SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS,
SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy képviselő úr is jelezte, a törvénymódosító javaslat nagyon sok mértékben változtatja az eddigi kormányhivatali feladat- és hatásköröket, jobb és hatékonyabb ellátásra tesz javaslatot. Pontokba szedem, összefoglalva, hogy miket tartalmaz mindez.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi hatósági eljárásainak túlnyomó többsége engedélyezési eljárás keretei között működik az általános közigazgatási rendtartás szabályozása szerint. Ugyanakkor ez a merev szabályozás lassú és körülményes volt, ennek következtében változtatni kell, nem szolgálta az állampolgárok és a vállalkozások érdekét, így a törvényjavaslat számos hatósági eljárás engedélyezéséből bejelentésköteles eljárássá változtatására tesz javaslatot. Mindez segíti a jogbiztonságot, ugyanakkor felgyorsítja azoknak az ügyeknek az intézését, amelyek az ügyfeleket érintik.
A második nagyobb változtatás a fővárosi és megyei kormányhivatalokat érinti a hatósági eljárásainak egészét érintően, a fellebbezési eljárás lehetőségének kizárása járási, fővárosi, kerületi hivatalok döntései esetében. Az intézkedés eredményeképpen az ügyfelek a jogorvoslati jogukat a járási hivatalok esetében is közvetlenül a bíróságnál gyakorolhatják, hasonlóan a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, ahol ez a döntés már korábban megszületett.
A harmadik változtatás, jelentősebb változtatás, hogy a törvényjavaslat rendelkezése értelmében a kormányhivatali szervezetrendszer átalakítása keretében egy egységesebb, letisztultabb kormányhivatali szervezet kialakítására kerül sor. A kormányhivatali szervezetrendszer átalakítása keretében megszüntetésre kerül a megyeszékhely járási hivatal kategória. A megyeszékhelyeken ellátott feladatok visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz. Mindezzel a járási, fővárosi, kerületi hivatalok kizárólag járási szintű ügyekkel foglalkoznak majd, a megyei szintű ügyeket ugyanakkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el.
Következő változtatás: az osztott hatáskörű elsőfokú építésügyi hatósági rendszer megszüntetésre kerül, az eddig a települési önkormányzat jegyzőjénél lévő általános építésügyi hatósági hatáskör a kormányhivatali szervezetrendszerbe kerül integrálásra. Az átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütköztetések kiküszöbölése.
Következő változtatás: a szabálysértési feladatok ugyanakkor a járási, fővárosi, kerületi hivataloktól a rendőrséghez kerülnek átadásra. Az állampolgárok által elkövetett kisebb súlyú szabályszegések esetén nagyobb hangsúlyt adna az állam eljárásának, ha a rendőrség kerülne kijelölésre általános szabálysértési hatóságként. Az általános szabálysértési hatósági hatáskör rendőrséghez történő telepítésével a szabálysértési hatósági ügyekben eljáró ügyintézők egy része átkerül a rendőrséghez, jogviszonyuk rendészeti igazgatási alkalmazotti jogviszonyra változik. A módosítási javaslat biztosítja számukra a korábbi illetményük megtartását.
A következő változtatás az állampolgárok számára zaklató jellegű intézkedések megszüntetése. A törvényjavaslat számos olyan intézkedés megszüntetését tartalmazza, amelyet az állampolgárok feleslegesnek, sok esetben már-már zaklatónak tartanak. Így például megszüntetésre kerül a megváltozott munkaképességű személy esetében a rehabilitációs terv, vagy segítve a szociálisan rászorult állampolgárokat, az alanyi közgyógyellátásra való jogosultság kettőről négy évre, a normatív közgyógyellátásra való jogosultság egy évről kettő évre megállapítása.
Következő változás: az eseti gondnokok és eseti gyámok nyilvántartásának vezetéséhez hasonlóan a gondnokoltak nyilvántartásához az Országos Bírósági Hivatal kerül kijelölésre.
Következő változtatás: a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy kiemelt nagyberuházások esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv szakmai megfontolásai alapján határozza meg, hogy mely szervezet von be régészeti feladatai ellátásába a törvény alapján régészeti feladatellátásra jogosult szervek közül a korábbi törvényben meghatározott sorrendiség helyett. (Sic!)
Ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerlánc-biztonsági, illetve erdészeti igazgatási döntésével szemben közigazgatási per megindítására kerül sor, úgy a közigazgatási perben kizárólagosan a Fővárosi Törvényszék lesz illetékes.
Következő változás, hogy az egyéni vállalkozói igazolványok 2020. január 1-jén érvénytelenné válnak. Az egyéni vállalkozóknak az igazolványt az állami adóhatóság helyett a járási hivatalokhoz kell leadniuk bevonása érdekében. Továbbá, ha az egyéni vállalkozó az igazolványt nem adta le, vagy nem küldte meg, azt is a járási hivatal vonja vissza. Továbbá az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésével, illetve törlésével kapcsolatos feladatok az eredeti tervekkel ellentétben csak 2020. július 1-jével kerülnek át a járási hivataloktól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló javaslatban a kormány olyan szabályokat kíván megalkotni, amelyek biztosítják a kormányhivatali feladatok és hatáskörök jelenleginél hatékonyabb ellátását, garantálják az ügyfelek számára hatósági eljárásai könnyebb és egyszerűbb intézését, valamint lehetővé teszik a kormányhivatali szervezet egységesebb, letisztultabb kialakítását.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvénymódosítást támogassák. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
