BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT
BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Az ország gazdasági teljesítménye lehetővé tette, hogy a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület, minden fontos prioritás több forrással gazdálkodhat, mint az idén.
Az egyik legfontosabb megoldandó feladatunk a célunk elérése érdekében, hogy Magyarország családbarát hely legyen. A beterjesztett költségvetés középpontjában egyértelműen a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, de a gazdasági eredmények fenntartása, védelme, a következetes gazdaságpolitika érvényesítése vagy az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági bővülés is kiemelkedő figyelmet kap.
Az elmúlt évek sok esetben szokatlan, de mindenféleképpen eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt, a belső növekedés motorjai stabilak, a foglalkoztatás bővül, a munkanélküliség csökken, a bérek emelkednek, a háztartások jövedelmi helyzete javul. Ami különösen fontos, hogy a pozitív folyamatok nemcsak Budapestre vagy a nagyon erős vidéki fejlesztési pólusokra igazak, hanem a hátrányosabb helyzetű térségekben is tetten érhető a fejlődés. Persze, fejlődés és fejlődés között van különbség, mert van, ahol átlag feletti, van, ahol átlagos, van, ahol átlag alatti az előrelépés, de vitathatatlan és egyben örömteli, hogy szinte nincs olyan szeglete az országnak, ahol valamilyen fejlesztés, beruházás, az életkörülményeket pozitívan befolyásoló lépés ne realizálódott volna. Így vagyunk ezzel Nógrád megyében, Kelet-Nógrádban, és így szeretnénk még inkább lenni Salgótarjánban is.
Tisztelt Ház! Legalább négy olyan, a beterjesztett költségvetésben is fontos tételként megjelenő dolgot lehet felsorolni gazdaságfejlesztési oldalról, ami a következetes költségvetési politika mellett szolgálja a magyar gazdaság növekedési képességének fenntartását, és hozzájárul térségünk fejlődéséhez, a jobb életkörülmények kialakításához. A megyei jogú városok életében, így Salgótarján életében is meghatározó jelentőséggel bír a 2015-ben elindított „Modern városok” program. A miniszterelnök és a polgármesterek által megkötött megállapodások célja volt, hogy ezek a büszke városok a XXI. század nyertesei, a magyar vidék fejlődésének zászlóshajói legyenek. Ezzel a programmal annak lehetőségét kívánták megteremteni, hogy olyan magyar városokat építsünk, ahol az ott lakók szeretnek élni, a maguk igényei szerint rendezhetik be az életüket, és a városuk ebben támogatja, segíti őket.
A 23 vidéki fejlesztési központtal megkötött program összesen 3800 milliárd forintnyi fejlesztési forrást igényel. Közel 260 projektet foglal ez magában, és a keretösszegből eddig mintegy 1400 milliárd forintot használtak fel a megyei jogú városok. A költségvetésből egyértelműen kiolvasható, hogy a vidéki nagyvárosok modernizációja és a versenyképességét erősítő, kulturális vonzerejüket növelő és a vidéken élő emberek életszínvonalának javulását megalapozó program folytatódik. Ez Salgótarján esetében is kulcskérdés, hiszen a város felzárkóztatása, a fejlettebb térségekhez képesti lemaradás csökkentése, egy élhető és szerethető élettér kialakítása a jelenlegi tapasztalatok alapján nem elképzelhető a kormány kiemelt támogatása nélkül.
Örömteli, hogy az eltérő politikai álláspontok ellenére is sok lényeges pontban sikerült a város fejlesztési koncepcióját és a kormányzat modernizációs elképzeléseit összhangba hozni, de minden megállapodás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Márpedig a salgótarjáni elképzelések, melyek egy részét feltétlenül újra kell gondolni, végrehajtása haladhatna olajozottabban is, de mégiscsak fontos momentum, hogy a jövőbeni megvalósulás elsősorban nem költségvetési okokból szenvedhet csorbát. Ami már eredmény, hogy az új onkológiai központ alapkövét leraktuk, a főplébánia felújítása zajlik, és rövidesen befejezzük a 21-es út négysávosítását. A megállapodásban szereplő többi projekt vagy a jelenlegi kihívásokhoz jobban illeszkedő új projektek elindítása pedig október után vehet nagyobb lendületet.
A vidék vonzerejének erősítése, a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a kistelepüléseken élő emberek életminőségének javítása érdekében a „Magyar falu” program bír kiemelkedő jelentőséggel. A falusi CSOK, szolgálati lakás, bölcsődefejlesztés, óvodafejlesztés, óvodaudvar, illetve óvodai sport, orvosi rendelő és eszköz, polgármesteri hivatal felújítása, sportparkok, járdafelújítás, temetőfejlesztés, közterületek karbantartása, falubusz, helyi és egyházi közösségi terek és identitáserősítő programok és az útépítések által a költségvetés 150 milliárd forint forrást biztosít a kistelepülések, így Kelet-Nógrád 44 kistelepülése és az ott élők számára.
A program egyik lényeges pilléreként folytatódik az alsóbbrendű településeket összekötő közutak és közlekedési létesítmények felújítása is. Valljuk be őszintén, hogy ennél lényegesen nagyobb forrásbevonásra lenne szükség, mert az 5 ezer fő alatti kistelepülések megközelíthetőségén lenne mit javítani. Példa a térségünkből erre az ecsegi és csécsei bekötőút vagy a Palotás és Kisbágyon közötti útszakasz, a megyehatár és Héhalom közötti rész vagy a Rákóczibányára bemenő út, de lépésről lépésre haladtunk 2010 óta, és a jövőben is ütemezetten tudjuk folytatni a közútfejlesztési programot. Már a „Modern városok” és a „Magyar falu” programok indítása előtt, azzal párhuzamosan és még jövőre is biztosan jó ritmusban zajlik a rendelkezésre álló uniós források ütemezett, gyors lehívása, egyrészt a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása, másrészt a helyi közösségi kezdeményezések támogatása érdekében.
Településfejlesztés szempontjából lényeges döntés volt, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban jelentős összegeket decentralizált a kormányzat egyrészt a megyei jogú városok, másrészt a megyék területfejlesztési céljai megvalósítása érdekében. Nógrád megye és Salgótarján ennek a forrásallokációnak a nyertese volt, hiszen fajlagosan a legmagasabb összeget kapta a terület- és területfejlesztési operatív programból, bár szívesebben cseréltünk volna helyet fejlesztési oldalról Győr-Moson-Sopron megyével és Győr városával. Erre nyilván nincs mód, de arra van, hogy 100 százalékos forrásfelhasználásra, valamint a pénzügyi és eredményességi mutatók teljesítése érdekében a kormány egyetértésével a 100 százalék feletti kötelezettségvállalásra is lehetőség nyílik. Ez pedig újabb fejlesztési lehetőségeket jelent Nógrádban és a turizmus, a csapadékvíz-elvezetés vagy új bölcsődei férőhelyek létrehozása területén.
A negyedik nagy tétel, amely elősegíti térségünk felzárkózását, a fejlődés felgyorsítását, a nagy infrastrukturális projektek továbbvitele. A 2020-ban is kiemelkedő mértékű, országosan több száz milliárd forintos, megyei szinten is jelentős támogatások révén valósulhatnak meg közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastruktúra- és árvízvédelmi projektek. Nógrád megyében szennyvízkezeléssel és -rekonstrukcióval több település, ezen belül Bátonyterenye, valamint Salgótarján városa is érintett, kiemelt útfejlesztés zajlik a 2-es úton és a 21-esen, és elindulhat a pásztó-hasznosi előtározó kialakításának folyamata.
(16.40)
Tisztelt Parlament! Nógrád megye egy nagyszerű adottságokkal bíró megye, melynek polgárai nyugodt szívvel lehetnek büszkék a mögöttünk hagyott évszázadokban elért sikerekre, a természeti környezetre, a palóc népviseletre, Hollókőre vagy nemzeti kegyhelyünkre, Szentkútra. De büszkék szeretnénk lenni a jelenünkre is, arra, hogy egy olyan megyében élünk, amely otthona és nem lakhelye a polgároknak.
Sok még a tennivaló, de az irány jó, ez a költségvetés pedig alapját jelenti annak, hogy érdemes továbbmenni a megkezdett úton. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
