SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten a kormány klíma- és energiapolitikája több alkalommal is megbukott: megbukott Brüsszelben, és megbukott itt, a magyar Országgyűlésben is, szégyenszemre elégtelenre vizsgázott. Nézzük az elsőt!
Az európai parlamenti választások után az első európai tanácsi ülésre mindig kiemelt figyelem fordul, hiszen itt amellett, hogy a kormányfők egyeztetik, hogy az Európai Unió különböző tisztségeire kit akarnak jelölni, emellett mindig napirendre kerül az Európai Unió előtt álló legfontosabb politikai kérdéseknek a számbavétele. Így történt ez most is.
Azt, hogy a klímaváltozás milyen égető kérdéssé vált, jól jelzi, hogy ezen stratégiai kérdések között múlt héten ott szerepelt a klímapolitika, és hogy az Európai Unió elkötelezi magát a szigorúbb klímacélok mellett, elkötelezi magát amellett, hogy 2050-re az Európai Unió gazdaságai, tagországainak a gazdasága karbonsemlegessé válik, ami azt jelenti, hogy nem bocsátanak ki több szén-dioxidot, mint amennyit az elnyelő kapacitásaik képessé tesznek.
Az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozója után ismét csalódniuk kellett azoknak, akik azt remélték, hogy a magyar kormány végre megérti, hogy a klímaváltozás korunk legsúlyosabb és legégetőbb kihívásai közé tartozik. A tavaszi vétó után Orbán Viktor cseh és lengyel kollégáival együtt ismét megakadályozta, hogy az Európai Unió egységesen álljon ki a karbonsemleges európai gazdaság mellett.
Itt érdemes megállni egy pillanatra, mert hogyha az Európai Tanács ezt megelőző ülését nézzük, akkor ott még a német kormány is vétózta az Európai Unió szigorúbb klímaterveit. Viszont a német kormány legalább volt annyira bölcs, hogy odafigyelt az állampolgáraira, és odafigyelt arra, hogy a párizsi klímacélokat nem lehet másképp teljesíteni, hogyha 2050-re nem áll át a magyar gazdaság, illetve nem állnak át az Európai Unió tagországai a karbonsemlegességre, tehát ők most már nem vétózták az Európai Unió szigorúbb klímacélkitűzéseit.
Azt is kell hogy mondjam, hogy a magyar miniszterelnök úgy vétózta meg az Európai Unió szigorúbb klímacélkitűzéseit, hogy múlt héten nekem az azonnali kérdésre azt válaszolta itt a parlamentben a magyar miniszterelnök, hogy Brüsszelben a magyar emberek érdekeit képviseli, és hogy ki fog állni a klímacélok teljesítése mellett. Úgy tűnik, hogy néhány nap elegendő volt arra, hogy a miniszterelnök úr megváltoztassa a kormánynak az álláspontját és a saját álláspontját, és az autóipar érdekei és a német szénipar érdekei mellett áll ki, nem a magyar emberek egészsége mellett.
A magyar miniszterelnök egyébként nagyon vitatható magyarázatot tud adni arra, hogy ezt miért tette, miért vétózta meg a klímacélokat. Először is arról beszélt, hogy az autóipar nagyon sok munkahelyet biztosít. Hát, erre csak azt tudom mondani, hogy bizony nem kellett volna kiszolgáltatni a magyar gazdaságot ennyire az autóipartól való függésnek. A miniszterelnök beszél a pénzről, azt mondja, hogy a javaslatot addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására.
(13.30)
Megint csak a kezünket tartjuk, de a feladatokat nem teljesítjük. És arról is beszél a miniszterelnök, hogy a megújítható energia sokkal drágábba kerül, mint az atomenergia.
Először is: 2004 óta az Európai Unió naponta átlagosan 1 milliárd forintot ad többek között arra Magyarországnak, hogy Magyarország gazdasága fenntartható pályára álljon - ezt azonban elmulasztotta a kormány. Csak a multik érdekeit szolgálja ki a kormány, teljesen függővé tette az országot az autóipartól, és folyamatosan azon igyekszik a kormány, hogy minél több autógyártó jöjjön az országba.
De azt is cáfolnom kell, hogy az atomenergia az olcsóbb. Oda kell figyelni európai uniós és más országok szakértőire. A jövő energiája a megújítható energia, a megújítható energia sokkal olcsóbb, mint az atomenergia. Az atomenergia költségeinél figyelembe kell venni az egész életciklusnak a költségeit, így a létesítés és a kivezetés költségeit és a nagy aktivitású hulladékot.
Azt kérdezem a kormánytól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és a kormány képviselőitől, mikor hajlandó ezt belátni, és mikor fog kiállni valóban a szigorú klímacélok (Az elnök ismét csenget.) mellett. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
