RITTER IMRE
RITTER IMRE
RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschlages Nr. T/6322. über den ungarischen Haushalt - im Zusammenhang mit dem Nationalitätenbedarf übergreifende Teilen - heute ausführlich erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében ma részletesebben kifejtsem álláspontunkat a T/6322. számú törvényjavaslat egyes nemzetiségi igényeket érintő részeivel kapcsolatban.
De mielőtt erre rátérnék, szeretném jelezni, hogy tegnapi felszólalásomban a deutsche Pünktlichkeit, azaz a német pontosság egy kicsit csorbát szenvedett, ugyanis lassabban mondtam a beszédemet, mint kellett volna, így két perccel tovább tartott, mint terveztem, ezért Farkas Félix alelnök úr roma nemzetiségi szószóló nem tudta elmondani teljes, tervezett hozzászólását, amiért szeretnék ezúton is elnézést kérni tőle; egyúttal most elmondani azt, amit alelnök úr tegnap idő hiányában már nem tudott megtenni.
Tehát idézném Farkas Félix roma szószóló tegnapi elmaradt felszólalási részét.
„Harmadik pontként említem, hogy az Országos Roma Önkormányzat által fenntartott intézmények támogatására ítélt összeg a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezetben is az ideivel azonos mértékű. Az intézményi keret azok létrehozását követően került kialakításra, minden önkormányzatnál intézményekre lebontva.
(10.50)
Az Országos Roma Önkormányzatnál jelenleg összesen hat intézmény működik: foglalkoztatási hálózat, médiacentrum, misszió, sportközpont és két iskola, Szirákon, illetve Tiszapüspökiben. A két köznevelési intézmény - Szirák és Tiszapüspöki - bevétele a közoktatási feladatok ellátásához biztosított költségvetési forrás. Ez a támogatás csupán a működésre ad lehetőséget, feladatok, programok, fejlesztések megvalósítására további forrás szükséges, ezért a bizottság a módosító javaslatában erre vonatkozó emelési igénnyel szeretne élni.
Végezetül engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a hazai cigányság szempontjából a beruházásra, felújításra és pályázati önrészre elkülönített összegről. Számításaink szerint 80-100 roma önkormányzat, illetve civil szervezet tart fenn felzárkózást segítő, illetve roma nemzetiségi kulturális intézményt - így például tanodákat, „Biztos kezdet” gyerekházakat, tájházakat, gyűjteményeket, közösségi házakat -, amelyek a kulturális autonómia alapkövei, és amelyek a romák esetében kiemelt fontossággal bírnak a kulturális értékek megőrzése, tájházak, gyűjtemények, közösségszervezés, képzés, foglalkoztatás, szociális és jogvédelmi szolgáltatások szempontjából.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2019. június 11-ei ülésén egyetértett abban, hogy a 2019. évben a Miniszterelnökség fejezetében beruházásra, felújításra és pályázati önrészre elkülönített összeghez hasonlóan a 2020. évben a nemzetiségi intézmények ilyen módon történő támogatásának lehetőségét a Belügyminisztérium fejezetében a romák számára is meg kellene teremteni.” Idézet vége, ami tegnap elmaradt.
Az alelnök úr helyett így most általam elmondott, valamint a Farkas Félix szószóló úr által tegnap személyesen elmondott, romákat érintő költségvetési módosító javaslatokkal a Magyarországi nemzetiségek bizottsága egyhangúlag egyetértett, azokat támogatja, és erre kérem önöket is.
Ezen rendhagyó kitérő után rátérnék mai hozzászólásomra. A tegnapi beszédemet azzal zártam, hogy a magyarországi nemzetiségek 2020. évi költségvetési igényeit rendkívül részletes és alapos felmérések, elemzések alapján állítottuk össze. Előzetesen egyeztettük az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, természetesen a nemzetiségi szószólókkal, folynak az egyeztetések a parlamenti frakciókkal és a nemzetiségekért felelős tárcákkal.
Mindezek alapján a 13 magyarországi nemzetiség a 2020. évi költségvetési javaslathoz összesen 10 milliárd forint módosítást kíván benyújtani, melyből a roma nemzetiségi módosítóigény 1,8 milliárd forint. Erről Farkas Félix alelnök úr tegnap beszélt, illetve részben ma már beszéltem.
A többi 12 nemzetiség módosítóigénye 8,2 milliárd forint az alábbi öt súlyponti területen. Először is: a támogatásemelési igény több mint fele, pontosan 56 százaléka, 4,6 milliárd forint felhalmozási támogatás, amely a nemzetiségi önkormányzatok és az általuk fenntartott intézmények épület- és építményállományának beruházási, felújítási és pályázati önrésze biztosítását szolgálja.
Másodsorban: a támogatási igények 16 százalékát teszi ki a 2018-ban megkezdett nemzetiségipedagógus-program 2020. évi harmadik lépcsője, amely szerint a nemzetiségipedagógus-pótlék maximuma 30 százalékról 40 százalékra kerülne megemelésre és differenciálásra, valamint 2020. szeptember 1-jétől már a nemzetiségióvodapedagógus-hallgatók mindhárom évfolyama, a nemzetiségitanító-, -tanár- és -szaktanár-hallgatók mind a hat évfolyama, közel ezer fiatal kerül be az nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszerbe. Ez mindösszesen 1 milliárd 315 millió forintot jelent.
Harmadsorban: az országos nemzetiségi önkormányzatok és média, valamint a fenntartott intézményeik esetében a működési támogatás emelésére 734 millió forint emelést javaslunk, amely az összes igény 9 százaléka.
Negyedszer: az igények 7 százaléka, 600 millió forint a nemzetiségi egyesületek, szervezetek és iskolák részére a nemzetiségi pályázati keretek további emeléséhez szükséges.
Végül ötödször: a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását 592 millió forinttal kívánjuk emelni, amely az összes igény közel 7 százaléka.
A mai napon az első két pontról szeretnék részletes tájékoztatást adni önöknek, a 3., 4. és 5. pontról pedig holnap szeretnék hasonló módon beszámolni.
Az első pont: a teljes támogatásemelési igény több mint fele, 56 százaléka, 4,6 milliárd forint felhalmozási támogatás. Ez két részre bontható; egyrészt: a települési intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzatok beruházási támogatása az általuk fenntartott nemzetiségi intézményeknél. Az elmúlt években a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia örvendetes bővítése kapán 2019. szeptember 1-jétől már várhatóan hat nemzetiség 50 helyi nemzetiségi önkormányzata összesen 68 nemzetiségi kulturális és oktatási intézmény fenntartója lesz, amelyekben mintegy 4600 nemzetiségi gyerek részesül nemzetiségi oktatás-nevelésben. A 2011. évi CLXXIX., a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2017. december 12-én elfogadott módosításával a korábban átvett fenntartási jogok mellett, azt követően, 2018. június 30-ával bezárólag a helyi nemzetiségi önkormányzatok a fenntartott intézmények vagyonkezelői jogát is átvették a korábbi tulajdonostól. Ezzel lezárult az az átalakulási folyamat, amelynek eredményeként jogi és finanszírozási szempontból is tiszta, egyértelmű helyzet alakult ki, azaz egyrészt az intézményfenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok az államtól átvett feladatként felelősek az átvett intézmények teljes körű fenntartásáért, felújítási, beruházási feladataik elvégzéséért.
Másrészt: ezen nemzetiségiintézmény-fenntartási, -felújítási, -beruházási feladatok finanszírozását támogatás formájában az állam kell biztosítsa, hiszen a nemzetiségi önkormányzatok saját bevétellel nem rendelkeznek. A 2019. évi felhalmozási támogatási igények meghaladták a 9,2 milliárd forintot, ez indokolja a felújítások haladéktalan megkezdését, a szükséges támogatás biztosítását.
A felhalmozási keret másik része az országos nemzetiségi önkormányzatok épület- és építményállományának és az általuk fenntartott 42 nemzetiségi kulturális és köznevelési intézmény felújítása, beruházása. Ezen támogatásemelést indokolja, hogy csak az országos önkormányzatok által fenntartott intézményeinknél több mint 13 milliárd forint volt a tételesen benyújtott, de a 2019. évi költségvetésből forrás hiányában nem támogatott igény. Nyilvánvalóan nem lehet egyszerre több évtized elmaradását pótolni, de ha nem tudunk elindulni évente legalább öt-hat köznevelési intézmény teljes felújításával, akkor nem lehet az intézményeinket köznevelésre alkalmas állapotban tartani. A több mint 110 köznevelési intézmény, amelyet az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok fenntartanak, több mint 15 ezer nemzetiségi gyermek oktatását-nevelését szolgálják, illetve ezekben végzik.
A második súlyponti kérdés a 2020-as támogatásemelési igényeknél - mely az összes igény 16 százalékát teszi ki - a 2018-ban megkezdett nemzetiségipedagógus-program 2020. évi harmadik lépcsője, mely szerint egyrészt a nemzetiségipedagógus-pótlék maximuma 30 százalékról 40 százalékra kerülne megemelésre és differenciálásra, valamint 2020. szeptember 1-jétől már a nemzetiségióvodapedagógus-hallgatók mindhárom évfolyama, a nemzetiségitanító-, -tanár- és -szaktanár-hallgatók mind a hat évfolyama, közel ezer fiatal kerül be az nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszerbe. Ez mindösszesen 1 milliárd 315 millió forintot jelent.
(11.00)
A nemzetiségipedagógus-programról az elmúlt évi költségvetést megelőzően annak az óvodapedagógus-részéről részletesen beszámoltam. Engedjenek meg azért néhány gondolatot emlékeztetésül.
2016 őszén dolgoztuk ki a nemzetiségipedagógus-programot, akkor ebbe mindenkit belevéve, elsőként az óvodapedagógusoknál indítottuk el. 2017 tavaszán csináltunk egy teljes körű országos felmérést valamennyi nemzetiségre vonatkozóan, ahol nemzetiségi óvodák működnek. Ebből a legsúlyosabb helyzet a német nemzetiségi óvodáknál volt, érthetően a német nyelv miatt, ahol a szükséges nemzetiségióvodapedagógus-létszám 41,7 százaléka, több mint 440 ember hiányzott. A többi nemzetiségnél eltérő módon, kisebb mértékben, de 10-20 százalékos hiány volt, összesen közel 500 nemzetiségi óvodapedagógus.
A helyzet nagyon sürgős javítására négy lényeges szempontot határoztunk meg. Egyrészt a pályán lévő óvodapedagógusok megtartását. Ennek egyik módja a nemzetiségipedagógus-pótlék emelése. 2018. január 1-jén 10-ről 15 százalékra emeltük, 2019. január 1-jén 15-ről 30 százalékra, és 2020. január 1-jén szeretnénk 30-ról 40-re, illetve bevezetni a differenciálást, ami azt jelenti, hogy minden nemzetiségi pedagógus kerüljön be a nemzetiségipótlék-rendszerbe arányosan, aki nemzetiségi oktatást-nevelést végez.
A másik lépcsője volt nyilvánvalóan a képzésben részt vevő hallgatók számának a jelentős növelése. Erre dolgoztuk ki a nemzetiségióvodapedagógus-ösztöndíjrendszert, amely 2018. szeptember 1-jétől lett bevezetve az első évfolyamra, ahol a nappali tagozatos hallgatóknál 75, 50 és 30 ezer forint differenciáltan, tanulmányi eredménytől függően, a kiegészítő képzést végzőknél, illetve esti, levelezőknél 50, 30 és 20 ezer forint nettó ösztöndíjat kapnak. Az ehhez szükséges személyijövedelemadótörvény-módosítást az adómentességre még 2017. év vége előtt tudtuk megcsinálni. Emellett szerződést kötünk velük, ami azt jelenti, hogy legalább a képzéssel azonos időt a hallgatói jogviszony lezárását követően nemzetiségi intézményben, nemzetiségi pedagógusként kell dolgozzanak.
A harmadik lépcső a képzőhelyek, egyetemek, főiskolák felmérése volt, és annak a biztosítása, hogy nagyobb számú hallgatót tudjanak felvenni, és jobb minőségű, kiemelten a nemzetiségi nyelvi kompetenciákra vonatkozóan képzés készüljön. Idén, 2019-ben a nyolc nemzetiségióvodapedagógus-képző egyetem összesen 100 millió forint célzott támogatásban részesült.
Annak ellenére, hogy az ösztöndíjrendszert csak januárra visszamenőleg tudtuk meghirdetni és bevezetni, az már látszik, hogy körülbelül 50 százalékkal nőtt az első helyen nemzetiségi óvodapedagógusnak jelentkezett fiatalok száma a 2019-20-as évre vonatkozóan.
A nemzetiségipedagógus-program másik nagyon lényeges része a nemzetiségitanító-, -tanár-, -szaktanár-helyzet. Idén februárban itt a Parlamentben volt egy olyan országos egyeztetés, ahol minden érintett fél a három szaktárca bevonásával, minden fenntartó bevonásával, minden érintett nemzetiség bevonásával, minden képző egyetem bevonásával volt egy indító megbeszélés, majd két munkacsoportban több hónapos munka. Ennek révén csináltunk egy teljes körű felmérést az egyetemeknél három év vonatkozásában. Elkészült a másik munkacsoportban a nemzetiségipedagógus-ellátottság felmérésére egy komplett felmérő anyag, amely 14 kiválasztott intézménynél, melyben minden fenntartó, minden nemzetiség, minden iskolatípus megvan, csináltunk egy pilot éles felmérést. Ennek kiértékelését követően 2019. szeptember-októberben az ország minden nemzetiségi iskolájában, köznevelési intézményében, minden nemzetiségre, minden fenntartóra, minden pedagógusszakra fel fogjuk mérni a szükséges nemzetiségipedagógus-igényt, a tényleges ellátottságot, illetve ennek alapján a nemzetiségipedagógus-hiányt.
Azt gondolom, hogy Magyarországon korábban még ilyen sosem készült, ezekkel az adatokkal senki nem rendelkezik. Erre építve idén ősztől egy olyan hosszú távú, megalapozott képzési programot lehet bevezetni és csinálni, amely biztosíthatja azt, hogy a magyarországi nemzetiségi köznevelési intézmények nemzetiségipedagógus-ellátottsága megfelelő legyen.
Szeretném kijelenti és kihangsúlyozni, hogy minden egyes nemzetiségi pedagógussal, nemzetiségipedagógus-többlettel, akit a nemzetiségipedagógus-program kapcsán ki tudunk képezni és Magyarországon tudunk tartani, pont ugyanilyen számban csökkentjük az össz-pedagógushiányt is Magyarországon, tehát ez nemcsak a nemzetiségipedagógus-ellátottság, hanem az össz-pedagógusellátottság szempontjából is kiemelt fontosságú.
Szeretném előre tájékoztatni önöket, hogy 2019. szeptember 19-én a Felsőházi-teremben lesz a nemzetiségipedagógus-hallgatók első országos találkozója, ahol minden érintett bevonásával széles körű nyilvánosságot kívánunk biztosítani, hogy a feltételek biztosítását követően minél nagyobb számban, minél jobb képességű fiatalok jelentkezzenek nemzetiségi pedagógusnak, és minél hamarabb előrelépést tudjunk elérni ezen a területen.
Köszönöm a figyelmüket. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)
