SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP frakciója nevében én két olyan fontos területről szeretnék beszélni, amely számunkra rendkívül fontos: az egyik a nemzetpolitika területe, a másik pedig az egyházpolitika területe.
Engedjék meg, hogy néhány gondolatban beszéljek a nemzetpolitikáról, néhány gondolatban először az elvi részéről, majd pedig a költségvetési összefüggéseiről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben Magyarországon a nemzetpolitika területén paradigmaváltás következett be, és nyugodtan mondhatjuk és nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy az elmúlt időszakban közjogi értelemben a magyar nemzet újraegyesült. Ennek a nemzetegyesítési folyamatnak számos fontos lépése volt. Ilyen volt az Alaptörvény elfogadása, ezt követően a nemzeti összetartozás törvényének, illetve a kettős állampolgárság törvényének az elfogadása, majd újraindítottuk a MÁÉRT-ot, a Magyar Állandó Értekezletet, létrehoztuk a Diaszpóra Tanácsot, illetve megteremtettük a nemzeti jelentőségű intézményrendszert, és ezt évről évre, lépésről lépésre, időről időre tudjuk továbbfejleszteni és kiszélesíteni.
Rendkívül széles nemzetpolitikai programrendszert hoztunk létre az elmúlt esztendőkben, és elindítottuk azt a gazdaságfejlesztési programot, amely már számos külhoni közösségben működik, és az elkövetkezendő időszakban reménység szerint ez tovább tud folytatódni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát elmondhatjuk azt, hogy az elmúlt időszakban jogi, intézményi és gazdasági keretrendszert hoztunk létre, és immár nem pusztán a nemzetegyesítés a kitűzendő cél, hiszen ezt tulajdonképpen elértük, mondhatjuk azt, hanem az elkövetkezendő időszakban a nemzetépítés folyamatát kell tovább erősítenünk. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy a nemzetépítési folyamatnak az a célja, az a küldetése, hogy az eddig megteremtett jogi, intézményi és gazdasági keretet töltsük meg valóságos élettel, és természetesen ebben rendkívüli jelentősége van a központi költségvetés tárgyalásának, illetve a központi költségvetésnek mint eszközrendszernek.
Ez az élettel való megtöltés a kereteknek, jogi, intézményi és gazdasági kereteknek a valóságos élettel való megtöltése, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, a magyar-magyar hálózati kapcsolat létrehozása a Kárpát-medencében, amely közös nemzeti cél, közös nemzetpolitikai és nemzetstratégiai célunk, amelynek a keretében számtalan kisközösség vesz, vehet részt, települési közösségek, civil közösségek, egyházi közösségek, önkormányzatok és természetesen az anyaországi, illetve a külhoni közösségeink felelős politikai tényezői is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a nemzetpolitika, a nemzetstratégia területén a folytatás, illetve a folytatásban való megújulás igazából véve a cél, illetve a költségvetés célkitűzése is. Magyarul, megőrizni azokat az értékeket, amelyeket az elmúlt nyolc-kilenc esztendőben sikerült létrehívni, megteremteni, megerősíteni ezt a folyamatot, illetve olyan újabb és újabb innovációval eszközrendszert szélesíteni, olyan újabb és újabb támogatási elemeket találni vagy olyan nemzetpolitikai programokat elindítani, amelyek ezt a nemzetépítő folyamatot tovább tudják erősíteni, tovább tudják segíteni.
Úgy gondoljuk, hogy a 2020. évi költségvetés tervezete komoly garanciát jelent ennek a folyamatnak a továbbépítésére, továbberősítésére, és Magyarország gazdasági erejére támaszkodva folytatni tudjuk ezt a nemzetépítő munkát.
A Nemzetpolitikai Államtitkárság, illetve a Bethlen Gábor Alap részére a tervezetben, a 2020. évi költségvetési tervezetben biztosított forrásoknak, a 2019. évhez képest több mint 10 milliárd forintos forrásnövekedésnek köszönhetően biztosítva látjuk ezt a fajta folytatást, biztosítva látjuk ennek a nemzetpolitikai, nemzetépítő tevékenységnek a megerősítését és további kiszélesítését.
Engedjék meg, hogy néhány programra felhívjam a figyelmüket, illetve néhány költségvetési fejezetre, amely alátámasztja az imént elmondottakat.
A Nemzeti Együttműködési Alap területén 330millió forint áll rendelkezésre, külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatása 420 millió forint, a nemzetpolitikai tevékenység támogatására 5,4milliárd forint, összesen a Miniszterelnökségnél 9,8milliárd forint áll rendelkezésre.A különböző tárcáknál is rendelkezésre állnak olyan tervezett keretek, amelyekből a határon átnyúló programokat, illetve a külhoni közösségeknek különböző szakmai programjait támogatja a kormányzat. Ebből egyet szeretnék igazából véve kiemelni, ami óriási jelentőségű: a Külgazdasági és Külügyminisztérium keretében a határon túli gazdaságfejlesztési programok támogatására 34 milliárd forint fog rendelkezésre állni a 2020. évi költségvetésben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a határon túli felsőoktatási feladatok támogatására 3,3 milliárd fogja segíteni a határon túli felsőoktatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda területén pedig 4,1 milliárd forinttal tudjuk segíteni a nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztést. Azt gondolom, hogy ez szintén egy rendkívül fontos előrelépés lesz a következő esztendőben.
A Bethlen Gábor Alap fejezetén 37,8 milliárd fog rendelkezésre állni a következő esztendőben a különböző nemzetpolitikai jelentőségű programok, pályázatok finanszírozására. Azt gondolom, hogy ez megfelelő alapot és garanciát jelent annak érdekében, hogy a nemzetépítő folyamat a következő esztendőben is tovább tud menni.
(9.40)
Engedjék meg, hogy kiemeljem még azokat az infrastrukturális jellegű fejlesztéseket, különösképpen az oktatási fejlesztéseket, amelyek természetesen a határon túli közösségeinkben stratégiai jelentőségűek. Ezen belül hadd emeljem ki a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot, amelynek köszönhetően már több mint száz új és felújított bölcsődét és óvodát adhattunk át, és a program a harmadik ütemmel tud tovább folytatódni a következő esztendőben. Ez a keretösszeg 47,6 milliárd forintra fog emelkedni. Több mint 160 új óvoda és bölcsőde épül, illetve több mint 450 bölcsődei és óvodai intézmény tud megújulni a Kárpát-medencében ebből a költségvetési támogatásból.
Az imént említettem már a határ menti gazdaságfejlesztési programokat, illetve a külhoni gazdaságfejlesztési programokat. A Délvidéken, a Vajdaságban indult el ez először, aztán a Kárpátalján folytatódott, és Erdélyben, Székelyföldön a harmadik eleme is már szintén megindult ennek a gazdaságfejlesztési programnak. Azt gondoljuk, hogy ez egy óriási, stratégiai jelentőségű intézmény, és tovább szeretnénk ezt vinni, folytatni.
Szeretném megemlíteni, illetve kiemelni a „Határtalanul!” program jelentőségét, hiszen eddig már több mint 300 ezer magyarországi diák ismerkedhetett meg egy-egy külhoni magyar településsel, régióval, természetesen az ott élő fiatalokkal. Ennek is óriási jelentőséget tulajdonítunk. Erre a programra is folyamatosan emeljük a költségvetési támogatást, ami azt jelenti, hogy évről évre egyre több gyermek vehet részt ebben a programban.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásképpen mondhatjuk tehát azt, hogy ez a költségvetés, amely évek óta így jellemezhető, immár nem pusztán egy ország költségvetése, hanem egy nemzeti költségvetés.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy röviden még beszéljek az egyházpolitikát érintő területről. Mindannyian tudjuk, hogy ennek sok eleme van, részben a hitéleti tevékenység, részben a kártalanítási folyamat, az úgynevezett járadékoltatási folyamat költségvetési fedezetéről beszélünk, illetve az egyházi intézményrendszernek, az oktatási, szociális és egészségügyi intézményeknek a költségvetési támogatásáról, valamint azoknak a különböző speciális közösségépítő, vagy vallási-turisztikai vagy kulturális programoknak, örökségvédelmi programoknak a támogatásáról, amelyeket az egyházi közösségek valósítanak meg, akár itt, az anyaországban, akár a külhoni közösségeinken belül.
Az egyházi közgyűjtemények, közművelődési intézmények támogatása az elkövetkezendő évben emelkedni fog, 3 milliárdról majdnem 3,2 milliárdra. Az egyházi alapintézmény-működés tekintetében szintén egy emelkedésről beszélhetünk, hiszen 10,5 milliárdról 13,5 milliárdra emelkedik ez a támogatás. A járadékkérdés, az átadásra nem került ingatlanok utáni járadékról beszélünk természetesen, ott a valorizáció, a törvényi determináció fog megvalósulni, és erre fog fedezetet biztosítani a költségvetés.
Továbbra is biztosítani fogjuk az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékát, valamint szeretném hangsúlyosan említeni a külhonban szolgálatot teljesítő egyházi személyek támogatását, amely terén különösképpen is a Kárpátalján van óriási jelentősége ennek a költségvetési támogatásnak, költségvetési eszköznek.
Az egyházi épített örökség védelme előirányzat szintén növekedni tud az elkövetkezendő évi költségvetésben, hiszen megközelítőleg 1,5 milliárdról majdnem 4 milliárdra tudjuk emelni ezt az összeget. Nyilván itt már az előző időszakban hozott döntéseknek a következménye is beépül ebbe a költségvetési tervezetbe, különösképpen szeretném kiemelni a kolozsvári Szent Mihály-templom rekonstrukciójának a kormányzati támogatását, amely szintén a jövő évi költségvetésben meg fog jelenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy mindezek alapján azt tudjuk mondani, hogy mind a nemzetpolitika területén, mind pedig az egyházpolitika területén, az anyaországi, illetve a külhoni egyházi közösségeink támogatása területén megvalósul az a célunk, hogy az eddig elért értékeinket, az eddig megteremtett értékeinket óvjuk meg, az eddig kialakított jogi, gazdasági, intézményi, intézményrendszerbeli kereteket tudjuk megőrizni, és ezeket ne csak megőrizzük, hanem tovább tudjuk erősíteni, tovább tudjuk szélesíteni, és ezzel a nemzetépítés folyamatát tovább tudjuk a kormányzat eszközeivel, a költségvetés pénzügyitámogatási eszközeivel segíteni.
Tisztelettel kérem, hogy ennek megfelelően támogassuk majd a költségvetési törvény elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
