DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek a kormánynak a ténykedését sorozatosan pedagógustüntetések kísérik, és mindez nem véletlen.
Az oktatásban rejlő, illetve jelentkezett problémáknak az eredője és elsődleges oka valójában az, hogy a kormány egész egyszerűen nem bízik a pedagógusokban. Pedig azokról az emberekről beszélünk, akik azért kelnek fel reggelente, hogy már reggel 8 órától a mi gyermekeinkkel foglalkozzanak, az ő útjukat egyengessék, és ők azok, akik nálunk, szülőknél is több időt töltenek el a mi gyermekeinkkel.
Nincs más megoldás tehát, mint hogy bízunk bennük, és a megbecsülésünket, a segítségünket érzékeltetjük az irányukba; mind a politika, mind a szülők részéről ez elengedhetetlen. Nem mindegy, hogy nekik milyen a közérzetük, milyen a mentális állapotuk, milyen a jövőképük, hogyan áll oda egy pedagógus a gyerekek elé, milyen példát mutat nekik, és gondoljunk bele, hogy ők mindennap 20-25-30 gyermekkel kell hogy foglalkozzanak, minél hatékonyabban és minél nagyobb nyugalommal és szeretettel.
Ők azok, akik a gyermekeinkkel való törődést követően sem tehetik le a lantot, hanem bizony adminisztrálnak, kirándulást szerveznek, színházi programok közül választanak, szülői értekezletet tartanak, továbbképzésekre járnak, és a KRÉTA-rendszerrel is nekik kell szenvedni, mert olyan elképesztően működik a kormány által az iskolákra erőltetett informatikai rendszer, amely gyakorlatilag csapnivaló.
Elengedhetetlen tehát az, hogy a kormány a korábbi ígéretét egyébként beváltsa, és a minimálbérhez kösse a pedagógusok fizetését azért, hogy kiszámítható jövőképük legyen, és az értékállóságát ezáltal tudják biztosítani. De emlékeztetnünk kell arra, hogy 2013-ban, amikor a pedagógus-életpályamodellt bevezették, ezt megígérte a kormány, majd amikor eljött volna az ideje, hogy ez alapján ki is fizessék a tanárokat, és valójában ennek anyagi vonzata is lett volna, akkor gyorsan visszavonták ezt az intézkedést, és az elmúlt hat évben mindenféle gazdasági sikerpropaganda ellenére nem tudták bevezetni azt, illetve visszavezetni, hogy valóban a minimálbérrel együtt emelkedjen a tanárok fizetése.
Ez a túlterheltség nemcsak a pedagógusokra jellemző sajnos, hanem bizony a gyerekekre is. Minden józan eszű ember számára teljesen egyértelmű, hogy az óraszámcsökkentés elengedhetetlen, nem tűr most már halasztást. Ráadásul a pedagógushiány és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő dolgozók hiánya miatt a tanároknak sokszor olyan munkát is el kell végezni, ami nem is az ő feladatuk lenne, ha lenne megfelelő számú dolgozó.
A tananyagot is csökkenteni kell, mert egészen elképesztő, hogy a gyerekek mennyire túlterheltek, és ez minden évfolyam minden osztályára igaz. Nagyon sokszor ráadásul nemcsak sok a tananyag, hanem egész egyszerűen nem az életkoruknak megfelelő módon tanítjuk meg nekik azt a tudást, amire egyébként kérdéses, hogy az életben bármikor egyáltalán szükségük lesz-e. Fontos lenne tehát, hogy életszerűbben alakítsuk ki az oktatást, és a gyerekek életkorának megfelelően adjuk át nekik az ismereteket.
Botrányos a KRÉTA-rendszer működése is; ez a tankönyvpiac átalakításához hasonló, hogy úgy erőltetnek rá egy informatikai rendszert az iskolákra, hogy az nagyon sok tekintetben rosszabb, mint a korábban a vetélytársak által kifejlesztett rendszerek, olyan alapvető dolgokat nem tudnak benne a pedagógusok eszközölni, mint hogy például üzenetet küldjenek a szülőknek.
Tehát rengeteg probléma tetézi az oktatást, és ha már említettem a tankönyveket, akkor arról is szólnom kell, hogy bizony az ingyenes tankönyveknek a látszata valósul csak meg Magyarországon, hiszen vannak olyan minőségi tankönyvek, amelyek vagy nem szerepelnek a tankönyvlistán, ezért nem is lehet őket megrendelni - ezek nem ingyenesek -, vagy ha szerepelnek is a tankönyvlistán, nem férnek bele abba a keretösszegbe, amit meghatározott a kormányzat az egyes évfolyamok, az egyes osztályok számára. Tehát igenis, bővíteni kellene annak a lehetőségét, hogy milyen tankönyveket adunk ingyen a gyerekeknek, mert nem ezt az intézkedést szeretnénk egyébként természetesen ostorozni, hiszen minél inkább csökkenteni kell az anyagiakból eredő terheket a szülőkre, a családokra vonatkozóan, és az ebből adódó különbségeket is, de az, hogy minőségi tankönyvekből taníthassanak a pedagógusok, elengedhetetlen lenne.
(11.50)
Tehát a Mi Hazánk Mozgalom szerint ugyanazokhoz a hibákhoz, amelyeket elkövetett a kormányzat még a nemzeti köznevelésről szóló törvény megalkotásakor, csökönyös módon ragaszkodik, pedig minden józan ember számára világos, hogy változtatásra van szükség. Köszönöm a figyelmet. (Dr. Apáti István tapsol.)
