HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR, a Gazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A központi költségvetés címrendjének módosításáról szóló H/6543. számú határozati javaslat szoros összefüggésben áll a kutatás, a fejlesztés és az innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/6359. irományszámú törvényjavaslattal - a továbbiakban KFI-törvénymódosítás - és a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló T/6322. irományszámú törvényjavaslattal, a továbbiakban Kvtv.-javaslat.
A KFI-törvény módosítása a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát - 15 kutatóintézet és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája - 2019.szeptember 1-jével az MTA irányítása alól kiemelve, az Országgyűlés által újonnan létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként határozza meg. Az Országgyűlés egyúttal létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságát, ami a kutatóintézeti hálózat új irányító szerve.
A Kvtv.-javaslat az új irányítási struktúrát leképezve új központi költségvetési fejezetként létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési fejezetet, e fejezetbe sorolva a kutatóintézeti hálózat intézményeit, illetve ezen intézményeket irányító szervként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárságát.
A KFI-törvény módosítása szerint a kutatóintézeti hálózat 2019. szeptember 1-jén kerül átvételre az MTA-tól, így a Kvtv.-javaslattal 2020-ra történő rendezésen túl szükségessé válik a Kvtv.-javaslattal analóg, de 2019 szeptemberétől történő, azaz törtévi rendezése.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiában célul tűzte ki, hogy Magyarországon 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra növeli. Bár Magyarországon 2003 óta folyamatosan nő a KFI-ráfordítások összege, a 2020-ra meghatározott célérték eléréséhez is a források jelentős emelése szükséges. A vállalkozások 2008 óta szintén növekvő tétellel járulnak hozzá a teljes K+F ráfordításhoz, a 2017-es 272,5 milliárd forint 52,7 százalékot tett ki.
A tudás erőforrásként való felhasználása felértékelte az egyetemek és a kutatóintézetek szerepét, ezért jogos igényként merül fel azok hatékony működése. Az MTA maga is felismerte saját intézményrendszere és finanszírozása felülvizsgálatának szükségességét, és ennek megfelelően 2011-ben az MTA 182. rendkívüli közgyűlésén döntő többséggel a szervezeti átalakítás azonnali megvalósításáról döntöttek.
A kormányzati bizalmat jól tükrözik, hogy az MTA-fejezet 2012. évi jóváhagyott költségvetési támogatása 25,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a támogatás ekkor 43,5 milliárd forintot tett ki.
(13.30)
A 2011-12. évi kutatóintézeti integrációk azonban eredmény nélkül maradtak, illetve több természettudományi kutatóközpont esetében csak plusz adminisztrációs terheket eredményezett az átalakítás. A működésitámogatások emelésén túl 2010 óta az MTA részére nyújtott nagyberuházások kormányzati támogatásának összege elérte a 38,1 milliárd forintot.
Az Országgyűlés részére benyújtott beszámolókban az MTA maga is kihangsúlyozta az intézményrendszer alulfinanszírozottságát, valamint, hogy a finanszírozás nincs megfelelően koordinálva, egyszerre van jelen pazarlás és hiány.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jelenleg tehát a közfinanszírozási kutatási rendszerben a források nagymértékben széttagolódnak a felsőoktatási intézmények, az MTA-hoz tartozó kutatóhelyek és a különböző minisztériumok által felügyelt ágazati intézmények között. Továbbá az intézményi K+F finanszírozás nem mindig kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz vagy az elért hatáshoz. Mindez nagymértékben indokolja a hazai kutatási-fejlesztési és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakítását, beleértve az MTA kutatóintézeti hálózatát.
A javaslat tehát létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat központi költségvetési fejezetet, valamint az új fejezetben megállapítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága címet. A 2019. augusztus 31. napjáig az MTA által irányított kutatóhálózat intézményeit költségvetési szempontból átsorolja az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezetbe. Az eddig az irányító szervi feladatokat ellátó MTA titkársága és ezzel szoros összefüggésben az MTA Létesítménygazdálkodási Központ irányító szervi feladatellátással arányos előirányzatainak időarányos részét átcsoportosítja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságához.
Tisztelt Ház! Az új struktúrában Magyarország Kormánya, kiemelten az ország versenyképessége érdekében többleterőforrásokat biztosít a hazai KFI, valamint az alap- és alkalmazott kutatás céljára, ezáltal növekszik a kutatók által pályázati formában elnyerhető támogatások köre és mértéke. Továbbá a KFI új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakítása lehetővé teszi a hazai KFI-tevékenységek fókuszálását, a KFI-források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, az együttműködések erősítését, és megkönnyíti az akadémiai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és nemzetközi KFI-rendszerbe.
Összességében: a határozati javaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a hazai kutatás-fejlesztés és innováció terén, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
