DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már nagyon sokszor elmondtuk itt a magyar Országgyűlésben, hogy a megítélésünk szerint minden érv megdőlt, amit a magyar kormány a paksi bővítés mellett sorakoztatott fel.
Itt konkrétan egy kérdésre vagy egy érvre szeretnék utalni, hogy azt mondja a kormány, hogy az atomenergia kifejezetten biztonságos és kiszámítható. A mi megítélésünk szerint ugyanakkor az atomenergia használata súlyos kockázatokat rejt magában, és mi úgy gondoljuk, hogy a mi állításunkat, álláspontunkat támasztja alá az a rengeteg üzemzavar, probléma és meghibásodás, amit az elmúlt évtizedekben láttunk és látunk manapság is. A 2013. április 11-én történt esemény volt a legsúlyosabb ilyen üzemzavar - ezt a csernobili katasztrófa után a legsúlyosabb atomerőművi esetként tartották nyilván -, a Paksi Atomerőműben ekkor egy nemzetközi besorolás szerinti súlyos üzemzavarra került sor, amelynek során 30 fűtőelem-kazetta sérült meg. Szerencsére ilyen súlyos üzemzavarra azóta nem került sor, de sajnos még az üzemidő-hosszabbítás után is rendszeresek a meghibásodások és az előre nem látható események.
Néhányat említsünk meg! Néhány nappal ezelőtt, június 15-én történt, hogy a Paksi Atomerőmű második blokkjában egy előre nem látható jelentős teljesítménycsökkenés volt megfigyelhető. Ezt olvashattuk a sajtóban. Majd azt megelőzően néhány nappal egy úgynevezett üzemi eseményre került sor, melynek során egy olyan karbantartást kellett a harmadik blokkon végrehajtani, melynek során le kellett állítani ezt a teljes blokkot, és ezt követően az atomerőmű már csak 50 százalékos teljesítménnyel tudott működni. Aktualitást ad a kérdésemnek egy múlt pénteki megdöbbentő eset, amikor én ezeket a példákat soroltam, és Kósa Lajos képviselő úr azt találta mondani szó szerint, hogy: annyit bátorkodok mondani, hogy a Paks II. megépítésére többek között azért van szükség, mert a Paksi Atomerőmű már régen az eredetileg tervezett életkora fölött működik. Ezt mondta egy kormánypárti képviselő.
Ebből a válaszból az olvasható ki, hogy itt valamiféle összefüggést hoz a képviselő úr a meghibásodás és az üzemidő-hosszabbítás között, mintha nem lenne egyenértékű a jelenlegi helyzet, és a probléma az, hogy ezeknek a megnövelt üzemidejű blokkoknak 2032-36-os időszakig működniük kell.
A kérdésem, hogy hány ilyen üzemi esemény, meghibásodás történt 2013 óta, ezek mennyire voltak súlyosak. Ezek alapján mire alapozza a kormány, hogy az atomenergia használata kiszámítható és biztonságos? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Egyetért-e miniszter úr, illetve államtitkár úr Kósa képviselő úr megnyilvánulásával, miszerint elfogadható érv, hogy lejárt az eredetileg tervezett üzemidő? (Az elnök ismét csenget.)
(16.00)
És valóban, van-e bármiféle - bocsánat, még az utolsó kérdést gyorsan föltenném - érdemi különbség a biztonsági elvárások és a kiszámítható működés tekintetében, a megfogalmazott eljárás tekintetében…
