DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Látszólag egy jól bejáratott törvényt módosító javaslat van előttünk, amit az is mutat, hogy a 2015. évi CXLIII. törvény az akkor kitűzött célokat a teljesülése, hatályosulása során elérte.
Ön említette azokat az imponáló adatokat, hogy mennyiben változott az új törvény alkalmazásával a közbeszerzések struktúrája, mennyiben volt sikeres annak a célnak az elérése, hogy átláthatóság, ellenőrizhetőség, és hogy az adminisztratív terhek csökkenjenek a korábbi szabályozáshoz képest. Ezt örömmel lehetett hallani, és azért ne felejtsük el, hogy a kkv-k dinamikus részesedése a közbeszerzési eljárásokban, amiről említette, hogy 58 százalékot jelentett az értéket tekintve, azért uniós szinten is egy kimagasló eredmény.
De hogy mégis miért kell ezen jó eredmények és pozitív hatások mellett hozzányúlni a törvényhez, és a benyújtott törvényjavaslattal talán még jobbá, még hatékonyabbá és még gyorsabbá tenni a közbeszerzési eljárásokat, ahhoz elég azt mondani, hogy a magyarországi statisztikák szerint az új Kbt. hatálybalépése óta emelkedő tendenciát mutatott az, hogy mennyi napot vett igénybe egy eljárás kivitelezése, végrehajtása, tehát magyarul az ajánlati felhívástól a döntésig, a szerződéskötésig mennyi idő telt el. Ez jelenleg 120 nap, ami egy elég magas átlagos időtartam, és Magyarország ezzel nem a legjobb eredményt érte el az európai uniós országok között. Tehát ha ennek a csökkentésére vonatkozó megoldásokat tartalmaz a javaslat, akkor azt támogatni kell, már csak azért is, mert nem feltételes módban kell ezt mondani, hanem ténylegesen konkrét intézkedések szerepelnek a törvényjavaslatban a tekintetben, hogy milyen módon kell csökkenteni a közbeszerzések elbírálásának, lefolytatásának az időtartamát. Ki kell emelnem, hogy tíz munkanap helyett három munkanap áll majd az ajánlatkérők rendelkezésére, hogy az eljárások lezárását jelentő hirdetmény közzétételre kerüljön, és fontosnak tartom azt is, hogy ez a dinamizmus azért megmarad a szerződésmódosításokkal kapcsolatos hirdetmény közzétételére vonatkozó kötelezettségek között is.
Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy számunkra vagy legalábbis az önkormányzatoknál dolgozók számára nagyon üdvözlendő intézkedés szerepel a javaslatban, nevezetesen a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések tekintetében megszűnik a Miniszterelnökség által folytatott központi ellenőrzés, mert ez egy komoly párhuzamosságot eredményezett egyrészt, másrészt komoly akadálya volt a hatékony önkormányzati közbeszerzéseknek a lefolytatása tekintetében. Itt azokról a közbeszerzésekről beszélek, amelyekhez központi költségvetésből biztosítottak forrást, de az önkormányzat folytatta le az adott közbeszerzést, és ilyen esetekben azért jó párszor kockázatos pénzügyi kockázatokat is termelő vagy okozó késedelmessége volt a Miniszterelnökségnek, ami érthető volt a közbeszerzések magas száma és szerteágazó volta miatt, ezért egy-egy központi, egy helyen történő ilyen típusú ellenőrzés, amit a Miniszterelnökség folytatott eddig, nem biztos, hogy segítette a gyors közbeszerzési eljárásokat.
Fontosnak tartom aláhúzni, hogy nemzeti érdek az, hogy az uniós forrásból megvalósuló beruházások esetében a Miniszterelnökség általi ellenőrzés megmarad, mert ez egyfajta biztosíték arra, hogy forrásvesztés vagy bírság vagy korrekció ne következzen be az eljárások eredményeként.
Fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy törvényi szintre emeli a tervezet azt a kötelességet, hogy a nem független vállalkozások tekintetében az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell a kartellezéssel kapcsolatos tevékenységet, a kizáró okokat fel kell tárni, és lehetősége van arra, hogy ezeket az ajánlatkérőket kizárják az eljárásból, mert ez egy alapelvi sérelme a közbeszerzési törvénynek. Hozzá kell tennem, hogy szerény véleményem szerint ez a fajta vizsgálati kötelesség nem csak a nem független vállalkozásokra vonatkozik, mert a jogilag és talán pénzügyileg is független vállalkozások is képesek egymás között az ajánlatok befolyásolását tartalmazó összejátszást folytatni és gyakorolni a közbeszerzési eljárás során. Tehát itt jelentős felelőssége van az ajánlatkérőknek, hogy ők az ő érdekeiknek is megfelelő módon védjék a verseny tisztaságát.
Hozzá kell tennem, hogy a verseny tisztasága szempontjából előremutatónak érzékelem azt a szabályozást is, ami a tervezetben szerepel, hogy megszűnik a minőségi értékelési szempontok alkalmazásának a kötelezővé tétele. Hangsúlyoznom kell, hogy a kötelezővé tétel szűnik meg. Előrelátó és a beszerzés tárgyát jelentő ajánlatok, kérések kidolgozásakor az ajánlatkérőnek, azaz a megrendelőnek megvan az a súlyos felelőssége, hogy ha ezeket a minősítési szempontokat, minőségi értékelési szempontokat nem akarja alkalmazni - mondom: alkalmazhatja -, akkor egy nagyon kidolgozott, nagyon precíz ajánlati felhívást kell neki közzétenni, amelyben a feltételek között egyértelműen szerepel az áron túl azoknak az egyéb minősítő feltételeknek a számonkérhetősége, amely az ajánlatok bejövetelekor az ajánlatok egyenszilárdságát, egyforma alapon történő elbírálásának a lehetőségét biztosítja.
(18.00)
Azt gondolom, hogy ez a fajta megoldás, amit a javaslat tartalmaz, egyrészt biztosítja az elbírálás dinamizmusát, növeli az átláthatóságot, és növeli, szerintem helyesen, az ajánlatkérő felelősségét is. Reméljük, hogy pár év múlva, amikor értékeljük a közbeszerzési törvény hatályosulását, mindezeknek az összhatása alkalmas lesz arra, hogy továbbra is dinamizálja a közbeszerzéseket, továbbra is biztosítsa az átláthatóságot, továbbra is biztosítsa és erősítse a közpénzek felhasználásának célszerűségét és okszerűségét, mint ahogy a 2015. évi CXLIII. törvény már ezt megtette.
Ezért nagyon tudjuk támogatni, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében tudom támogatni azt, hogy ezt az egyszerűsítést, gyorsítást és az adminisztráció további csökkenését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
