POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Még emlékszem arra, hogy 15 évvel ezelőtt, amikor ezt a nyári adócsomagot vártuk, akkor nemritkán találkoztunk 300-400 oldalas dokumentumokkal, és örömmel tapasztaltam, hogy most egy viszonylag rövid törvényben találkozhatunk azokkal a változásokkal, az adójogszabályok gyökeresen nem változnak. Miért is mondom ezt? Mert igen, szükséges arról beszélni, hogy a gazdasági társaságok adóadminisztrációs terheit csökkenteni kell, de nem kérdés, hogy a szakma, a könyvelők, az adótanácsadók, a könyvvizsgálók is mindig várják ezt a nyári adócsomagot, hogy vajon milyen változások lesznek, és ahogy már azt láttuk az elmúlt hetekben, hónapokban, és tudtuk előre, hogy ez az adócsomag túlnyomó többségében a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv köré fog csoportosulni, ezek a változások köszönnek vissza a törvényjavaslatban.
A másik törvényjavaslat, amely a jogharmonizációs célokat szolgálja, szintén olyan változásokat tartalmaz, amelyekre az európai uniós jogszabályok alapján lehetett számítani.
(11.10)
A 6351-essel kezdeném, mert azt gondolom, hogy ezek azok a változások, amelyekről a legtöbbet kell beszélni. Kezdjük talán a személyi jövedelemadó változásával, a személyi jövedelemadó jogszabályi változásával. Mint ahogy azt már a Jobbik képviselőcsoportja többször is elmondta, például Z. Kárpát Dániel képviselőtársam, igen, nagyon jónak tartjuk azt a kezdeményezést, hogy a gyermeket nevelő édesanyák adókedvezménye beépüljön a magyar jogrendbe, de arról, hogy ez négy gyermeket vagy többet nevelő családoknál valósul meg, úgy gondoljuk, hogy nem biztos, hogy kiváltja azt a hatást, amit a kormányzat el szeretne érni. Sokkal jobb lett volna, ha az eredeti elképzelések szerint a három vagy több gyermeket nevelő családok édesanyái kerültek volna be a jogszabályba.
Azonban én úgy látom, ha a négygyermekes családanyák ilyen jellegű kedvezménye a törvénybe beiktatásra kerül, akkor továbbra is alkalmazható a családi kedvezmény intézménye, amely négy gyermek esetén 880 ezer forint lesz, és ugyanúgy hatályban marad; ezt a továbbiakban is megoszthatják a házastársak között. Tehát megvalósulhat az az intézmény, hogy az édesanya adót nem fizet, és ezen kívül járulékkedvezményben, családi járulékkedvezményben is részesülhet, sőt a férj vagy házastárs is ezt a kedvezményt megkaphatja. Tehát valóban egy nagyon komoly kedvezmény az, ami most előttünk fekszik.
Egyetértek azzal a felszólalással, hogy szükséges volt az eva kivezetése, ugyanis látható, hogy míg a 2000-es évek közepén ez egy nagyon rendkívül népszerű adónem volt, akkor valóban a legversenyképesebb adónak volt mondható, azonban a kivának és a katának a megjelenésével ez megváltozott. És igen, ezek az evaadózók várhatóan majd a kivába fognak átlépni, vagy pedig esetleg úgy döntenek, hogy a vállalkozásuk formáját megváltoztatva, akár kataadóalanyként folytatják tovább tevékenységüket.
Ha már a kivánál tartunk, igen, az indokolásban is benne volt, hogy a 13 százalékról a 12 százalékra való csökkentés gyakorlatilag a héten elfogadott szociális hozzájárulási adó mértékének változása. Ugye, ott 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent le ez az adónem. Ez igazolódik vissza a kivában is, hiszen tudjuk, hogy a kiva kiváltja a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségét is.
És akkor engedjék meg, hogy a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatosan egy kis kitérőt tegyek, ugyanis 2012-ben, amikor ez a jogszabály megszületett, akkor azért a szakmában egy nagyon komoly kritikai észrevétel fogalmazódott meg. Ugyanis mi történt? A társadalombiztosítási járulékot váltotta fel a szociális hozzájárulási adó. A legeslegkeményebb dolog ebben, hogy a járulék és az adó közötti különbség nagyon kevés helyre jutott el, talán nem véletlenül nem beszélt erről a kormányzat. Ugye, járulék esetén ellentételezés várható, míg adónál ez az ellentételezés kiesik. Mit is jelent ez? Addig, amíg ezt járulék formájában fizette meg a magyar dolgozó, addig tudta azt, hogy ez majd a társadalombiztosítási rendszerben visszaköszön. Azonban 2013-tól ez adó formájában van, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a kormányzat bármire elköltheti. Nincsen meg az a kötelezettsége, hogy ezt ebbe a rendszerbe forgassa vissza. Ez egy nagyon komoly változás, és igen, én azt gondolom, hogy ha adó formájában marad ez továbbra is, márpedig láthatóan ez a kormányzat célja, hiszen már egy külön törvény is foglalkozik vele, nem csak egy törvény részeként pár paragrafus, ezért ennek a változtatása mély sebeket fog majd többeknél okozni a későbbiekben, különösen akkor, amikor már nem lesz az, aki a nyugdíjrendszert fenntartja.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatosan: szinte hihetetlen, hogy maximum egy oldalban történt meg ez a változás. Azért az elmúlt években nem ehhez volt a szakma sem szokva és mi sem, és a fő változás a gazdaságvédelmi akciótervben bejelentett kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfájának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése. Több felszólalásban elhangzottak már ezeknek pró és kontra érvei, én mégis úgy látom, hogy ez hasznos lesz majd az egész turisztikai ágazatnak, és bízunk benne, hogy nemcsak az a cél fog megvalósulni, hogy a vállalatok a saját beruházásaikra és a saját turisztikai attrakciók fejlesztésére fordítják, hanem ezt majd bérek fejlesztésére is fogják fordítani. Ez azért is rendkívül fontos, mert úgy gondolom, hogy a turisztikai ágazat, különösen így a nyári időszak idején a Balaton partján láthatóan munkaerőhiányban szenved, és bizony szükséges az, hogy ezek a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatók ezt az áfacsökkentésből adódó többletet majd visszaforgassák a bérek rendezésére, és akkor további minőségi szolgáltatásokat tudnak nyújtani.
Szintén ehhez kapcsolódik egy másik jogszabály módosítása, ez a turizmusfejlesztési hozzájárulás, ami szintén ehhez a jogszabályhoz, tehát az áfacsökkentéshez igazodóan változik. Korábban az éttermi szolgáltatások esetén kellett fizetni ezt a 4 százalékos terhet, és mivel ott már korábban megjelent egy áfacsökkentés, most parallel a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás áfamértékének csökkenésével szükséges lesz majd ezt a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást megfizetni. Tehát összességében, ha az áfát és ezt összeadjuk, akkor egy 9 százalékos teher lesz a korábbi 18 százalékos teherrel szemben.
Azonban örvendetes, hogy nem az történt meg, hogy az áfa… - ez köztes kulcs, mondjuk, egy ilyen 9 százalékot vezettek volna be, hiszen ez a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás célzottan használható fel turizmusfejlesztési célokra, úgyhogy bízunk benne, hogy ennek a 4 százaléknak különösen jó helye lesz itt.
Van még egy olyan nagyobb csoport, amely szintén örvendetes, ez pedig az adóelőleg-feltöltési kötelezettség több adónemben történő kivezetése. Azért én, amikor visszagondolok, bizony-bizony több alkalommal előfordult, hogy nem sikerült a gazdasági társaságoknak feltölteni megfelelően december 20-ig a társasági adót, iparűzési adót, innovációs járulékot, hanem megtörtént az az eset, hogy május 31-én a számok mást igazoltak, és megérkezett az a 20 százalékos bírság, ami amiatt keletkezett, mert nem sikerült jól meghatározni ezt a feltöltési kötelezettséget, úgyhogy ezt mindenképpen nagyon pozitív változásnak, módosításnak értékelem. Ugyanis nemcsak az történik meg, hogy a könyvelőszakma a tíz körmét lerágja december 20-tól május 31-ig, hanem valóban a vállalatok, gazdasági társaságok időben, jól fel tudnak készülni arra, hogy ütemezett lesz a társaságiadó-előleg, iparűzésiadó-előleg és innovációsjárulék-előleg fizetése, tehát az a negyedéves vagy havi kötelezettség, amely rájuk vonatkozik.
Ha már társasági adó, ott még egy pozitív változást szeretnék megemlíteni. Az látszik, hogy a fejlesztésiadó-kedvezménynek egyrészt az évek során… - ugye, most jelenleg a kis- és középvállalkozások 500 millió feletti beruházásokra vehetnek igénybe a gazdasági társaságok fejlesztésiadó-kedvezményt igen komoly bérköltség- és létszámfeltételek mellett, és ennek a kivezetése történik meg. Tehát abszolút megszűnik a létszám- és bérköltségfeltétel, és ’20-tól egészen ’22-ig a kisvállalkozásoknál gyakorlatilag megtizedelődik a beruházási értékhatár, hiszen 500 millióról 2022-re - a jelenlegi módosító javaslat szerint - már 50 milliós beruházásra is igénybe tudják venni ezt a fejlesztésiadó-kedvezményt.
Nagyon helyesen, én is úgy gondolom, hogy a kis- és középvállalkozásokat külön kell választani. Teljesen más, akár a szolgáltatási szektor, akár vállalatméretből adódóan az a különbség, hogy eddig még egyben kezelték ezt az 500 millió forintot, és most a módosító javaslat alapján különbözően. Tehát a kisvállalkozásoknál egy kisebb beruházási összeghatár lesz meghatározva, mint a középvállalatoknál.
(11.20)
Nézem közben a jegyzeteimet; még pár dolgot szeretnék megemlíteni. Az egyik az ekhóval kapcsolatos, aminek a határa nem olyan régen, pár hónappal ezelőtt lett drasztikusan megemelve - ami ellen mi is tiltakoztunk - a labdarúgók esetében. Tudjuk, hogy hogyan megy ez az ekhoadózás, a költségvetésben jelentős bevételek csökkenhetnek, és több száz millió forintra emelte fel a kormányzat az ekho határát. S most beemeli a nemzetközi sportszövetség munkavállalóit és mindenkit, aki szeretne ebben az adózásban részt venni. Én nagyon szomorúan tapasztalom, hogy ugyan az ekhotörvény nemcsak a sportolóknak, hanem a színészeknek és egyéb más szakmacsoportoknak is biztosít lehetőséget, ahhoz nem nagyon nyúlnak hozzá. Én azt gondolom, hogy ahhoz is érdemes lenne, ha már a sportolókat ilyen mértékben támogatjuk, és ezzel ezeket az ekhózási kedvezményes terheket bevezetjük, akkor náluk is érdemes lenne ezt meggondolni.
Még mindig sport, ez viszont már a másik törvényben van. Az uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatti 6349. számú törvényjavaslat a taóhoz nyúl hozzá. Méghozzá úgy, hogy a sportcélú ingatlan működési veszteségének a finanszírozása is látványcsapatsport-támogatásból megvalósítható, a jelenleg hatályos szövegben ez 50 százalék, ezt emelik 80 százalékra. Belátták, hogy ugyan folyamatosan építik ezeket a stadionokat, a fenntartási problémák meg folyamatosan fennállnak, lásd Szombathely, ott tudjuk is, hogy mi fog történni, meg fog történni… (Dr. Lu-kács László György közbeszól.) Igen, a nézőszám is alacsony, ezenkívül túlméretezettek ezek a stadionok. Belátták önök is, hogy az önkormányzatokat nem lehet már ezzel tovább terhelni. Ezt a 80 százalékos működési veszteséget, igen, valóban jóvá kell hagyatni mindenféle szervezettel, hogy ezt így befogadja, és támogatói határozat legyen hozzá, de azért ez meglehetősen durva.
A másik része pedig az ugyanebben a paragrafusban történő változás, hogy támogatási időszakonként 300 millió forintról 600 millió forintra növelik ezt az összeget. Egészen elképesztő! Elnézést a kifejezésért, ez a meggondolatlan látványcsapatsport-támogatásnak az infrastrukturális beruházási része, hogy a működési költségekre most az adófizetők pénze - amelyet egyébként más dolgokra, sokkal fontosabb dolgokra is lehetne költeni - megint oda-vissza vándorol azokhoz a szervezetekhez, ami ellen mi kézzel-lábbal tiltakozunk, meglehetősen kevés sikerrel. Ezek a stadionok, ezek az infrastrukturális beruházások öt, tíz és húsz év múlva is ott fognak állni, és meglátják, előbb-utóbb - hiába változtatják a jogszabályokat úgy, hogy most már a működési veszteség 80 százalékáig is lehet majd látványcsapatsport-támogatást nyújtani - egyszerűen parlagon fognak heverni, és egyre nehezebb lesz ezeket fenntartani.
Tehát összességében az látszik ebből az adócsomagból, hogy valóban a korábban meghirdetett gazdaságvédelmi és családvédelmi akciótervre épül, azok változásai köszönnek vissza, nagy része támogatható, van benne olyan, amely pontosításra, módosításra szorul. Én bízom benne, hogy az elhangzottak alapján ezek a módosítások meg fognak történni, és ugyan a jogharmonizációs törvényjavaslatban van ez a taomódosítás, de tisztelettel kérem, hogy ezt ne tegyék meg, mert ez nem fog jóra vezetni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
