NACSA LŐRINC
NACSA LŐRINC
NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Urak! Engedjék meg, hogy mielőtt én is elmondom a költségvetési hozzászólásomat, reagáljak itt egy-két ellenzéki hozzászólásra, amit az elmúlt órákban hallhattunk, hiszen ritka alkalom, hogy megtisztelte az Országgyűlést Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is, hogy elmondja a költségvetésről a véleményét. A költségvetésről nem mondta el, azt viszont megtudtuk, hogy ő rendszeresen meditál, hogy rájöjjön arra, hogy miben van igazunk, de eddig még nem talált olyan pontot, amikor azt találta volna, hogy egyetértünk. Ebben mi is egyetértünk az exminiszterelnök úrral, hiszen nem sok dolog van, amiben egyetértünk a Demokratikus Koalíció elveivel vagy elvtelenségével, de azt mindenképpen megtudtuk, hogy ő szeretne egyetérteni.
Ha szeretne egyetérteni, tisztelt képviselő úr vagy tisztelt frakció, akkor esetleg próbálják meg nem abban a keretben elmondani a költségvetési hozzászólásaikat, amelyeket Gyurcsány Ferenc korábban elmondott, hogy az ő szavait abban a keretben kell értelmezni, hogy hazudtunk reggel, éjjel meg este, hiszen most is akár a GDP-adatokkal kapcsolatban, akár a munkabérrel kapcsolatban, akár a különböző területekre fordított ellátások összegével kapcsolatban nem túl sok igazmondásra számíthattunk Gyurcsány Ferenctől, de ez így is van, a dolgok így működnek, így van rendjén.
A Párbeszéd-frakcióból Szabó Timea képviselő asszony elmondta, hogy minden rossz, annál egy kicsit rosszabb, és minden még rosszabb lesz jövőre. Ezt ő kiolvasta a költségvetésből. Nem tudjuk, hogy hogyan sikerült neki ezt megtennie, de rögtön megcáfolta őt Mellár Tamás, a frakciótársa, aki viszont elmondta, hogy alapvetően a számok jók, csak ő nem hiszi, hogy ezek a számok beválthatók vagy valóra válthatók. Jól néz ki a gazdasági növekedés, de úgyse lesz annyi, jól néz ki a hiánycél, de úgyse lesz annyi, jól néz ki az inflációs cél, de úgyse lesz annyi. Így egy kicsit nehéz vitatkozni, amikor megalapozott számok itt vannak előttünk. Az elmúlt évekből is láthattuk, hogy nagyon sokszor azért nem valósult meg a kitűzött növekedési cél, mert túlteljesítettük. Nagyon sokszor azért nem valósult meg a kitűzött hiánycél, mert alálőttünk, és sikerült még kevesebb hiányt összehozni a költségvetésben. Ezekkel az érvekkel nehéz vitatkozni, tisztelt képviselőtársaim, de nyilvánvalóan azért vagyunk itt, hogy mégiscsak megpróbáljuk.
Azt le kell szögezni, hogy a most előttünk fekvő költségvetés a családok és az adócsökkentés költségvetése. Kiemelten segítjük a gyermeket nevelő családokat, és megvédjük a gazdaság eredményeit. A Fidesz-KDNP családpolitikája a gyermeket helyezi előtérbe. Segíti a fiatalokat, hogy annyi gyermekük lehessen, amennyit szeretnének, míg a már gyermeket nevelőket úgy támogatja, hogy átvállalja a gyermekneveléssel járó terhek egy részét.
A kormány 2010 óta több mint megduplázta a családok támogatását, amely arányaiban egész Európában a legmagasabb GDP-arányos családtámogatás. A költségvetésben jövőre közel 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar családok támogatására. Az elmúlt időszak adatai alapján a magyar az egyik legdinamikusabban növekvő gazdaság egész Európában. Erre legyünk büszkék, tisztelt képviselőtársaim! A mi gazdaságunk növekszik az egyik legdinamikusabban, és a következő években is úgy tűnik, hogy Közép-Európa lesz az európai gazdasági növekedés motorja, és ambiciózus, bár nem elérhetetlen cél az, hogy mindig az uniós átlag fölött 2 százalékkal maradjon a magyar gazdasági növekedés. Ez a magyar emberek munkájának, a magyar vállalkozások tevékenységének és a kormányzati intézkedéseknek köszönhető, hogy a GDP-növekedés üteme 2020-ban is várhatóan 4 százalék felett marad majd. 2010 óta összességében 28,6 százalékkal bővült a magyar GDP. A kedvező gazdasági eredmények hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll. A foglalkoztatottak száma ma már 4,5 millió, miközben a 3,5 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta.
Emlékezhetünk arra, hogy a 2010 előtti balliberális kormányzat több mint 1 millió embert tett munkanélkülivé, és 12 százalék fölötti munkanélküliség volt Magyarországon. A hatéves bérmegállapodás eredményeként pedig kétszámjegyű bérnövekedés valósult meg, miközben 2010 előtt vagy nem volt béremelés, vagy amikor volt, azt a kevéske béremelést is elinflálták, majd elvettek egyhavi bért. Vicces volt, amikor Gyurcsány Ferenc inflációról beszélt itt nekünk a Házban, miközben az ő kormányzása idején 7-8 vagy 9 százalékos inflációkkal kellett küzdenie a magyar gazdaságnak és a magyar embereknek, akik szerettek volna megélni a bérükből és a fizetésükből.
A költségvetés 2020-ban, ahogy mondtuk, 2228 milliárd forint forrást biztosít a magyar családoknak. Ez közel 224 milliárd forinttal magasabb, mint a 2019-es idei költségvetésben szereplő támogatás, tehát a családi támogatások növelésével, a családvédelmi akció lépéseivel ismét tovább nő a keret, amelyet a magyar családokra kívánunk fordítani. 2010-hez képest közel két és félszeresével, összesen 1261 milliárd forinttal többet fordít a kormány a magyar családok támogatására majd 2020-ban.
Emlékezhetünk, mi történt 2010 előtt. Gyurcsányéknak nem volt elég, hogy magyar emberek százezreit tették munkanélkülivé, a dolgozókat megalázóan alacsony, megélhetésre alkalmatlan bérért dolgoztatták, az országot végletesen legyengítették, eladósították, kiszolgáltatták a külföldi érdekeknek, de mindemellett a családpolitikájukat is csak a segélyezésre építették.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt a családalapítás és a gyermekvállalás egyenlő volt a szegénység vállalásával. A fiataloknak nem adtak meg semmilyen segítséget az önálló életük elkezdéséhez, az otthonteremtéshez, a házasságkötéshez, a családalapításhoz és a gyermekvállaláshoz, hanem tandíjat akartak bevezetni, elvették a harmadik évi gyest, nem volt gyed extra, a családi adókedvezmény pedig, akiktől nem vették el, azoknak is mindössze 4 ezer forint volt a harmadik gyerek után.
A szocialisták a külföldi bankokkal lepaktálva megszüntették a kedvező otthonteremtési programot, és hagyták, hogy a bankok becsapják az embereket, Gyurcsány és Bajnai kormányzása alatt devizahitelekbe kényszerítették a magyar családokat. Soha nem adtak tehát semmilyen támogatást a magyar családoknak, mindig csak elvettek, a megélhetésüket pedig rendkívüli módon megnehezítették. A magyar családok a szocialista-liberális kormányoktól folyamatos rezsiemelést és mindig új adókat kaptak. Folyamatosan emelték a gáz és az áram árát. A magyar családok fizették egész Európában a fizetésükhöz képest a legdrágább gáz- és villamosenergia-árakat a Gyurcsány-érában. A lakosságtól elvett több mint ezermilliárdot ebben a nyolc évben kitalicskáztak az országból az akkor még külföldi tulajdonú energiacégek.
A Gyurcsány-kormány elvett az idősektől egyhavi nyugdíjat, hagyta elértéktelenedni a nyugdíjakat, soha nem fizetett nyugdíjprémiumot, sőt emlékezhetünk rá, mert néha ez már kikopik az emlékezetünkből, nyugdíjadót akartak bevezetni. Gyurcsány és a baloldal csak elherdálni és ellopni tudta a nemzeti vagyont. A magyar baloldal kormányzása alatt szétlopták az európai uniós forrásokat, óriási bajban volt a közpénzfelhasználás, és csökkent a gazdasági növekedés, miközben az államadósság az egekbe nőtt.
(14.20)
Gyurcsányt a kormányzása alatt sem a versenyképesség, sem az oktatás, sem a bérek nem érdekelték. A Bajnai-kormány aztán világcsúcsot állított föl az államadósság növelésében. 2002-ben, emlékezhetünk, a kormányváltás idején az államadósság GDP-hez mért aránya 53 százalék volt, 2010-ben ez a szám már 85 százalékot mutatott.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején a szélsőséges gazdaságpolitika árát sorozatos megszorításokkal a magyar embereken hajtották be, mást sem csináltak, csak adókat emeltek és megszorításokat emlegettek, néha 100 napos programként emlegetve, néha egyéb más programként. Gyurcsány Ferenc összesen 24, 25, 26 programot jelentett már be életében, egyik sem lett túl sikeres.
A mostani 9 százalék helyett 19 százalék volt a társasági adó, ugyanakkor a dolgozókat is agyonadóztatták, és a közszférában dolgozóktól egyhavi bért is elvettek. Emellett leépítették az egészségügyi ellátást, 600 milliárd forintot vettek ki az egészségügyből; 16 ezer aktív ágyat számoltak fel; kórházakat zártak be, és elüldöztek 6 ezer ápolót és 6 ezer orvost. Sok száz bezárt iskola, cserbenhagyott falu, több tízezer elbocsátott vagy megalázott pedagógus, megcsapolt bérek, semmivé lett szakmunkásképzés, gyakran értéktelen diplomák és segélyezettek tömege maradt az oktatáspolitikájuk és a szociálpolitikájuk után.
Ezzel szemben 2011 óta csak a családi adókedvezmény keretében összesen mintegy 2600 milliárd forint maradt a magyar családoknál. A lakástámogatások összege jövőre megközelíti a 300 milliárd forintot, ami több mint 54 milliárd forintos növekedést jelent az idei évhez képest.
2010-hez képest megdupláztuk a lakástámogatásokra fordított összeget. Bevezetésre kerül 2020. január 1-jétől a négygyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentessége, amely további több tízmilliárd forintot hagy a magyar családok zsebében. Soha nem látott mértékben fog nőni a gyermekétkeztetésre fordított összeg. Amíg 2010-ben 34 milliárdot fordítottak erre a szocialisták, addig jövőre már 82,5 milliárd forint fog rendelkezésre állni.
Fontos megemlíteni, hogy jövőre is folytatódnak a béremelési programok. Az idei évhez képest közel 240 milliárd forinttal több jut bérekre jövőre a közszférában. A magyar költségvetés 2010-ben 2653 milliárd forintot fordított a közszférában dolgozók béreire. Jövőre ez az összeg várhatóan meghaladja a 4100 milliárdot. A több mint 1455 milliárd forintos növekmény 55 százalékos nominális növekedést jelent a 2010-es tragikus kormányzás után.
A 2020-as költségvetésben közel 2000 milliárd forint fog rendelkezésre állni egészségügyi célokra. Ez több mint 740 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, és közel 185 milliárd forinttal magasabb, mint az idei évben biztosított források. Ennyit azokról az ellenzéki vádakról, hogy nem növekszik az egészségügyi kiadás, nem növekszik az oktatási kiadás, hogy nem növekednének ezek a kiadások.
Az oktatási kiadások is megközelítik a 2080 milliárd forintot jövőre, ami több mint 500 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest, és közel 50 milliárddal több forrást jelent az idei évhez képest.
A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre közel 136 milliárd forinttal, több mint 3580 milliárd forintra fog nőni. A 2020. évi költségvetésben 2,8 százalékos inflációval számol a kormány, így ennyivel emelkednek 2020. január 1-jétől a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások is. A jövő évi költségvetés több mint 20 milliárd forintot különít el a 2020-as nyugdíjprémium kifizetésére is.
A honvédelemre fordítható források összege egy év alatt közel 30 százalékkal, több mint 550 milliárd forintra fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010 óta több mint a duplájára nőnek. Emlékezhetünk arra, hogy 2002-2010 között leépítették a hadsereget, megszégyenítették a honvédséget, lecsökkentették a létszámot.
Számunkra a biztonság prioritás. Katonáinkat nemzetközi elismerés övezi a külföldi missziókban, helytálltak és helytállnak a migrációs nyomásban, és elindul egy soha nem látott haderőfejlesztés is. A rendvédelmi kiadások megközelítik a 920 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 418 milliárd forintos növekedést jelent csak a rendvédelmi szférában.
Fontos megemlíteni, hogy a kutatás-fejlesztés területét illetően is jelentős forrásbővülésre kerül sor a jövő évben, melynek nyomán ezen a területen 32 milliárd forintos többlet áll majd rendelkezésre az idei évhez képest, a 2019. évi 125 milliárd forintról a 2020. évben 157 milliárd forintra emelkedik az erre a célra fordítható pénz összege.
Két kormányzati cikluson át számos, sokakat érintő intézkedés történt eddig is a szociális területen. Végsősoron mindig azokra lesz hatással a szociális terület intézkedése, akik támogatásra szorulnak az élet valamely területén. De alapelvként leszögezném, hogy az a jó, ha minél több embernek tudunk segíteni még a szociális védőháló igénybevétele előtt. Azok a gondolatok, azok az alapelvek nem változnak itt a Fidesz-KDNP-frakciószövetségben, hogy a segély helyett munkát próbáljunk meg adni, s legyen rendszeres, kiszámítható jövedelme valakinek, és olyan legyen a családtámogatás, amelynek köszönhetően több pénz marad a családi kasszában.
Fontos eredmény, hogy a gyermekvédelemben részesülő 21 ezer gyermek és 2500 fiatal felnőtt többsége már nem intézményben lakik, több mint kétharmaduk nevelőszülőknél él. A kormány célja 2010 óta ugyanis az, hogy minél több, az állam gondoskodására szoruló gyermek élhessen családi környezetben. Ezért erősítettük meg a nevelőszülői rendszert. 2014 óta már foglalkoztatási jogviszonynak számít a nevelőszülői státusz, jövőre pedig bevezetésre kerül a nevelőszülői gyed is. Tovább emelkedik az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja is, a korábbi ígéretünknek megfelelően.
Hangsúlyos feladat a fogyatékos személyek helyzetének további javítása, valamint a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci integrációja is.
Nemzetgazdasági szempontból és társadalmi szempontból is fontos, hogy több foglalkoztatott legyen a megváltozott munkaképességűek körében is. Egyértelműen ki kell mondani, hogy igenis tud értékes munkát teremteni, hozzáadott értéket előállítani. Az érintettek számára egészen új életminőséget, életcélokat nyújthat, ha lehetőséget kapnak arra, hogy munkát végezzenek a társadalom hasznára. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája jelenleg már jóval 40 százalék felett van, míg 2010-ben csupán 18 százalékos volt.
A megváltozott munkaképességű személyek támogatott foglalkoztatásának egyik legfontosabb eleme az akkreditált foglalkoztatók támogatása. 2019-ben 365 akkreditált munkáltató 30 896 fő foglalkoztatását valósítja meg. A célkitűzéseknek megfelelően a 2020. évi költségvetés tervezésekor a támogatási összeg közel 1,5 milliárd forinttal történő növelése elősegíti a hatékony munkavégzést és a magas színvonalú foglalkoztatási rehabilitációt is.
A másik fontos téma: 2010 októberében határozatot fogadott el az Országgyűlés arról, hogy a kormány készítsen országos programot azért, hogy valamennyi köznevelésben tanuló magyar fiatal legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire, és cserekapcsolatok vagy kirándulások keretében minél több külhoni magyar diák juthasson el Magyarországra. Ezzel indult útjára a Határtalanul! program, ahol anyaországi hetedikesek, gimnazisták és szakiskolások tízezrei juthatnak el egy-egy elcsatolt területre, fedezhetik fel Erdély, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja vagy akár Muravidék szépségeit; ellátogathatnak irodalmi vagy történelmi tanulmányaikból már megismert helyekre, és találkozhatnak az ott élő, ott tanuló, ott boldoguló magyar fiatalokkal.
Ezen túlmenően pedig határon túli fiatalok is lehetőséget kapnak arra, hogy eljöjjenek Magyarországra, ahol egy kis képzés keretében tölthetnek el pár napot akár a fővárosban vagy az ország különböző pontjain, hiszen számunkra fontos, hogy a kettős állampolgárság mellett a személyes élményeken alapuló kapcsolat legyen az összetartozás alapja. A fiataloknak az iskoláskorban kell hogy ez kialakuljon, így a felnövekvő nemzedék is felelősséget tud majd vállalni a határon túli magyar testvéreinkért. Ezért volt fontos és szimbolikus az Országgyűlés tegnapi döntése, amellyel a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította, és nyilvánvalóan a most előttünk fekvő költségvetésben is megvan arra a kellő forrás, hogy ennek az ünnepi évnek, a nemzeti összetartozás évének a megemlékezései és különböző rendezvényei meg tudjanak valósulni a Kárpát-medence egész területén.
A Határtalanul! pályázat is rendkívül népszerű, a folyamatos egyszerűsítés, bürokráciacsökkentés, az elszámolható költségek kiterjesztése mind-mind a diákok kiutazását segíti és az iskolák adminisztrációját csökkenti. Jövőre közel 5,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre erre a programra is.
Köztünk ülnek itt az Országgyűlésben 1 képviselő és 12 szószóló személyében a 13 hazai nemzetiség képviselői is. A magyar kormány és a kormánypártok kapcsolata a hazai nemzetiségekkel is kiváló. Mint a számok is jól mutatják, Magyarország nemcsak szavakban, de európai szinten is kiemelkedő módon támogatja a velünk élő 13 őshonos nemzeti kisebbséget.
2010 óta mintegy háromszorosára nőtt a magyarországi nemzetiségek támogatásának összege, most meg még tovább nő. Bár minden többségi állam ilyen példaértékű gesztusokkal és támogatási rendszerrel segítené a területén élő nemzetiségeket, akár a Kárpát-medencében, Európában és a nagyvilágban egyaránt!
(14.30)
Egyre több ember vallja magát valamely nemzetiséghez tartozónak, valamint az általuk fenntartott intézmények és az ott tanuló vagy az oda valamilyen módon kapcsolódó diákok, fiatalok száma is nő, és egyre több közösséget szerveznek. A nemzetiségi táborokkal, a kulturális, hitéleti, sport- és egyéb programokkal a nemzetiségi identitás is erősödhet, akár anyanyelvi táborokkal, cserediákokkal, egy nagyon fontos eleme a hazai nemzetiségek életének az ilyen jellegű kapcsolat. 2010 óta a nemzetiségi táborokra pályázható összeg több mint tízszeresére nőtt, jelentősen nő a nemzetiségi tanárok képzésére és ösztöndíjára fordítható keret is, és fontos a nemzetiségi kultúra és a civil szervezetek támogatása is.
Fontos megemlíteni az egyházak közösségépítő és közösségteremtő szerepét. A társadalom minden rétegében jelen vannak az oktatás-nevelés, a szociális terület, a gyermekvédelem, a hitélet, a kultúra, az egészségügy területén egyházaink és a szerzetesrendek. Pontosan ismerjük, hogy 2010 előtt megvonták az egyházak és az egyházi iskolák támogatásainak egy részét, ellehetetlenítve az értékes társadalmi munkát. 2010 előtt egy egyházellenes politika volt jellemző Magyarországon, míg 2010 után stratégiai partnerséget kötöttek az egyházak a kormánnyal, és mi számítunk a társadalomépítő munkájukra.
Értékelve a 2011 és ’18 közti időszakot megállapítható, hogy ebben az időszakban több mint száz új hazai és külhoni magyar templom épülhetett, valamint közel 3 ezer hazai és külhoni templom újulhatott meg, továbbá számos plébánia, parókia és gyülekezeti vagy közösségi ház felújítására vagy létrehozására kerülhetett sor, illetve egyházi építkezések és felújítások, mint egyházi intézmények, iskolák felújítása jelenleg is folyamatban van. Bárhol járunk az országban, a fővárosban, vidéken vagy a határon túl, számtalan helyen felállványozott templomokat vagy egyházi intézményeket találhatunk, amelyek így korszerű módon várhatják majd a közösségükhöz tartozókat.
Új sor a jövő évi költségvetésben az egyházi közfeladat-ellátási és közösségi célú beruházások előirányzati sor, amely beépült 12 milliárd forintos keretösszeggel. A kormány ezzel az egyházi óvodafejlesztési programot kívánja támogatni, de az egyházi szakterület célja az új sor nevesített megjelenítésével a törvényben az, hogy az egyházak által ellátott közfeladatok intézményi infrastrukturális fejlesztésének szükségességére felhívja a figyelmet, és a hitéleti tevékenységtől elkülönülő forrásigényt hosszú távon is biztosítsa.
A 2020. évi költségvetés a családok költségvetése, amely az egyházi szakterületen is érvényesülni fog, így az egyházi közösségi célú programok támogatása 650 millió forintos keretösszegéből kiemelten fontos támogatni az egyházak által szervezett családos táborokat, a fiataloknak szervezett táborokat, a vándortáborokat vagy a különböző közösségi programokat, amelyek egyrészt a családoknak és a fiataloknak is értékes időtöltést, nemcsak fizikai, hanem talán lelki feltöltődést is jelentenek, másrészt az egyházaknak is egy fontos misszió a családok felé.
Azzal zárom felszólalásomat, amivel kezdtem: az előttünk fekvő törvényjavaslat, a 2020-as költségvetés a családok és az adócsökkentés költségvetése. Olyan támogatható célokat találunk benne, amelyek, azt gondolom, a magyar társadalomra pozitív irányban hatnak, a magyar társadalmat segítik, amelyek összhangban vannak a Fidesz-KDNP-frakciószövetség céljaival. Azt gondolom, hogy fontos, hogy ellenzéki támogatásra is találjanak azok a programok, azok a béremelések, azok a többletforrások, amelyeket elindítottunk és amelyekre a jövő évi költségvetésben is további források állnak majd rendelkezésre.
Így én arra kérek majd mindenkit, hogy szavazatával a 2020-as költségvetést támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.
