SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA
SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): Tisztelt Képviselőtársaim! Önök körülbelül egy órával ezelőtt nyújtottak be egy olyan törvényjavaslatot, amely az egész kultúra szabadságát és függetlenségét készül egy csapásra kinyírni. (Dr. Rétvári Bence: Nem igaz!) Puhítottak ugyan a törvényjavaslaton, de az egyeztetés nélküli javaslat szerint önök úgy gondolják, hogy a jövőben a politika fogja majd meghatározni, ki lehet színházigazgató és ki kaphat állami támogatást. Ha nincs megállapodás a főpolgármester és a miniszter között, akkor akár hónapokra vagy egy évre is lebénulhat a színházak támogatása és működése.
Ezt az alávaló javaslatot a Katona József Színházban történtekre való álságos hivatkozással nyújtották be. Kocsis Máté egyenesen zaklatószínházról beszél, Gulyás Gergely pedig álmegdöbbent hangján azt írja Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy „értetlenül állok az előtt, hogy az ügyben a mai napig nem került sor a szükséges konzekvenciák levonására”. Nos, egyrészről került sor, önök ezt pontosan tudják, másrészről az a helyzet, hogy ezzel az indoklással azért van egy pici probléma. Például az, hogy azóta kiderült, hogy az önök egyik kedvenc háziszínházában, a Dörner György által vezetett Újszínházban 2016 óta próbálnak eltussolni egy zaklatási botrányt, amelyben a gyanúsított, az elkövető Mihályi Győző. Valahogy nem hallottam Kocsis Mátét ilyenkor zaklatószínházról beszélni. Remélem, majd Soltész Miklós, vagy nem tudom, ki lesz a válaszadó, követeli most gyorsan Dörner György távozását is az Újszínház éléről. De Kocsis Mátét zaklatóegyházakról sem hallottam beszélni akkor, amikor sorra derültek ki, hogy a papok hány gyereket zaklattak szexuálisan, sőt az állami támogatást sem vonták meg ezektől az egyházaktól.
Ebből is látszik, tisztelt képviselőtársaim, hogy ennek a tervezetnek semmi köze a Katonához, ahhoz, hogy Orbán Viktor az iskolák és az egészségügy államosítása után most a színházakat akarja államosítani. Arról van szó egész egyszerűen, hogy Orbán Viktor egy totális diktatúrát álmodott meg magának, aminek szerves része a kultúra, a szabad gondolkodás kivégzése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Orbán Viktor szavai 2018 nyarán Tusványoson: „A harmadik kétharmad felhatalmazás egy új korszak kiépítésére, mégpedig a korszakot leginkább a kulturális áramlatok adják. Most ez a feladat áll előttünk, vagyis kulturális korszakba kellene ágyaznunk a politikai rendszert. Egy új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, szeptembertől nagy változások előtt állunk.”
A napnál is világosabb tehát, fideszes képviselőtársaim, hogy a színházak államosítása arról szól, hogy Orbán Viktor a harmadik kétharmaddal végleg be akarja betonozni magát a hatalomba, és ahelyett, hogy tanult volna az október 13-ai vereségéből, bosszút áll mindenkin, aki ellenáll a totális diktatúrát vizionáló ámokfutásának. Leginkább ott állnak önök bosszút, ahol az emberek még gondolkodnak, ahol nem dőlnek be a hazug propagandáknak, az iskolákban, a Tudományos Akadémián vagy éppen a Széchényi Könyvtáron.
Azért arra jó lenne választ kapni, hogy ha a budapesti és a vidéki színházakba a tökkelütött haverjaikat teszik, akkor majd ki fog színházba járni, merthogy például a Nemzeti Színházat már sikerült szétverni. Az Orbán Viktor kebelbarátja, Vidnyánszky Attila alatt működő Nemzeti ugyanis tavaly 15 millió forintos veszteséggel zárta az évet, miközben 2 milliárd forint állami támogatást és 400 millió forint taotámogatást kapott, a nézőtér viszont üresen pangott. Jó, tudom, hogy Orbán Viktor nem jár színházba, és önöknek sincs különösebb igényük a kultúrára, de azért van még Magyarországon néhány százezer ember évente, akik nem Mészáros Lőrinc eddig kiadatlan verseit vagy Németh Szilárd megzenésített pacalreceptjeit szeretnék a színházakban hallgatni, hanem valódi kultúrára vágynak. Ehhez pedig az kell, hogy a színházak maguktól, tőlünk és minden politikai szereplőtől függetlenül működjenek. (Zaj a kormánypárti oldalon.) Az iskoláknak, az egészségügynek és a kultúrának adott állami támogatás ugyanis nem a politikusok, pláne nem a kormány zsebpénze. Ez az emberek pénze, önöknek semmi közük ahhoz, hogy miket játszanak a színházban!
Hadd zárjam egy idézettel: „Könnyű az állami színházaknak, mert ezeknél érvényesül leginkább, ha még nem is kellő mértékben pártunk iránymutató vezetése, nagy ideológiai segítsége ahhoz, hogy a színház valóban az új világ igazi tükrévé váljon, hogy a legmagasabb színvonalú kultúrát nyújtsa a legszélesebb tömegeknek.” Tudják, hogy mikor és hol jelent meg ez az idézet? A Szabad Nép 1949. május 19-ei számában. (Nagy zaj.) Pont úgy, mint ez a ma benyújtott törvény! Ebből is látszik, hogy maguk ugyanazok az elvtelen kommunisták, mint akik akkor voltak az ország vezetői. Szégyelljék magukat! (Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)
