DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ,
DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki az elmúlt, mondjuk, húsz percet hallgatta itt a Házban, az igencsak megdöbbenhetett, hogy vajon a két előttem szóló ugyanarról a jogszabályról beszél-e. És milyen érdekes a közéletünk, hogy ennyire eltérő nézőpontból ennyire eltérő megállapításokat lehet tenni ennek a jogszabálytervezetnek a kapcsán.
Talán nem meglepő, hogy én egyébként Varga-Damm Andreával értek egyet, az ő álláspontját osztom, mi magunk is hasonló következtetésekre jutottunk. Nagyon sok kérdőjel fogalmazódott meg bennünk a jogszabály kapcsán. Én az őáltala elmondottakat nem akarom ismételgetni, de nyilván egy részét meg fogom említeni, illetve néhány egyéb aggályt is mondanék.
Mi úgy látjuk, hogy ez a jogszabály az egyedi jogalkotásnak egy újabb példája, nem kell ezt szépíteni. Nagyon sokféle, „kivéve a gyevi bírót” esete volt már, és nyilván az ilyen típusú jogalkotást nem igazán lehet támogatni.
Az jó, ha a jogalkotás reagál, gyorsan és hatékonyan reagál a társadalmi folyamatokra, de én úgy látom, hogy nagyon sokszor az üzleti életben tapasztalt jelenségekre reagál a jogalkotás, pláne az ilyen konstrukciók, amikor egyéni képviselői indítvány formájában, hipp-hopp, behoznak valamit. Egészen véletlenül, nem is olyan régen volt egy hír, hogy a NAIH, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 30 millió forintra megbírságolta a Sziget Zrt.-t, amiért a hatóság szerint a fesztiválszervező cég jogosulatlan adatgyűjtést folytatott.
Ez után a hír után nem sokkal találkozhattunk ezzel a javaslattal. Tulajdonképpen az ominózus cég nyilvánosságban található nyilatkozatai alapján is lehetett érezni, hogy egyfajta lobbitevékenység itt elindul a büntetés kapcsán, a helyzet rendezése, a cég számára is kedvező rendezése érdekében, mindenféle egyeztetés nélkül. Mert ennek a technikának az a lényege, hogy ha kormány-előterjesztés lenne, akkor egy olyan társadalmi egyeztetés előzné meg az elfogadását, amit hatástanulmányok - hogy használjak egy ilyen szót, bár nem tudom, mennyi értelme van még ezt használni ilyen helyzetekben - most nem előznek meg. Hiszen csak egyszerűen az asztalunkra kerül ez a javaslat, és hipp-hopp, áterőltetik azt az Országgyűlésen.
Volt itt egyébként észrevétel annak kapcsán is, hogy csak azért, mert elmegy valaki egy koncertre, miért kell neki ilyen típusú személyes adatait megadni, ilyen sokáig miért kell annak a koncertnek a szervezőjének ezeket az adatokat kezelni, mi szükség erre egyáltalán.
(11.10)
Ebben Vejkey képviselőtársam pozitív példaként hozta föl például a labdarúgás területén lévő folyamatokat. Az sincs rendben, ahogy azt a jogszabályt elfogadták anno! Megjegyzem, annak az élethez sem sok köze volt, és azt meg látjuk, hogy milyen siralmasan hatott például az NB I-es labdarúgó-mérkőzések látogatottsági adataira. Ott is általánossá tették ezt a fajta regisztrációt, majd folyamatosan hátráltak belőle, mert egyébként semmi köze nem volt ennek a jogszabálynak a valósághoz, és most már valóban csak a kiemelt kockázatú mérkőzéseken van ez a fajta regisztráció, az meg egyébként nagyon a kisebb része az összes első osztályú labdarúgó-mérkőzésnek. Tehát azért, mert korábban egyszer az élettel, a gyakorlattal teljesen összeegyeztethetetlen lépést tettek az élet más területén, ez még semmiképpen nem indokolja azt, hogy a koncerteken is legitimizálni kell egy ilyen típusú tortúrát.
De azért összeszedtünk néhány konkrét aggályt, amit, ha már ez az előterjesztés itt van, akkor azért meg kell kérdeznünk, mert nem igazán értjük, hogy mi az indoka ennek. Tehát miért pont 25 ezer vagy annál nagyobb létszámú rendezvényekre kell alkalmazni ezt a fajta adatgyűjtési rendszert a tervezet szerint? Ki és mikor dönti el, hogy egy rendezvény eléri vagy meghaladja ezt a 25 ezer fős résztvevői kört?
Vonatkozik-e ez a történet például a VIP és hiper VIP vendégekre is, mondjuk, adott esetben a kormányzatnak szánt ingyenes jegyek felhasználóira? Az ő adatukat is be fogják-e gyűjteni, kezelik-e majd ezeken az ominózus rendezvényeken?
Miért van szükség egy jegyvásárláshoz, illetve egy fesztiválon való részvételhez ezeknek a személyes adatoknak a begyűjtésére egyáltalán? Tehát az alapkérdésre lenne érdemes választ kapnunk, merthogy a kormányzati álláspontokból, a kormánypárti szónokok álláspontjából ez azért nem derült ki. A 14. életévet be nem töltött személyektől mi indokolja az adatok ilyen formájú beszerzését, tárolását, és például az adatok megosztását, mondjuk, az adóhatósággal? Tehát nem igazán érthető ez a kérdés.
Milyen garanciát biztosít a törvénymódosítás arra nézve, hogy az így beszerzett adatok nem kerülnek összekapcsolásra más központosított állami adatbázisokkal? Ki és mikor dönti el, hogy az adatok felhasználása mikor jogszerű és mikor nem? Miért van szükség a rendezvényt követően 90 napig a beszerzett adatok kezelésére, tárolására? Erre sem hallottunk egyértelmű választ. Miért van szükség arra, hogy a begyűjtött adatokat ilyen széles körben ismerhessék meg az állami nyomozó hatóságok? Erre utaltam már korábban, hogy egyéni képviselői indítványként jön be ez a javaslat, de külön bája ennek a történetnek, hogy itt az egyik indítványozó Gulyás Gergely, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tehát minden további nélkül lehetett volna akkor ezek szerint kormány-előterjesztés, illetve Kocsis Máté frakcióvezető. Az a gyanúm, hogy az az ok, hogy ne legyen egyeztetés a történetben. Cáfolják meg, ha nem így van!
Ha már itt van ez az előterjesztés, ami nyilvánvalóan elhangzott itt ellenzéki képviselőtársaimtól is, hogy nem támogatható, a részünkről sem támogatható, de ha már itt van, miért nem ismerhetik meg az itt begyűjtött adatokat az európai és nemzetközi nyomozó hatóságok, például egy-egy nemzetközi körözéshez kapcsolódóan? Tehát ha egyáltalán szükség van erre az előterjesztésre, akkor ez miért nincs így? - csak ennyire vonatkozik a kérdés.Illetve miért nem vezetik be ezt a rendszert minden olyan rendezvényen, ha már ezt előterjesztették, ahol jegyvásárláshoz kötött a részvétel? Számos ilyen eseményt lehetne továbbá mondani. Ha megállnának azok az indokok, amiket önök itt mondanak, akkor valószínűleg ez is indokolt lehetne.
Tehát összefoglalva még egyszer, és nem ismételgetve az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam által elmondottakat, ez így, ebben a formában nem támogatható a részünkről. Nyilvánvalóan a kivételező, egyedi jogalkotás egy ékes példája. Nem először látunk itt az Országgyűlésben ilyet, be kéne ezt már fejezni. Köszönöm, elnök úr.
