintetteket, és ezt egy ciklus alatt egyharmadával csökkenteni akarjuk. Megemlíti azt, hogy már kivezetésre került a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, megszűnt a hitelintézeti különadó, a kulturális adó, a baleseti adó a biztosítási adóba olvadt bele, az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba került be.
(11.30)
2020-ban - és ez már ehhez a törvénytervezethez vezet, amit most tárgyalunk - négy adóval fogunk csökkenni. A nyugdíjjárulék, ami 10 százalékos, a természetbeni egészségügyi járulék, ami 4 százalékos, a pénzbeli egészségügyi járulék, ami 3 százalékos, és a munkaerőpiaci járulék, ami 1,5 százalékos, egy adóteherbe olvad össze. Tehát ez egy nagyon jelentős egyszerűsítés; nem négy számlára kell a vállalkozásoknak utalniuk, hanem egy számlára, és ez jelentős könnyebbség nyilvánvalóan egy vállalkozásnak.
A negyedik pedig, amit az államtitkár úr megemlít, és a törvényben nyilvánvalóan vissza is köszön, az egyszerűsített vállalkozói adónak, az evának a kivezetése. Indokként ő azt hozza fel, és itt adatokat közöl az interjújában, hogy 2006-ban még 99 ezer adózó nyúlt az evához vagy alkalmazta az evát, azóta ez a szám 19 ezerre lecsökkent. Látszik az, hogy ez az adó versenyképtelenné vált; attól vált versenyképtelenné, hogy a kormány időközben kedvezőbb adózási feltételeket kínált fel a vállalkozóknak. Az evából kikerülők választhatják a kisadózók vállalkozói tételes adóját, a katát, vagy a kisvállalati adót, a kivát, ráadásul itt a szabályozás olyan, hogy ehhez bármikor csatlakozni lehet, bejelentés alapján már a következő hónapoktól ezekben az adónemekben adózhatnak a vállalkozók.
Az egyszerűsítés kapcsán, amit mi, magánszemélyek már 2017 óta ismerünk és élvezhetünk is, az adóhivatal ’17 óta elkészíti a személyijövedelemadó-bevallásunkat, egyre többen élnek ezzel, nyilvánvalóan ez nagy könnyebbség a magánszemélyeknek, az adózóknak. Cégek esetében is ugyanez a törekvés, 2021-től a legtöbb céges adóbevallást is az adóhivatal fogja elkészíteni. Ez a gyakorlat már a jövedéki adók bevallása tervezeteinek előkészítésével havonta meg is indult, és a cégek ezzel már találkoznak. Tehát ezek azok a mozgások, amelyek az adórendszerben az átláthatóbb adópolitikát jelentik, az egyszerűsítéseket jelentik, a kevesebb adót jelentik, ami a cégek számára és minden adózó számára nyilvánvalóan könnyebbséget jelent.
A most benyújtott adótervezetben az egyszerűsítések mellett képviseljük, mint ahogy már említettem, következetesen azt a gondolkodást is, hogy csökkentjük az adókat. Nyilvánvalóan ezt azért tudjuk megtenni, mert az a gazdaságpolitika, amit a kormány már jó ideje folytat, vitathatatlanul eredményes. Tállai államtitkár úr az expozéjában utalt az első negyedév növekedési számaira, 5,3 százalékkal növekedett a gazdaság. Ha ezt a nagyon szép számot nem is tudjuk fenntartani egy olyan európai vagy világgazdasági környezetben, amiben a növekedés csökkenésével kell kalkulálnunk, de nyilvánvalóan azokat az eredményeket, amiket a magyar gazdaságpolitika produkált, őrizni akarjuk; ezt fogalmazta meg a gazdasági akcióterv, és ennek az akciótervnek az intézkedései adócsökkentések formájában itt vannak ebben a törvénytervezetben. A legfontosabbakat hadd említsem meg, és egyben rögzítve azokat a számokat is, amennyi kiesést jelent majd ez az adócsökkentés a kormánynak, illetve a költségvetésnek, de ami a költségvetésnek kiesés, az az adózóknak bevételi többlet, mert nem az állam felé fizetik, hanem gazdálkodnak ezekkel az összegekkel.
Már szóba került, én is megemlítem a kiva adókulcsának 13-ról 12 százalékra csökkentését, ami 5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. Az eva eltörléséről már beszéltem. A fejlesztésiadó-kedvezmények értékhatárának csökkentése hároméves lépcsőben. 2020-ben ez a költségvetésnek mínusz 1,5 milliárdot jelent, ’22-ben mínusz 6 milliárdot és ’23-ban mínusz 10 milliárdot. A kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsának csökkentéséről beszéltek a képviselőtársaim és az államtitkár úr is - egy kedvezményes 5 százalékos kulcsba történik az átsorolás. Ugyan a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás kiterjesztésre kerül, de a kettőnek az együttes tétele még így is 22-24 milliárd költségvetési kiesést jelent az államkasszának. A reklámadó kulcsát átmenetileg nulla százalékra soroljuk be, ez mínusz 17,2 milliárd forint kiesést jelent.
A legörvendetesebb változtatás a családpolitikai akciótervünk, az emberekkel való konzultálásunk eredményeként. A négy gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye - ők életük végéig személyijövedelemadó-mentesek lesznek - 22 milliárd forint kiesést jelent. A Jobbik vezérszónoka is szóba hozta, tegnap is szóba került: persze, hogy jobb lenne ezt a háromgyermekesek esetében is megtenni, ezt a költségvetés egyelőre nem tudta felvállalni, de azt gondolom, hogy így is nagy eredmény, hogy erre a magyar gazdaságpolitika már képes, és valószínűleg hosszú távon is erre mi építeni fogunk. Tehát az, amit Kőrösi képviselő asszony szóba hozott, nem egy elvetendő gondolat, most egyelőre itt tartunk, és erre voltunk képesek.
1 milliárd forint többletbevételt - hogy egy ilyen tételt is mondjak - jelent majd a költségvetésnek az, hogy a létrehozandó vagy létrejövő vagyonkezelő magánalapítványok is nyilvánvalóan adózni fognak, itt egy valamelyes költségvetési bevétel is származik. A pénzügyi tranzakciós adó, amit válságszituációban, a szocialista kormányzás örökségeként vezettünk be, amikor adóbevételeket kellett produkálnunk (Mesterházy Attila közbeszól.), unortodox módon, eredményesen is működött, itt csökkentés várható. 20 ezer forintig a csekken való befizetés illetékmentes lesz, és bevezetünk egy 6 ezer forintos maximumot is, ez 5 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek.
Ezek voltak talán a legizgalmasabb tételek. Újra mondom, hogy ami kiesés a költségvetésnek, az megtakarítás a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak.
E miatt a következetes gazdaságpolitika miatt mondhatja azt az Állami Számvevőszék, és itt most az Állami Számvevőszék anyagaiból idézek, hogy az adócsökkentések és egyszerűsítések mellett is - tehát csökkentések és egyszerűsítések mellett is - vagy talán éppen ezért nőnek az adóbevételek a 2020-as költségvetésben, méghozzá 1366 milliárd forinttal. Tehát ez egy 13,7 százalékos növekedés. A növekedésből a gazdálkodó szervezetek 17,1 százalékkal többet fognak teljesíteni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók bevételnövekedése 14 százalék, és a lakosság befizetésének növekedése összességében 11 százalék. Tehát úgy tudunk költségvetési többletbevételt produkálni, hogy csökkentjük az adókat.
Pár évvel ezelőtt, amikor a kormány erre a gondolkodásra ráállt, a gazdasági szakértők jelezték minden irányból, hogy ez mennyire lehetetlen; az Orbán-kormány gazdaságpolitikája évek óta igazolja, hogy ez lehetséges. Ugyanis a megfizethető mértékű adót nem fogják elcsalni a vállalkozók, ezáltal is nő a gazdaság teljesítménye, és a növekvő, az egyre nagyobb éves GDP nyilvánvalóan többletadó-bevételeket is generál a költségvetésnek.
Tehát én azt gondolom, hogy ez a következetesség, ez a gondolkodás, ami hosszú évek óta kíséri a kormány gondolkodását, ebben az adópolitikai törvénytervezetben is tetten érhető, ezt kívántam én itt röviden bemutatni adócsökkentések és egyszerűsítések formájában. Bátran ajánlom a képviselőtársaimnak, kormányoldalon ezt tennem se kell, mert ez természetes, de ellenzéki oldalon is ajánlom azt a gondolkodást, amit, Kőrösi Anitától itt hallhatták, fontoljanak meg, hogy mik az adótörvénynek (Mesterházy Attila közbeszól.) azok a mozzanatai, amelyeket önök is támogatni tudnak.
Nyilvánvalóan tudom, hogy a végszavazás során nemet fognak nyomni, ez a parlamenti matematikából (Közbeszólások az ellenzék soraiból, többek között Mesterházy Attila: Nem biztos! Ilyen jó beszédek után átgondoljuk!) következik. Mesterházy Attila itt a közbevetésével ezt meg is erősíti (Mesterházy Attila: Abszolút!), ezt mi értjük, de azt is értékeljük, ha reális elemzéseket is hallunk önöktől. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.40)
