BÖRÖCZ LÁSZLÓ
BÖRÖCZ LÁSZLÓ
BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak néhány dologgal egészíteném ki az elhangzottakat. A minimális béremelkedés kapcsán, amit képviselő úr megfogalmazott az előbb, azért azt elmondanám, hogy 2010 óta a nettó fizetések 70 százalékkal emelkedtek átlagosan. Ebben természetesen benne van a családi adókedvezmény hatása is (Z. Kárpát Dániel: A környező országokban a duplája!), de akkor is nettó 70 százalékos béremelkedésre azt azért nem mondanám, hogy minimális. (Z. Kárpát Dániel: Én igen!)
Ha az adórendszert vizsgáljuk vagy a magyar adópolitikát vizsgáljuk 2010 után, akkor érdemes egyébként ezt összehasonlítani a korábbi időszak szemléletével, hiszen ebből lehet rávilágítani arra, hogy mi az alapvető különbség ebben. Ha visszautazunk az időben egészen 2002-ig, akkor 2002-ben, a választási kampányban a Szocialista Párt azt ígérte, hogy egyébként a családi adókedvezményekhez nem nyúlnak hozzá. Ehhez képest egyébként a választások után, miután megnyerték, azonnal eltörölték a családi adókedvezményeket.
Ha emlékezünk a száznapos programra, ott gyakorlatilag egy béremelést hajtott végre az akkori szocialista kormány, egy jóléti béremelést, aminek aztán az lett a következménye, hogy nagyon gyorsan bedőlt a magyar államháztartás, hiszen ehhez a béremeléshez egyébként az akkori kormányzat fedezetet nem biztosított, egészen pontosan a fedezetet hitelből oldotta meg. Az államháztartási hiány, ha jól emlékszem, akkor 2006-ra, a választások évében elérte a 9,5 százalékot, ami brutális nagyságú hiány volt, ebből finanszírozták ezeket a kiadásokat.
(16.00)
Nyilván ez azt jelentette, hogy gyakorlatilag ezek után újabb hitelekkel kellett pótolni a felgyülemlett államháztartási hiányt. Tehát ergo ők hitelekkel finanszírozták a jóléti kiadásokat, hitelekkel tömték be aztán a lyukakat. Ennek az lett az eredménye, hogy 2007-re összeomlott a magyar költségvetés és a magyar gazdaság, akkor, amikor még egyébként a gazdasági világválságnak híre-hamva sem volt Magyarországon.
Ehhez képest vagy ezek után nyilván mi történt? Az történt, hogy a kormányzat úgy gondolta, hogy a megoldás erre az, ha elkezdi emelni az adókat. Itt Szatmáry képviselő úr már bőven elsorolta, hogy milyen adókat emeltek a Gyurcsány-kormány alatt, gyakorlatilag az összeset, ami a vállalkozásokra, a családokra, illetve a magyar emberekre vonatkozik, úgyhogy én ezt nem tenném meg. Ezzel szemben viszont a kérdés az, hogy 2010 után mi vezetett mégis eredményre.
A multinacionális cégekkel kapcsolatban, hogy a Fidesz bevonja őket a közteherviselésbe vagy nem. 2010 után gyakorlatilag, amikor konszolidálni kellett azt a csődközeli állapotot, amit a szocialista kormányok maguk után hagytak (Dr. Brenner Koloman: 2019 van!), akkor igenis az úgynevezett ágazati különadókkal sikerült nagyon jelentős összegeket bevonni a költségvetésbe, és ezt nyilván a nagy multinacionális cégektől is beszedtük, ezáltal sikerült konszolidálni. Másrészt pedig nyilván adócsökkentésekkel és a családok támogatásával a belső keresletet fenn lehetett tartani, illetve a magyar vállalkozásokat lehetett támogatni.
A Fidesz adócsökkentési politikája azóta is töretlen. Az elmúlt hét évben, gyakorlatilag minden egyes évben, amikor a költségvetésnek tere nyílhatott erre, csökkentettük az adókat. A most előttünk lévő törvényben is egyébként, amiről szó volt, a kiva 1 százalékos csökkentése is 40 ezer vállalkozást érint, ami körülbelül ötmilliárd forintot hagy a kisvállalkozóknál. Azt hiszem, hogy ez is egy óriási előrelépés. És már csak azért is fontos, mert nyilván ezekkel a lépésekkel, hogy az adókat csökkentjük vagy - ahogy éppen megszavaztuk nem is olyan rég, bár nem ebben a törvényben van, de idetartozik - a szochót csökkentjük, ami szintén évi 150 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, ezekkel a vállalkozások mozgásterét növeljük. Ezekkel, az áfacsökkentésekkel nyilván a magyar emberek mozgásterét növeljük, hiszen többet fognak tudni költeni, ezáltal nyilván a belső keresletet is tudjuk növelni, és lehetőség van arra, hogy a vállalkozások fejlesszék saját magukat.
A kkv-szektorban valóban szükség van arra egyébként, hogy hatékonyságot növeljünk, hiszen ha összehasonlítjuk a multinacionális cégeket, illetve a kkv-szektorban lévő magyar cégek hatékonyságát, ott azért még van bőven tennivalónk, de a kormányzat politikája pontosan arra épül, ahogy említettem, hogy az adócsökkentésekkel ezeknek a vállalkozásoknak is a mozgásterét tudjuk növelni.
Úgyhogy szerintem, ha valaki összehasonlítja a Fidesz adópolitikáját a korábbi időszak adópolitikájával kapcsolatban, egyértelműen látható a különbség, hiszen amíg az előző érában adóemelésekkel próbáltak több bevételre szert tenni - hozzáteszem, hogy sikertelenül, hiszen a vége az lett, hogy még a bevételek is csökkentek, hiszen sokan kihúzták magukat az adófizetés alól, a gazdaság belassult, a fogyasztás csökkent, ezáltal nyilván minden a visszájára sült el -, ehhez képest a Fidesz-kormányzatnak sikeres az adócsökkentési politikája, hiszen nemcsak arról van szó, hogy csökkentjük az adókat, növeljük a vállalkozásaink mozgásterét, és az emberek többet tudnak fogyasztani, hanem arról van szó, hogy ezzel párhuzamosan évről évre nagyon jelentős összegekkel nő a magyar költségvetés mozgástere. Ezt a sok ezer milliárdot, amit egyébként az elmúlt nyolc évben a költségvetés pluszba fel tudott használni ennek a gazdaságpolitikának a következtében, a családok támogatására, a szociális ágazat támogatására, az egészségügy fejlesztésére, az oktatás fejlesztésére, a hadsereg fejlesztésére és még számos területen tudjuk kamatoztatni.
Nyilván ez egy nagyon fontos tanulsága a történelemnek, hogy hitelből nem lehet ezeket a kiadásokat fedezni, tehát odáig tudunk elmenni, ameddig egyébként a takaró ér. Tehát annyit tudunk engedni, amit a magyar gazdaság ki tud termelni. Ez egy nagyon fontos szempont szerintem a jövőre nézve, és bízom benne, hogy a kormányzat a jövőben is ezt tekinti majd alapul. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
