KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Forrong az egészségügy, pontosabban nem csak az egészségügy, de hogyha megnézzük a múlt heti híradásokat, azokból három-négy olyan ügy mindenképpen címlapsztori volt, amelyet itt, azt hiszem, nem szabad szó nélkül hagyni.
Az egyik az, hogy a Traumatológiai Társaság egy nagyon komoly közleményben abbéli aggályának adott hangot, hogy nem hajlandók tovább tűrni a romló ellátási körülményeket, követelik a béremelést, az azonnali béremelést, és követelték azt is, hogy értékén fizessék ki a baleseti ellátásokat. Ez utóbbihoz kéne egy-két keresetlen mondatot hozzáfűzni. Egy szakember le is vezette, hogy gyakorlatilag minimum a másfélszeresét kéne hogy megtérítse az állam azoknak a műtéteknek, amelyeket végrehajtanak, tekintettel arra, hogy sokkal kevesebb pénzt kapnak az elvégzett munkáért, mint amennyibe az valójában kerül.
De ugyanilyen címlapra kívánkozó eset volt, Varju képviselőtársam szóba is hozta a sürgősségi centrumoknak az áldatlan állapotát. Köztudomású, hogy Budapesten négy ilyen centrum van, de nem azzal foglalkozik az egészségügyi vezetés, hogy hogyan lehetne szakemberekkel pótolni, a hiányzó feltételeket biztosítani, hanem azzal foglalkoznak az EMMI minisztériumban, hogy magyarázzák, hogy miért lesz jó a három ellátási centrum, amikor a négy is kevés volt. Én azt gondolom, ez meglehetősen gyenge érv ahhoz képest, amivel szembe kéne hogy nézzünk itt a fővárosban.
Idekívánkozik az Orvosi Kamarának az a kvázi közvélemény-kutatása, amely szintén az elmúlt héten látott napvilágot, ahol egyértelművé teszi a kamara vezetése, hogy ma már azt mérik fel, hogy hajlandóak-e az orvosok demonstrációra, és hajlandóak-e az önként vállalt túlmunkát felmondani, magyarul: a kötelezően ellátandó feladatokon kívül semmi mást nem végeznek el. Köztudomású, hogy csak májusban 84 olyan orvos volt, aki felmondta a kötelezően elrendelt…, illetve az önkéntesen vállalt túlmunkát, és kizárólag a kötelező túlmunkát hajlandóak elvégezni. Ahogy említettem, arra is rákérdeznek, hogy hajlandóak-e országos demonstrációban részt venni.
Szeretném idézni az Orvosi Kamara elnökét, szó szerint azt mondta a múlt héten, azt hiszem, pénteken: elszakadt a cérna, ezért felmérjük a terepet, aztán meglátjuk, hogyan tovább. Ezt Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke mondta, majd hozzátette: „Úgy tűnt, van egy eredményes megállapodás, amire azt mondták: májusban aláírjuk. Ez azonban elmaradt. A helyzet rendezéséhez minden feltétel adott a politikai akaraton kívül. Azt is többször elmondtuk, hogy az egész ágazat rendbetételéhez - a bérekkel, a kórházi adósságokkal együtt - bő ezermilliárdra lenne szükség.” Nem elhallás, képviselőtársaim, ezermilliárdot követelnek az Orvosi Kamarában.
Ezen túlmenően én azt látom, hogy egyértelműen kasztosodik a magyar egészségügy. Körülbelül egy jó fél évvel, háromnegyed évvel ezelőtt én magam is többször felhívtam itt a figyelmet arra, hogy ha a kormány semmit nem tesz - de egyébként tesz, csak másik irányba, ellentétes irányba -, ha nem tesz semmit, akkor is kétszintűvé válik a magyar egészségügy. Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy a közoktatás és a felsőoktatás mellett az egészségügy is kasztosodik, és én azt gondolom, hogy ez a társadalom elleni bűncselekmény.
Kedves Képviselőtársaim! Én számtalan helyen azt látom, azt érzékelem, hogy nem működik az állam, és a kormány nincs a helyzet magaslatán. Láthatták a hétvégén, hogy Heves megyére, Borsod megyére, de több megyére is rázúdult a csapadék. Kérem szépen, Heves megyében több települést elöntött a víz és az iszap és a sár, Egerszalók sárban és iszapban úszott, Andornaktályán legalább másfél méteres víz folyt az út menti árkokban, illetve az úton, és még sorolhatnám, ugyanez volt a helyzet Nagyvisnyón és több Borsod megyei városban. Itt, kérem szépen, arról van szó, hogy a természeti katasztrófát nem elviselni kell, hanem fel kell rá készülni, és nem stadionokat kéne építeni, nem Soros-plakátokkal teleragasztani az országot, hanem elvégezni azokat a feladatokat, amelyek az ilyen haváriahelyzetet lehetőség szerint a legkisebbre mérséklik.
(13.40)
De ugyanezt tudom elmondani a MÁV-ról: a vonatok késnek, a vonatok piszkosak, a vonatok büdösek; a kormányablaknál és az okmányirodákban nem lehet egyszerűen ügyeket elintézni, mert a kilenc ablakból csak egy vagy kettőben van ember, aki szóba áll az ügyfelekkel. Nem lehet az országban már tanárt találni, nem lehet óvodapedagógust találni, lasszóval sem lehet őket fogni - ez utóbbiról beszélek. Kérem szépen, a szakemberek azt mondják, az érdekképviseleti szervezetek, hogy 840 óvodapedagógus hiányzik az országból, de ugyanígy nincs egészségügyi szakdolgozó, nincs orvos, nincs szociális munkás. (Dr. Völner Pál: Bezzeg a Gyurcsány idején!)
Erre tessenek válaszolni, és ne „elmúltnyolcévezzen”, államtitkár úr! (Dr. Völner Pál: Lassan már MSZP se lesz! - Az elnök csengetéssel jelzi az idő leteltét.) És legyen kedves, ne ismételje meg, amit elmondott Varju képviselő úrnak. Ezekre a problémákra… (Taps az MSZP soraiból.)
