UNGÁR PÉTER
UNGÁR PÉTER
UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Először is, Schmuck Erzsébet képviselőtársam elmondása alapján itt egy vita kerekedett arról, hogy az LMP-frakció a) ha jól értettem, nem ültet kellő számú fát, b) nincs semmi baj az autóiparral, minden a legnagyobb rendben van. Erre reagálnék pár gondolat erejéig.
Először is, az autóipar abból a szempontból biztosan nincs rendben, hogy már a kormány is elismerte azt, és a költségvetés kapcsán is elmondták, hogy tartalékot kell képezni, mert a világgazdasági konjunktúra után valószínűleg világgazdasági dekonjunktúra következik, és jönnek az ínséges idők. Ilyen időben az első dolog, amit egy család nem vesz meg, ha elesik fizetéstől, az az autó lesz. Az autóipar a leginkább kiszolgáltatott a világgazdasági tendenciáknak, ezért azok a térségek, városok, amik az autóiparra vannak szinte egyedülállóan fölfűzve gazdaságilag, hatalmas problémában lesznek akkor, ha egy világgazdasági lassulás jön, és kevesebb autót fognak venni. Tehát ebből a szempontból biztos nincs rendben az autóipar. Abból a szempontból sem, hogy az autóipar alapvetően a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázoknak az egyik legnagyobb kibocsátója, és gondolom, képviselőtársam is azt gondolja, hogy az unokáinak meg az unokái unokáinak is olyan Földet kell hagynunk, ahol boldogan fel tudják nevelni majd az ő gyermekeiket is; bár azt hiszem, hogy itt már nyolc generációt mondtam egyben, bár nem ez volt a szándékom.
Továbbmegyek: a faültetés kapcsán annak a politikai közösségnek a részéről az ilyet elvárni, amelyik körülbelül Budapest területén több fát irtott ki, mint az előzők együttesen, nem feltétlenül jó gondolat. Az a helyzet, hogy ha csak a Liget-projektre gondolok vagy az Orczy-kertre, vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felújításánál kivágott fákra, ezek nem feltétlenül jó dolgok. És ugye, ha egy fát kivágunk, ültetünk egy másik fát, mire az a fa akkora lesz, és annyi oxigént tud kibocsátani, mint egy öregebb fa, amit kivágtunk, az sok idő. Erre a biológiai egyenletre még felhívnám szíves figyelmüket.
De akkor rátérnék a költségvetés lényegi részeire. Én olyan dolgokról szeretnék beszélni, amik alapvetően nem feltétlenül nagy összeget jelentenek, de mutatják azt, hogy a kormánynak ki számít, illetve ki nem számít a költségvetés területén. Az egyik legnagyobb probléma, és ezzel kapcsolatban nyújtottam is be költségvetési módosítót, az az, hogy nincs külön, és nem lett - és örülök, hogy az EMMI államtitkára itt van, és esetleg tud erre reflektálni, amit itt mondok -, nincs külön az ifjúságpszichiátriára elkülönítve forrás a költségvetésben. Ez azért egy nagyon súlyos probléma, mert az ifjúsági korosztályban, ami 12-17 év között van, tízből egy gyermeknél, ifjúnál diagnosztizálható valamilyen mentális betegség. Népbetegségeknek számít az ADHD, tehát a hiperaktivitás, figyelemzavar, illetve a depresszió és sajnos egyre inkább a szenvedélybetegségek. Az a helyzet, hogy ez azért is, ha csak nagyon lelketlenül nézzük, azért is nagyon fontos, hogy ennek külön figyelmet szenteljünk, és ezekre költségvetési forrást áldozzunk, hogy már ebben a korosztályban kezeljük ezeket a mentális betegségeket, mert ha akkor ráköltjük ezt a pénzt, utána adót fognak befizetni, nem pedig az adóforintjainkba fog kerülni az egyre súlyosabb állapotuk kezelése felnőttkorukban.
Az öngyilkosság a 15-24 évesek korcsoportjában a második vezető halálok Európában. Az öngyilkosság nagyon sok mentális betegségnek a szomorú végkifejlete, ezért mindent el kell követni, hogy ezek ne történjenek meg, és ez ellen igenis egy ifjúságpszichiátriai centrum létrehozásával lehet tenni. Azért fontos ez, mert speciális jellegű a legtöbb mentális betegségnek a kórképe 12-17 év kor között, ezért azokat a 12-17 év kor közötti speciális kórképeket egy speciális intézményben, külön felügyelet alapján lehet a leghatékonyabban kezelni, ebben szakmai konszenzus van. És hogy ne borítsa meg ez a magyar költségvetés egyensúlyát, van ugye, a Magyarságkutató Intézet, amit szintén az EMMI alapított azért, idézem, hogy: „a múltunk kutatásával a jövőt megalapozzuk”, ez így van, a múltunk kutatásával alapozzuk meg a jövőt, de azok az emberek, akik a jövőnket adni fogják, akik most ifjak, azoknak nagyon fontos viszont, hogy legyen valahová fordulniuk mentális, egészségi állapotuk tekintetében. És pont abból az összegből, amit a Magyarságkutató Intézetre szánunk, abból tökéletesen kijönne egy ifjúsági pszichiátriai központ. Nem is kéne onnan elvenni, csak összehasonlítottam, hogy mekkora összeg.
Úgyhogy remélem, meg fogja fontolni az EMMI ezt a módosítómat, és remélem, hogy lesz ifjúságpszichiátriai centrum Magyarországon. Ez az egyik.
A másik, ami egy… (A hangosítás megszűnik.)
