DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Szeretném előzetesen is mondani, hogy a kormány természetesen, ahogy elhangzott itt már a felvezetőben, támogatja ezt a javaslatot, hiszen közösen vagy velünk egyeztetve került kidolgozásra.
Jelen módosításra azért van szükség, mert a 2020. évi költségvetési törvény - az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatára - megteremtette a nemzetiségipótlék-alap 30 százalékról annak 40 százalékra történő emeléséhez szükséges forrást. A pótlék 2018-ban már 10 százalékról 15 százalékra, majd ezt követően 2019-ben 15 százalékról 30 százalékra emelkedett, így az emelésre ezekben a ciklusokban immáron harmadszorra kerül sor.
A pótlékemelés minden nemzetiségi pótlékra jogosult nemzetiségi pedagógust érint. A hatályos szabályozás szerint nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki a neveléssel, oktatással lekötött munkaidejének legalább 50 százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő-oktató munkát végez. Esetükben ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi pótlék mértéke az elmúlt három év alatt fokozatosan a négyszeresére emelkedett, emelkedik. A bizottság emellett arra is javaslatot tett, hogy a nemzetiségi pótlékban eddig nem részesülő, a munkaidejük 50 százaléka alatt nemzetiségi anyanyelven nevelő-oktató munkát végző pedagógusok is részesüljenek alacsonyabb mértékű, differenciált nemzetiségi pótlékban.
Ahhoz, hogy a differenciált nemzetiségi pótlék folyósítására 2020. január 1-jétől sor kerülhessen, a köznevelési törvény jelen módosítását követően még az idei évben a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. kormányrendeletben meg kell határozni az eddig pótlékban nem részesülő pedagógusokat érintően a jogosultság feltételeit, ahogy arra az expozéban képviselő úr is kitért.
A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2017-ben egy nemzetiségióvoda-fejlesztési programot dolgozott ki, amelyet 2018-ban a nemzetiségitanító- és -tanárképzésre is kiterjesztett. A program a nemzetiségipedagógus-pályát választó fiatalok számának és a nemzetiségipedagógus-képzés színvonalának az emelését, a nyelvi képzés hatékonyabbá tételét, továbbá a pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartását és megbecsültségük javítását célozza. E program része a jelentős mértékű nemzetiségipótlék-emelés is. Látok rá esélyt, hogy a program megvalósításának eredményeként nő a nemzetiségi óvóképzésben részt vevők száma, javul a képzés és ezek által a nemzetiségi óvodai nevelés és az iskolai nevelés-oktatás színvonala.
A bizottság a programja kidolgozása során - más tárcák mellett - szorosan együttműködött az Emberi Erőforrások Minisztériumával is. A nemzetiségi nevelés-oktatás és a nemzetiségipedagógus-képzés hatékonyságának növelése csak az érintett nemzetiségi közösségekkel való szoros együttműködésben képzelhető el. Azt hiszem, hogy itt ebben az eseménysorozatban ez is tetten érhető. A nemzetiségióvoda- és -iskolafejlesztési program kiváló példája az aktív nemzetiségi érdekérvényesítésnek is.
A megemelt, illetve a differenciált nemzetiségi pótlék folyósítására tehát, ahogy mondtam, 2020. január 1-jétől csak akkor kerülhet sor, ha a köznevelési törvény 8. mellékletében a nemzetiségi pótlék mértéke minimum 10, maximum 40 százalékosra módosul. Mivel a nemzetiségi pótlék emelésének forrását a jövő évi költségvetési törvény megteremtette, és a pótlék folyósításához szükség van az Nkt. 8. mellékletének módosítására, támogatjuk a Magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatát, tehát a kormány a javaslatot támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
