DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA,
DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem vagyok könnyű helyzetben, tisztelt képviselő asszony, mert olyan témákat hozott fel vagy úgy hozta fel azokat, hogy egymással nem nagyon voltak összefüggésben bizonyos esetekben az egyes részek, úgyhogy megpróbálom sorba venni. Ami a multikat illeti, azért ez a kormány volt az, amelyik a korábbi gyakorlattal ellentétben a multikat megadóztatta (Demeter Márta közbeszól.), és javítson ki, az ellenzék, amikor erről vita volt, ezt a javaslatot egyáltalán nem támogatta. (Soltész Miklós: MSZP-sként! - Németh Szilárd István: Igen, akkor még ott járt.) Úgyhogy erről ennyit.
Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, hogy ön mivel kapcsolatban aggódik, akkor, ha jól értem, többek között a bérekkel kapcsolatban, úgyhogy engedje meg, hogy pár tényt is felhozzak a vagdalkozásán túl.
Azt gondoljuk, hogy annak, hogy a bérek növekedjenek, elsődleges feltétele, hogy több legyen az új munkahely, ezért nem mellékes az sem, hogy 8 ezer új munkahely jött létre 2010-hez képest. És ha azt kérdezi ön, hogy a béreket milyen módon lehet emelni a leghatékonyabban, akkor a kormány abban hisz, hogy adócsökkentésekkel lehet ezt elérni. Ezért fontos dolog az, hogy a 2010-es 27 százalék helyett most már 17,5 százalékos a munkaadói adó, tehát jelentősen nő a vállalatok mozgástere arra, hogy növeljék a béreket. Ez igaz a kisvállalkozásokra, igaz a közepes vállalkozásokra és igaz a nagyvállalkozásokra is.
Ha máshonnan közelítem meg a bérek kérdését: 2010-ben például a minimálbér 73 500 forint volt, azok idején, akikkel önök rendre szövetkeznek, 2019-re 149 ezer forintra nőtt, a szakmunkás-minimálbér 89 500 forintról 195 ezer forintra nőtt, tehát 2010-hez képest mindegyik a duplájára nőtt. Ha a nettó keresetek felől közelítem meg ezt a kérdést, akkor 2010 óta 40 százalékos a növekedés, de ha a háromgyermekeseket nézem, akkor a keresetük reálértéke 65 százalékkal nőtt 2010-hez képest.
Ha szektorálisan közelítem meg ezt az egészet, akkor elmondhatom önnek, hogy 400 ezer ember bére nőtt a szociális ellátás, az oktatás és az egészségügy területén; ez utóbbi igaz a szakorvosokra és az ápolókra is. A mentősöknél 67 százalékos emelés volt, miközben az állami vállalatok munkavállalói is részesültek béremelésben.
Tehát mi azt gondoljuk - szeretném önnek megerősíteni -, hogy az adócsökkentés a legfőbb módja annak, hogy növekedjenek a bérek Magyarországon. Azzal egyetértünk, ha ön azt javasolja, hogy magasabb hozzáadott értéket kell biztosítani a magyar ipar számára; na ezért van az, hogy több tíz milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztésre a jövő évi költségvetésben. Önt is arra biztatom, hogy legalább ezt az egy javaslatot támogassák.
Ami a klímavédelmet illeti, szeretném önnek is elmondani, hogy egy dologban szerintem egyetértünk: talán önnek is és nekünk is közös nevező az, hogy élhető legyen a környezet, védjük a környezetet, a klímát, szeretnénk tiszta levegőt és tiszta vizet is. Ez az a közös alapállás, ahol állunk, de ahogy elnézem, a mikéntben, az eszközökben már vitatkozunk, de ez abból a szempontból nem baj, hogy egy hosszú távú kérdésről van szó.
Az uniós csúcson - ön is erre utalt - megpróbáltak egy hosszú távú vállalást ráerőltetni a tagországokra 2050-ig úgy, hogy 2030-ig a magyar kormány a vállalásait teljesíti - egyébként átlagot nézve jobban, mint más uniós tagországok. És azt is hozzátenném, hogy jobban állunk például az egy főre levetített szén-dioxid-kibocsátás terén, mint az éltanulónak elkönyvelt Németország. Mi egyetértünk a klímavédelmi törekvésekkel, de csakis akkor lehet felelős vállalásokat tenni, ha azt is tudjuk, hogy az Európai Unió a vállalásokon kívül milyen pénzügyi forrásokat biztosít, mert különben olyan óriási pénzügyi terhet fognak a magyar családok, a magyar állampolgárok és a magyar vállalatok nyakába rakni, amit nem tudnak elviselni. Tehát folytatni kell a tárgyalásokat, és ezeknek a tárgyalásoknak az ilyen hosszú távú vállalások minden következményére és részletére ki kell terjedniük, mert nem szeretnénk, ha előfordulna az, ami Németországban előfordult, hogy 2010-hez képest, miközben nálunk harmadával csökkent az energia ára, náluk 26 százalékkal nőtt.
Úgyhogy ha ön biankó módon bármit aláírna (Demeter Márta közbeszól.), akkor nyugodtan mondja meg a választóknak Magyarországon, hogy fizessenek harmadával több áramot (Demeter Márta: Így drágább…), mert az önök javaslata, az, hogy mindent aláírnának, gyakorlatilag ezt eredményezné. Úgyhogy arra kérem, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos vállalások minden következményére térjenek ki, amikor erről beszélnek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
