DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársak! Röviden a tudomány, a kutatás, az innováció kérdéskörét szeretném érinteni. Annál is inkább, mert többször elhangzott az ellenzéki képviselők részéről az a mondat, hogy ez a költségvetés a jövő felélése. Ez úgy, ahogy van, még azt is túlzás lenne mondani, hogy butaság, mert ez annyira abszurd. Ugyanis, ha van ennek a költségvetésnek egy jól körülhatárolható, egyértelműen preferált területe, az biztos, hogy a kutatás, az innováció, a tudomány. Itt egész jelentős forrásbővülés is van, és jelentős strukturális változások is vannak.
Tehát azt kell mondanunk, hogy ebből a szempontból a 2020. évi költségvetésben a garanciális elemeket megtaláljuk, hiszen egy gazdaság fejlesztésének, ami jövedelmet hoz, a kiindulópontja mégiscsak az, hogy mennyire vagyunk innovatívak, és mennyire tudunk versenyképesek lenni.
Ha számokról kell beszélni, akkor engedtessék meg, hogy elmondjam, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap keretösszege mintegy 75 százalékkal lesz magasabb ahhoz képest, ami eddig volt. Azt gondolom, hogy ez egy igen tekintélyes bővülés. A kutatási, fejlesztési és innovációs támogatások terén van egy 32 milliárdos többlet, erről már mások is szóltak. Ebből a 32 milliárdos többletből 18 milliárd ehhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaphoz kerül. Ez az alap két részből fog állni, két alaprészből: a kutatási alaprészből és az innovációs alaprészből. A kutatási alaprész részesedése 49,5 milliárd, az innovációs alaprész pedig 65,2 milliárd, a kettő együtt 114,7 milliárd. Azért, azt gondolom, ez megint csak nem elhanyagolható tétel.
A kutatási alaprész finanszírozza az új nemzeti kiválósági programot, a tématerületi kiválósági programot, a felsőoktatási intézményi kiválósági programot, az egyéni és kutatócsoportok alapkutatásait, kutatók nemzetközi együttműködésben való részvételét, bekapcsolódását; tulajdonképpen az egykori OTKA idekerül. Arról is emlékezzünk meg, hogy ezen kívül, tehát ezen alapon kívül is vannak olyan kutatóintézetek, állam által fenntartott kutatóintézetek, amelyek alapkutatást végeznek. Gondoljunk csak arra, hogy ilyen a Veritas Intézet vagy például akár a Magyarságkutató Intézet, és még a sort hosszasabban is sorolhatnánk.
(18.50)
Az innovációs alaprészből a 2020. évben a vállalati innováció, illetve a piacorientált, túlnyomórészt az Akadémia és a vállalati szektor által közösen megvalósított K+F tevékenységeket fogják támogatni, illetve a hazai és nemzetközi együttműködésben megvalósuló innovációs támogatásnak is ez lesz a fő forrása. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetésében is van egy elkülönített, kifejezetten és kutatáshoz és innovációhoz is kapcsolódó keretösszeg, ez egy 14,1 milliárdos tétel, a nemzeti laboratóriumok előirányzatot fogják ebből finanszírozni. Ez az összeg biztosítja majd lényegében az ELI fejműködtetését és fenntartását, az ehhez szükséges durván 2,1 milliárdot, illetve a szegedi lézeres kutatóközpont kihasználtságának a növelése érdekében beindítandó tudományos projektet, ami lényegében nukleáris hulladék kezelésének megoldására irányuló projekt, illetve a molekuláris ujjlenyomat-vizsgáló központ létrehozása is ehhez a tételhez kapcsolódik.
A 2019. évi költségvetésben, tehát az ez évi költségvetésben az ITM fejezetben szereplő kutatási és fejlesztési feladatok a 2020. évi költségvetésben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál jelennek meg, ezen név alatt szerepelnek, ez mintegy 48,5 milliárd forint. Idetartoznak lényegében azok a feladatok, amik korábban az MTA-kutatóintézetek, kutatóhelyek támogatását jelentették, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatását, infrastrukturális fejlesztési központi kezelési felújítások támogatását, akadémiai kiválósági programok támogatását, kutatói pályázatok támogatását, kutatási kiválóság támogatását, felsőoktatási kiválósági programok támogatását. Tehát ezek igen széles körű és sok mindent magukban foglaló programok.
A Magyar Tudományos Akadémia mint tudós társaság, mint köztestület, illetve az Akadémiánál megjelenő gyakorlat, tiszteletdíjak kifizetésére 16,9 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben. A kutatás-fejlesztésben és innovációban manapság már egyre nagyobb, jelentősebb szerepe van, illetve lesz az egyetemeknek, az egyetemek és az ipar együttműködésének. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy akkor, amikor a számokat nézzük, jó, ha azt tudjuk, ahogy az önkormányzatok esetében is a saját bevételek jelentősen nőttek, úgy az egyetemi világban is, például a Corvinus már nem szerepel ebben a tételben, hiszen a Corvinusnak megváltozott a fenntartója, vagyonjuttatásban részesült, és nem pedig a költségvetési rovatok között szerepel. Tegyük hozzá azt is, hogy ma már a legtöbb egyetemnek folyamatosan és dinamikusan növekszik a saját bevétele, elsősorban az iparral történő együttműködés révén. Ez igaz Pécsre, igaz Szegedre, igaz Debrecenre, igaz Győrre, Kaposvárra és természetesen a fővárosra is. Növekvő forrással és egyben kutatási pénzügyi fedezettel rendelkeznek.
Még azt is meg merem kockáztatni, hogy a felsőoktatás tudományos teljesítményét, ha megnézzük, az körülbelül olyan nagyságrendű, mint az akadémiai kutatóintézetek voltak, de az ipari együttműködés szempontjából messze jobban teljesítenek. Növekvő saját bevétel és nem csökkenő állami támogatás együttesen jellemzi tehát ezt a szférát, az azt jelenti, hogy javulnak a pénzügyi pozíciók. Néhány egyetem ebből a szempontból kifejezetten imponáló fő mérlegszámokat tud produkálni.
A nem állami felsőoktatás támogatása is figyelemreméltóan növekszik, ez majdnem 25 milliárd, 24,4 milliárd, és tegyük hozzá azt is, hogy az EMMI fejezeten kívül is találunk természetesen felsőoktatási intézményt, hiszen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy másik, a Miniszterelnökség fejezetén belül értelmezendő, de természetesen ugyanúgy a felsőoktatáshoz tartozik, és ott is vannak kutatások.
Ha felsőoktatásról volt szó, akkor engedtessék meg néhány korántsem csekély és a mindennapi élet szempontjából a családokat sokkal inkább érintő kérdéskörnek a megemlítése. Egyrészt ilyen a Diákhitel1 esetében a tartozás csökkentésének a támogatására szánt keret, ez egy 2 milliárdos keret. Ez nyilván összefügg azzal, hogy a kamat mértékét már ebben az évben is csökkentette a Diákhitel Központ, ehhez értelemszerűen hozzá kell rendelni a megfelelő forrást, és ez a jövőt illetően is ilyen logikát követ. A Diákhitel2-höz szintén kamattámogatás van hozzárendelve, 1,3 milliárd forint, és ne hallgassuk el azt sem, hogy a hallgatói normatíva emelkedik, illetve a Diákhitel Központ októbertől elindítja azt az új programját, amely a nyelvvizsgához kapcsolódóan teremt egy finanszírozási lehetőséget azon hallgatóknak, akiknek ez esedékes és szükséges.
Lényegében ezek a támogatások, juttatások mind hozzájárulnak a hallgatók és értelemszerűen a családok anyagi terheinek enyhítéséhez, a felsőoktatási tanulmányok anyagi vonzatának mérsékléséhez. Úgyhogy azt hiszem, a tudomány és ilyen értelemben a felsőoktatás tudományhoz és innovációhoz kapcsolódó területei a következő évben jó pozíciókkal rendelkeznek, a költségvetés szempontjából biztos lábakon állnak, úgyhogy ezt a költségvetést ebből a szempontból, meg számos egyéb szempontból is, ami itt már elhangzott, azt gondolom, hogy nyugodt szívvel lehet támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
