BÁNYAI GÁBOR
BÁNYAI GÁBOR
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a magyar családok támogatása áll - ezt hallják tőlünk szinte minden nap -, de emellett a gazdasági eredmények fenntartása és védelme is részét képezi, illetve azt is középpontba helyezi a 2020-as költségvetésitörvény-javaslatban. Ezen célkitűzések szellemében készült el a költségvetés is.
A 2010-ben megkezdett kormányzásunk eredményeképpen a magyar gazdaság most már tartós növekedési pályán áll. Növekedési potenciálját erősíti a kormány kezdeményezésére a 2016 végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, amely a munkaalapú társadalom építésére irányuló törekvések egyik legjelentősebb eleme.
(17.40)
Egyszerre jelenti a bérfelzárkóztatást, illetve a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzését, ami által tovább erősödhet a magyar gazdaság munkahelyteremtő és munkaerő-megtartó, illetve jövedelemtermelő és versenyképessége.
A magyar gazdaság növekedésének fenntartását segíti a korábbi szocialista-liberális kormányok segélyalapú gazdaságát felváltó munkaalapú gazdaság megerősítése és erősítése. A kormány kiemelten kezeli a foglalkoztatási szempontokat, és célkitűzése, hogy Magyarországon mindenkinek megérje dolgozni, és az emberek elsődlegesen munkajövedelemből biztosítsák a megélhetésüket, segélyek helyett.
A munkaalapú társadalom építésére irányuló törekvések egyik legjelentősebb érdemének tekinthető a 2016 végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, ami egyszerre jelent bérfelzárkózást, illetve a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzését. A megállapodás eredményeként erősödik a magyar gazdaság munkahelyteremtő és megtartó képessége.
A magyar gazdaság erősödésére és a versenyszférában kialakult munkaerőhiányra tekintettel prioritás a gazdaságban rejlő munkaerő-tartalékok mozgósítása annak érdekében, hogy a pályakezdő fiatalok, a kisgyermekes anyák, a közfoglalkoztatottak, az álláskeresők, valamint a dolgozni vágyó inaktívak, tartósan munkanélküliek minél nagyobb számban lépjenek be vagy térjenek vissza a munka világába, és lehetőleg Magyarországon. A teljes foglalkoztatás elérése érdekében a kormány célja a munkaerő országon belüli mobilitásának elősegítése, és ennek egyik eszközeként a munkásszállások építésének, felújításának ösztönzése is részét képezi a költségvetésnek.
2017 tavaszán egy új foglalkoztatáspolitikai eszközt vezetett be a kormányzat, mellyel mostanra az önkormányzatok és társulásai, valamint a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részesülhettek támogatásban. Mindezeken túl a program 2019 őszi kiterjesztésével már a magántulajdonú vállalkozásoknak is van lehetőségük arra, hogy munkásszállást építsenek vagy újítsanak fel támogatás igénybevételével.
A szociális hozzájárulási adó kulcsának jövő évi várható további csökkenése szintén hozzá fog járulni ezen kedvező folyamatok fenntartásához. A kormány intézkedéseinek és a piaci folyamatoknak köszönhetően elsősorban a hazai elsődleges munkaerőpiac bővülő foglalkoztatásának eredményeként a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,5 millió főt, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra csökkent.
Az erőteljes munkaerő-kereslet eredményeként az elkövetkező időszakban kedvező folyamatok érvényesülhetnek továbbra is. Folytatódhat a foglalkoztatás bővülése, a munkanélküliségi ráta csökkenése és a bérek dinamikus emelkedése, amelynek eredményeként a reálkeresetek 2018-ban 2010-hez képest már 41 százalékkal magasabb szinten álltak, és így a háztartások jövedelme minden bizonnyal tovább javult.
A kedvező beruházási tendenciák fenntartása érdekében 500 millió forintról három lépésben fokozatosan csökkenni fog a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatára. A magyar vállalkozások finanszírozási forráshoz jutása és versenyképességük javítása érdekében 2020-ban 10 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. tőkeemelésére is.
A foglalkoztatást érintő közterhek csökkentését segíti elő a 2016 végén megkötött béremelési és adócsökkentési megállapodás. A szociális hozzájárulási adó 2019. június 1-jétől további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken közös döntésünk eredményeképpen. A reálkereset alakulásának függvényében 2020 folyamán további 2 százalékponttal mérséklődhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa.
Adópolitikai különbségeket is szeretnék idehozni, hogy mi történt megelőzőleg, 2010 előtt, és mi van azóta Magyarországon. A baloldali-liberális kormányzás idején alig akadt olyan járulék, adó vagy éppen illeték, amelynek a mértéke ne változott, illetve ne nőtt volna. Ráadásul a változások iránya nem volt mindig egyértelmű, összevissza ugráltak az áfával és mindenfajta más adónemekkel, és a gazdaság szereplői nehezen tudtak alkalmazkodni mindezekhez. Elhibázott adópolitikájuk keretében számos speciális elvonást vezettek be. Növelték a munkavállalók egészségbiztosítási járulékát, megszüntették a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztárak adókedvezményét, a befektetési adóhitelt eltörölték, duplájára emelték a cégautók adóját, emelték az örökösödési illetéket, innovációs járulékot, energiaadót és környezetterhelési díjat vezettek be. Bevezették a 4 százalékos szolidaritási adót, megemelték az evát, a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot. Közterheket róttak ki a nyugdíjas munkavállalókra is. Ezzel szemben ma már ezek nagy része mérséklődött vagy éppen eltöröltük.
Nagyon nagy kérdés, tisztelt Ház, hogy a munkaerőpiaci helyzet javulásához milyen tartalékokkal rendelkezik Magyarország, van-e esély arra, hogy a foglalkoztatási rátának, amely ma már több mint 10 százalékkal magasabb, mint volt 2010-ben, és lassan elérjük a visegrádi négyek szintjét, bár még a németországitól jelentősen elmaradunk, vannak-e tartalékai. Nagyon fontos a növekedés mindannyiunk számára, bár itt elhangzott több LMP-s hozzászólásban a gazdaság őskorba visszalökésének a lehetősége és esélyei. Ez azt is jelentheti, hogy ha Magyarországon további gazdasági növekedést akarunk eredményezni a tevékenységünkkel, a munkánknak, a törvényeknek köszönhetően, a kulcs mégiscsak a foglalkoztatás bővítésében van, és hogy ennek van-e valós alapja, vannak-e Magyarországon vagy Magyarországon kívül magyar emberek, akik tudnák erősíteni a gazdasági növekedésünket.
Jelenleg úgy néz ki, hogy Magyarországon van a mai statisztika szerint passzív munkanélküli majd’ 45 ezer fő nő és férfi, míg van állástalan ember 133 ezer fő, van fiatal állástalan honfitársunk 34 ezer. Az ő sorsuk létkérdés, hogy mihamarabb megoldásra kerüljön. Van 50 ezer közfoglalkoztatott, végzettséggel rendelkező ember, összesen tehát a munkaerő-tartalék ezen a területen 262 ezer főt jelent. Középtávon úgy néz ki Magyarország munkaerőtartalék-helyzete, jövőképe, hogy a munkanélkülieknek van 167 ezer fős létszáma, a közfoglalkoztatottaknak 125 ezer főnyi létszáma, ezen belül a külföldi telephelyen dolgozó honfitársaink 110 ezer főt jelentenek. Ezenkívül a külföldön élő, regisztráltan, adószámmal kint hivatalosan dolgozó honfitársunk 400 ezer fős létszáma azt eredményezheti, hogy még Magyarországon van 780-800 ezer fő, akit be lehetne vonni a magyar munkaerőpiacra, és meg tudnánk alapozni a magyar gazdasági növekedés további fenntarthatóságát és ilyen hasonló mértékét, mint ami az elmúlt években és ebben a félévben már láthatóan újra és újra magasan veri az eddigi átlagokat.
Nagyon nagy kérdés, amiről Vinnai képviselő úr előttem sokat mondott, beszélt, de nemcsak beszélt, hanem ért is hozzá, a szakképzés jelenéről és jövőjéről, hisz maga is sokat dolgozott ezen a munkaterületen. Számtalanszor láttuk a megelőző évtizedekben is, főleg 2002 után, amikor a Magyar Bálint nevű miniszter szétverte a magyar szakképzési rendszert, amikor szégyenné vált, hogy Magyarországon a szülők nem érettségivel rendelkező diákot, gyermeket, hanem iparosembert neveljenek ki.
Ennek a politikának az eredménye az volt, hogy kiürültek azok az iskolák, amelyekben a szakképzést folytatták. Ennek eredményeként Magyarországon ma ténylegesen szakemberhiány van, de nemcsak azért, merthogy esetleg külföldön is dolgoznak, hanem egyszerűen nem képeztünk elég fiatal embert, és 2002 óta lassan eltelik húsz esztendő, hogy elkezdték ezt a romboló politikát. Ennek az eredményeképpen egy generációnyi embert szinte újra kell teremteni, akik az országban, a mi országunkban, a mi hazánkban erőteljesen tudnak visszatérni a gazdaságba, illetve a növekedést a munkájukkal biztosítani.
Éppen ezért a szakképzési rendszerünk mindenfajta fejlesztésével kapcsolatban Z. Kárpát Dániel bizottsági elnök urunk mondta, hogy számtalan, tucatnyi panasz érkezik hozzá, hogy eszközbeszerzésre nincs pénzük, nem volt eszközbeszerzés az elmúlt években. Nem tudom, de én nagyon büszke szoktam lenni Bács-Kiskun megyére, mert ott számtalan pénz, százmilliók, milliárdok lettek elköltve hasznosan hazai és uniós forrásból a szakképzési központok iskoláinak eszközbeszerzéseire. Nem beszélve arról, hogy számtalan lehetőség nyílt, a vállalkozók - ne mondjuk azt, hogy az inasképzőben, mert rosszul hangzik ez a szó, hogy inasképzés, de akik a szakképzési rendszeren belül a gyakorlati időt eltölteni szándékozó fiatalokat képzik - számtalan fejlesztési programban vesznek részt, hogy a saját eszközeik modernizálásával a mai európai munkaerőpiacra is alkalmas, de főként a magyarországi munkaerőpiacra alkalmas szakembereket képezzenek nagyobb tudással. Tehát én mást hallottam, mást látok Bács-Kiskunban, nem beszélve arról, hogy hozzám a Kiskunhalasi Szakképzési Központ tartozik, és ott azt látom, hogy nagyon komoly fejlesztések vannak.
Ezen túl beszélnünk kell arról is, hogy mennyivel nőtt, több mint hatszorosára nőtt az üres álláshelyek száma Magyarországon az elmúlt, mondjuk, 9-10 esztendőben 2010-hez képest. Ez a ma közel 83-87 ezer üres álláshely nem feltétlenül csak a nagyon nehezen elvállalható munkát jelenti, nagyon sok állás van üresen, betöltetlenül.
(17.50)
Ez abból a szempontból nem rossz, sőt jó, hogy a munkaerőpiacon a munkaerő munkabérét, annak növekedését fokozza, hisz nagyon nagy igény van a munkaerőpiacon a képzett szakemberekre. Éppen ezért létkérdés, hogy Magyarországon a szakképzési központokban, jövő évtől technikumaiban igenis nyíljék meg minden magyar fiatal számára a kétkezi munkából megélésnek a lehetősége, és ennek a tisztelete. Hisz ma már, ha valaki elhív magához akár Budapesten, akár vidéki nagy- vagy kisvárosban, kisfaluban egy vízvezeték-szerelőt vagy éppen elhív egy bútorasztalost, a pedagógus- vagy másmilyen diplomával rendelkező honfitársainak bérének többszörösét keresik meg azok, akik értenek egy szakmához, de már azok is, akik csak megtanulták, valakitől ellesték, és tudnak dolgozni, még ha nem is feltétlen hivatalosan.
A lényeg az, hogy Magyarországon ma kezd átállni a gondolkodásmód, hogy igenis meg lehet élni kétkezi munkából iparos végzettséggel, de úgy, hogy mellette még érettségit, sőt technikumi végzettséget fogunk tudni nyújtani a fiataljainknak, gyermekeinknek, unokáinknak.
Zárszóként: az, hogy bár nincs itt már régóta, a tavalyi választás óta Gúr Nándor képviselő úr, aki állandóan gúnyolódott a miniszterelnök egymillió munkahelyről szóló ígéretén, amit 2010-ben miniszterelnök úr bejelentett, bár igaz, hogy Z. Kárpát képviselőtársam mindig felhozza, hogy néha beszámítja a KSH a külföldön dolgozók egy részét, illetve a nyári munkavállaló fiatalokat, diákokat is, ennek ellenére mégiscsak nagyon fontos, hogy Magyarországon 750 ezer fővel nőtt az adófizető munkavállalók száma. Ha ez nem eredmény, bár még mindig van hiány, 200 ezer fő, aki az egymilliós munkavállalói létszámnövekedést alátámasztaná, az ígéretet alátámasztaná, de mégiscsak óriási eredmény, hogy mind a költségvetési törvényeknek, mind a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően Magyarországon dinamikusan fog nőni ezután is a munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma. Ennek köszönhetően a magyar gazdasági növekedés nemhogy csökkenni fog, hanem mindenfajta gazdasági recesszió ellenére is meg tudjuk tartani azt a szintet, hogy fönn tudjuk tartani a magyar gazdaságot.
Tényleg zárszóként: nekem nem azért fixa ideám az autóipar, mert Bács-Kiskun megyében van egy nagyon komoly autógyártó vállalkozás, egy nagyon nagy vállalkozás, de azt jelezni kell, hogy - Ungár képviselőtársam beszélt erről - a magyarországi autógyártók nagy része prémium márkákat gyárt. Ezt tudomásul kéne venni, hogy nem a legolcsóbb távolkeleti autókat gyártjuk, hanem a világ legjobb autóinak egy része Magyarországon készül, és a 2008-as pénzügyi-gazdasági világválság idején ezen márkák eladásai csökkentek legkevésbé, tehát itt a csökkenés lehetősége továbbra sem lesz, szerencsénkre, és az ellenkező szerencsétlenségére, hisz a magyarországi autógyártók prémium márkáinak fejlesztései nem álltak le. Nagyon komoly az innovációs megújulási képességük, és elkezdték a más hajtásláncok, más energiaforrások beépítését a jövő autóiba, és ennek a kísérletei Magyarországon is folynak. Ennek köszönhetően, a magyarországi autógyártás-csökkenési negatív önbeteljesítő jóslattal rendelkező ellenzéki hozzászólások ellenére, higgyék el, Magyarországon nagyon-nagyon fontos nem gyengeségében, hanem erősségében a magyar autógyártás és minden más ipari ág, ahol nagyon komoly magyar tudással, Magyarországon képzett mérnökökkel, technikusokkal fogják feltölteni a munkahelyeket is.
Ez a jövő évi költségvetés ezt tudja szerintem alátámasztani és erősíteni. Támogassák önök is! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
