FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt hét szerdán fogadta el a kormány azt a döntést, miszerint hatályon kívül helyezte azt a rendeletet, amely alapján 2020-tól középfokú nyelvvizsgához kötötték volna a felsőoktatásba való bejutást. A Jobbik régóta küzdött ennek a rendeletnek a hatályon kívül helyezéséért, ezért is tartottam fontosnak, hogy most felszólalásomban erről a pozitív döntésről megemlékezzem, de azért is, mert szeretném egyben ráirányítani a nyelvoktatás jelenlegi problémáira a figyelmet.
Ugyanis nem lehet cél önmagában az, hogy eltörlik ezt a rendeletet, hanem ezzel párhuzamosan nagyon is szükséges, hogy a kormány megtegye a régóta szükséges lépéseket, hogy valóban megreformálják a magyar felsőoktatást.
De az is motivált a felszólalásomban, hogy a múlt hét szerdai döntés néhány emberben, magyar emberben értetlenséget szült. Az volt ugyanis a tapasztalatom, hogy néhányan nem értették, miért is jó, ha egy olyan ösztönzőt eltörölnek, amely arra motiválhatta volna a diákokat, hogy aktívabban tanuljanak nyelvet. Én erre is szeretnék válaszolni ebben a felszólalásban.
Azzal az alapfeltétellel, alapmondattal kell indítanom, hogy a Jobbik mindig is elkötelezett volt a nyelvoktatás fontossága, a nyelvoktatás javítása érdekében. Ha valaki visszanézi a Jobbik kezdeményezéseit, akkor évekre visszamenőleg rengeteg ilyet tapasztalhat, rengeteg ilyet vehet észre, ebben tehát mi egyértelműen elkötelezettek vagyunk. Ugyanakkor, és ez egy másik alapmondatom, minden új feltétel bevezetését meg kell hogy előzze a követelményrendszer, a követelmények megteremtése. Pontosabban, ha a kormány igenis újabb és újabb feltételeket akar szabni a diákoknak a nyelvoktatás tekintetében, például a felsőoktatásba való bejutáshoz szükséges nyelvvizsga tekintetében, akkor ahhoz meg kell szabni a feltételeket is, például a köznevelési rendszerben a nyelvoktatás tekintetében.
(15.40)
Ez viszont nem történt meg. Ha valaki megnézi a kormány tevékenységét ilyen téren az elmúlt években, gyakorlatilag egyetlenegy pozitív kezdeményezést tapasztalhat: ez az első nyelvvizsga ingyenessé tétele. Zárójelben merem megjegyezni, hogy a Jobbik javaslatát vette át a kormány, és ezt valósította meg. Ez fontos dolog volt, de messze nem elégséges.
Messze nem elégséges, ugyanis számos olyan statisztika készült, amely bemutatja, hogy Magyarországon bőven elégséges azoknak az óráknak a száma, ahol nyelvet tanulnak a diákok. Ez pontosan 924 óra, amit a köznevelési rendszerben nyelvoktatással töltenek a diákok. Ez egy magas számnak számít európai uniós összehasonlításban. Ennek ellenére nem tudnak eljutni a fiatalok nagyon sok esetben a középfokú nyelvvizsgáig. És erről nem feltétlenül ők tehetnek.
Mindenkinek máshoz van érzéke. Valaki matematikában jó, valaki kémiában jó, valakinek jó a nyelvérzéke, és az lett volna a legnagyobb probléma ennek a rendeletnek a bevezetésével, hogy azokat a fiatalokat büntették volna, akik nem rendelkeznek jó nyelvérzékkel, ugyanakkor másban jók. Például műszaki tantárgyak esetében, művészeti tantárgyak esetében vagy bármilyen más tantárgy esetében jó eredménnyel, jó képességekkel rendelkeznek, de pont a nyelvoktatás, a nyelvtudás terén gyengébbek, és előlük, több ezer fiatal elől zárta volna el ez a rendelet a lehetőségét annak, hogy diplomát szerezzenek. És ez a több ezer fiatal nem túlzás, akár több tízezret is lehetne mondani.
Készült olyan felmérés, miszerint egy-két évvel ezelőtt a felvételizőknek csak a 45 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, a felvetteknek csak az 55 százaléka. Ez két évvel ezelőtt volt, azóta egy picit javult ez az arányszám. Értelemszerűen azért fejlődtek a magyar fiatalok, de még így is akár több tízezer fiataltól vette volna el a lehetőséget ennek a rendeletnek a hatályban hagyása.
Ez tehát egy egyéni szinten vett probléma, de társadalmi szinten is problémákat okozott volna ennek a rendeletnek a hatályban tartása, miszerint olyan pályákon, ahol most is hiánnyal küszködünk - műszaki pályákon, tanári pályákon -, még kevesebb diák tudott volna felvételt nyerni, még nagyobb lett volna a hiány; vagy pedig - azt is meg kell említeni - bizonyos egyetemeket, főiskolákat olyan szinten érintett volna a csökkenő diáklétszám, hogy magának az intézménynek a fennmaradását veszélyeztette volna. Ez tehát egy nagyon pozitív lépés, hogy végre ezt a most pozitív értelemben vett pálfordulást végrehajtotta a kormány.
Ugyanakkor a nyelvoktatásra is rátérve néhány szó erejéig: nagyon fontos lenne, hogy végre orvosolja a kormány az itt látható problémákat, beszédcentrikus nyelvoktatásra van szükség, kiscsoportos nyelvoktatásra van szükség, és igenis meg kell teremteni a tanári pálya elismertségét, hogy azt a hiányt, ami most látható idegennyelv-tanárok tekintetében, sikerüljön csökkenteni. Erre biztatom a kormányt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ha ezt a pozitív döntést meghozta, akkor hozza meg a többi, a nyelvoktatás tekintetében pozitív döntést.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Egy hang a Jobbik soraiból: Úgy van! - Taps a Jobbik padsoraiban.)
