SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS
SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a Kulturális bizottság egyik alelnöke, illetve Győr város országgyűlési képviselője, egy olyan területhez szeretnék hozzászólni egy kicsit részletesebben, ami a kultúra részét képezi, ez pedig nem más, mint a sport. A sport mint stratégiai ágazat célkitűzése ugyanis az, hogy Magyarország sportnemzet és egyúttal sportoló nemzet is legyen, a társadalom valamennyi korcsoportjának alternatívát kínálva a sportolási lehetőségek terén, biztosítva a szabadidősport és a versenysport közti szakmai átmenetet.
A kormány kiemelt figyelmet fordít a lakosság egészségi állapotának további javítására, a rendszeresen sportolók számának növelésére, amelyek hosszú távon jelentős mértékben hozzájárulhatnak az egészségügyi kiadások csökkentéséhez is. Fontos cél tehát a sport stratégiai szerepének érvényesítése a nemzet egészségi állapotának és kulturális összetartozásának erősítése érdekében, valamint a tradicionálisan jó magyar szereplések szinten tartása, illetve az eredményesség fokozása. E célkitűzéseknek megfelelően a sportágazat 2020-as költségvetésének tervezésekor, úgy tűnik, nagyon helyesen, hogy a bázisszemlélet érvényesült. Ha összehasonlítjuk a szocialista-szabad demokrata kormányzás utolsó, 2010-es költségvetésével a jövő évit, akkor azt láthatjuk, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt megtízszereztük a sportra fordított kiadásokat. 2002-2010 között az ágazat kivéreztetése zajlott, a sport éves költségvetése alig haladta meg a 20 milliárd forintot, a Forma-1 4,5 milliárdos jogdíjaival együtt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha részletesebben megnézzük a jövő évi költségvetés tervezetének sportra irányuló előirányzatait, akkor azt láthatjuk, hogy folytatódik az utánpótlás-nevelési programok támogatása, illetve az akadémiai rendszer fejlesztése. 2020-ban az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítására, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatására biztosított 9 milliárd forinton felül további 10 milliárd forinttal emelkedik az akadémiai rendszer támogatása. Amennyiben ehhez hozzáadjuk az utánpótlás-nevelési feladatokra elkülönített további 2,3 milliárd forintot, akkor láthatjuk, hogy csak utánpótlás-nevelési feladatokra több támogatást biztosít a kormány, mint a szocialisták az egész sportágazat támogatására annak idején, 2010-ben.
A versenysport támogatásában meghatározóak a 2020. évi tokiói nyári olimpiai és paralimpiai játékok, ennek megfelelően a versenysport támogatása több mint 4 milliárd forinttal emelkedik az idei évhez képest, egészen pontosan 9,8 milliárd forint lesz, az olimpiai felkészülés szakmai támogatása pedig további 900 millió forinttal emelkedik, így 3,1 milliárd forint lesz. Ezen előirányzat célja az olimpiai felkészülés és részvétel támogatása, a nemzeti válogatott sportolók zavartalan és korszerű edzésmódszerekkel történő felkészítésének a biztosítása.
Az előirányzat terhére 42 országos sportági szakszövetség és a sportszövegeken keresztül mintegy 150 sportszervezet részesül támogatásban. A versenysport eredményességének javítását célzó kormányzati intézkedések mellett hangsúlyos szerepet kap a sport társadalmi bázisának a szélesítése is. Stratégiai feladat a kiemelt sportágak, így az asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, dzsúdó, kajak-kenu, karate, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, sportlövészet, tenisz, torna, úszás és vívás sportágfejlesztési elképzeléseinek, illetve a kiemelt sportegyesületek stratégiai működési feladatainak a támogatása. A sportágfejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 22,2 milliárd forintot, tehát 10 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés, mint ebben az esztendőben. Itt jegyzem meg, hogy a fejlesztési programnak köszönhetően az érintett sportágakban mind a versenyengedéllyel rendelkező felnőtt és utánpótláskorú sportolók együttes létszámában, mind az edzői létszámban, mind pedig a tagszervezetek számában növekedés tapasztalható.
Célként fogalmazódik meg továbbá a kiemelt sportágak körébe nem tartozó, de sportszakmai szempontból jelentős sportágak - csak néhányat említek ebből: lovas sport, műugrás, rögbi, sí, snowboard, súlyemelés, búvárúszás, gyeplabda, hullámlovaglás, sportmászás, gördeszka - szakmai többletfeladatainak, illetve fejlesztési feladatainak a támogatása is. A feltörekvő sportágak tehetséggondozó programja az innovatív, a társadalom körében népszerű sportágak - néhányat ebből is említek, így például a teke, a fallabda, a frizbi, a kendó, az aikidó, a vusu, motoros vízi sport, autósport, horgászat, sakk, tájékozódási futás, testépítés és fitnesz, túrasport és terepfutás, vízisí és wakeboard, szkander, kutyasport - fejlesztését támogatja.
Továbbra is prioritást élvez a kiemelt hazai rendezésű sportesemények támogatása, amelyeknek szakmai és diplomáciai eredményei mellett jelentős a sportágak népszerűsítéséből, a példaképek állításából és az önkéntesség elterjesztéséből fakadóan a társadalomra gyakorolt pozitív hatása. 2020-ban további fejlődési tendencia várható a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények számának növekedésében, mert közel 120 kiemelt nemzetközi sportesemény, valamint nemzetközi konferencia és kongresszus támogatására kerül sor. A versenysport mellett meghatározó sportszakmai feladat a szabadidősport-programok, a diák- és felsőoktatási sport, illetve a fogyatékos személyek, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek sportjának támogatása.
(15.10)
Fontos a sportlétesítmény-fejlesztés, ezen a területen követendő célként fogalmazódik meg a kormány által elfogadott 2014-2020 közötti időszak sportlétesítmény-fejlesztési stratégiájának megvalósítása. Ennek keretében elsősorban az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztése történik, amely magába foglalja az olimpiai központok, illetve az egyéb stratégiailag fontos állami sportlétesítmények fejlesztését. Egyet emelnék ebből ki, ez pedig nem más, mint a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program, jelenlegi projektnevében a „Déli Városkapu-Budapest Diákváros Fejlesztési” program. Az ennek keretében megvalósítandó fejlesztések hiánypótló beruházásokat indítanak el Észak-Csepelen és Dél-Pesten. A program a város jelenleg elhanyagolt részein egységes szemléletben valósít meg városfejlesztést, és formát ad Észak-Csepel és Dél-Pest Soroksári-Duna-ág mentén elhelyezkedő területeinek. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkálatai már megkezdődtek, elindultak. Egy új városrész születik, amely Budapest legnagyobb aktív zöldfelülete lesz.
Az évtizedek óta elhanyagolt, lerobbant területen több ezer fős egyetemváros épül, elhagyott, környezeti tájsebként éktelenkedő barnamezős területek újulnak meg, sport- és rekreációs létesítmények épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. Megújul a természeti környezet, megszűnik a környezetkárosítás, és aktív egészségmegőrzésre, pihenésre, sportolásra alkalmas zöldterületek jönnek létre, a beruházással tehát mindenki nyer, a lakosság, a sportolók és a környezet is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az eredményes szerepléshez szükséges háttér biztosítását, a versenyzők és a sportszakemberek közvetlen anyagi támogatását, az edzők munkájának ellentételezését szolgálja a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, a kiemelt edzőprogram, az utánpótlásedzők életútprogramja és a Magyar Sportcsillagok-ösztöndíj. Az egyes kimagasló sportteljesítmények állami jutalmáról szóló kormányrendelet alapján a sport-világeseményeken 1-8. helyezést elérő sportolók és a felkészítésükben közreműködő edzők, nevelőedzők és sportszakemberek részesülnek állami jutalomban, illetve az Európa- és világbajokságokon érmesek és az őket felkészítő edzők és sportszakemberek eredményességi támogatásban.
Az olimpiai járadék, valamint a „Nemzet sportolója” címmel járó életjáradék a jogosultak több évtizedes magas színvonalú kiemelkedő tevékenysége és életútja megbecsülését szolgálja. A sportteljesítmények elismerésére 2,1 milliárd forintot biztosít a költségvetés, ami a tokiói olimpiai és a paralimpiai szereplésért járó állami jutalom miatt lényegesen magasabb, mint az idei előirányzatban szereplő 140 millió forint.
Összefoglalva, tisztelt képviselőtársaim, kiemeltem a sportágazat jövő évi költségvetési elképzeléseit - jelen pillanatban költségvetési tervezet, reményeink szerint költségvetéssé válik, hiszen megkapja a szükséges támogatást. Elmondhatom azt is, hogy azon túl, hogy a családokat támogatja maximálisan a költségvetés, a gazdasági szereplőket is, hiszen adócsökkentések történnek, és ahogy elhangzott miniszter úr expozéjában, 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható. Emellett kiemelném még a tartalékot is, ami egy biztonsági tartalék, aminek az összege a költségvetés 1 százalékát képezi.
Én azt gondolom, hogy bátran nyomhatjuk meg az igen gombot a költségvetés végszavazásánál. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
