DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS,
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látszik, egy ilyen közszolgálati munkavállalókról szóló törvényjavaslat-sorozatban vagyunk. Ez az utóbb előttünk levő törvényjavaslat annyiban eltér, hogy folytatja tovább azt a jogi szabályozást, ami 2011-ben kezdődött és 2018-ban a kormányzati igazgatásról szóló törvény elfogadásával folytatódott. Jelen esetben azoknak az intézményeknek a munkavállalóit, foglalkoztatottjait veszi elő, és azoknak a foglalkoztatási jogi szabályait taglalja, amelyeket az úgynevezett autonóm szervek és egyéb önálló szabályozó szervek címszó alatt használtunk eddig.
A törvényjavaslat megalkot egy új kategóriát, az úgynevezett különleges jogállású szerv kategóriáját. Hogy miért indokolt a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról önálló törvényt alakítani, ez elsősorban azért szükséges, mert ezek a szervek, amelyek itt a törvényjavaslatban fel vannak sorolva, alapvetően az alkotmányos rendszerünkben fontos, önálló, kormánytól független feladatokat ellátó szervezetek, és ennek következtében számukra az úgymond saját döntési jogkört és a saját törvényi feltételeiket betartva kell biztosítani azt a foglalkoztatási egyensúlyt, amit az előttünk levő törvényjavaslat szerintünk helyesen és kellő aránnyal, jól szabályoz.
Hozzá kell tennünk azt is ehhez a dologhoz, hogy ez az önállóság azért is fontos, ennek a fajta jogi megoldásnak a megfelelő színvonalú teljesítése és elfogadása azért is fontos, mert ezeknek a szerveknek a jó részét, döntő részét, sőt mindegyikőjüknek a belső életét, feladatát, hatáskörét szabályozó önálló törvények vannak. Tehát ez a jogszabálytervezet, a törvényjavaslat, ami előttünk van, tulajdonképpen egy keretjellegű intézkedése a foglalkoztatási szabályoknak, mert nem érinti, nem érintheti az önálló külön törvényeket, amelyek szabályozzák a most már vagy a jövőre nézve különleges jogállású szervek alapvető szabályait. Én úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat ezt a kettősséget, ezt az arányt, ezt az egyensúlyt jól szolgálja. Nem látok olyan akadályt, amely alkotmányossági aggályokat vetne fel a törvényjavaslat elfogadása tekintetében.
Fontosnak tartom annak a garanciális szabálynak a megerősítését ebben a javaslatban, hogy az alaplétszám tekintetében a szervek vezetői határozzák meg a saját költségvetésük keretei között az alaplétszámot, és az álláshelyállományba nem emelhetők be azok az álláshelyek, amelyek esetleg tartósan megürülnek ezeknél a szervezeteknél. Tehát ebben is a különállóságát, a kormánytól való függetlenségét tudjuk hangsúlyozni, tudjuk elérni és biztosítani a különleges jogállású szerveknek.
Hangsúlyosan szerepelnek a törvényjavaslatban mindazok a fontos elemek, amely a családpolitikával kapcsolatosak, a foglalkoztatásnak az egyéb kedvező dolgai. E közül ki kell emelnem a munkaviszony alkalmazhatóságát, de ennek is van egy korlátja, hogy a létszám 10 százalékát nem haladhatják meg, és általában a felügyeleti, ellenőrzési és irányítási hatáskörhöz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátásánál lehet ezt alkalmazni.
Nagy szabadságot biztosít a törvényjavaslat a különleges jogállású szervek vezetőinek, összhangban az alkotmányos elveinkkel, összhangban annak a biztosításával, hogy ezeknek a szerveknek a működése az állam, az állampolgárok számára garanciális elemeket tartalmaz, olyan garanciális elemeket, amelyek nem függnek a kormányzati akarattól, ellenben sok esetben a kormányzattal szemben, a kormányzatot kontrolláló szerepet teljesítő szervek vannak. Amellett természetesen olyan társadalmi igényeket meghatározó és alkotmányos feladatokat ellátó szervezetek is vannak ezek között, amelyek nélkül a magyar alkotmányosság nehezen vagy tán nem is lenne működtethető.
Így összességében, anélkül, hogy a részletekbe mennék, a törvényjavaslat elfogadását a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
