DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az a véleményem, hogy lehet csatlakozni egy ilyen jellegű nemzetközi szervezethez, az a nagy kérdés, hogy minek. Minek?! A magyar embereknek legyenek kedvesek elárulni, hogy mi a konkrét haszna abból, hogy Magyarország csatlakozni kíván ehhez a szervezethez. Egyelőre még megfigyelői státuszról beszélünk, viszont szeretnénk látni akkor tételesen az ezzel kapcsolatos kimutatásokat, hiszen a kereskedelmi forgalom nem mutat olyan értéket és olyan volument, hogy az egy pillanatig is indokolná azt, hogy Magyarország részt vegyen ebben a tanácsban.
A másik dolog, amit Zsigmond képviselőtársam említett, az Eximbankra hivatkozott, és ilyenformán ő megnyitott pénzügyi lehetőségekre és keretekre. (Sic!) Itt egy példát engedjenek meg, hogy vonjak egy párhuzamot és feltegyem a kérdést, hogy ugyanerről a dologról van-e szó. Például itt van a Dunakeszi Járműjavító üzem orosz kézre átjátszása, és ott van az a helyzet, amikor az Eximbank úgy finanszíroz abban az ügyletben, hogy lényegében, bár közbeiktatnak egy közvetítő céget, tehát látszik, hogy megy a trükközés, de végső soron az oroszok piacra jutását segítik önök a magyar adófizetők pénzéből. Tehát az a kérdésem, miniszter úr, hogy amikor erről beszélnek, hogy az Eximbank milyen közreműködést fog tenni a Türk Tanács kapcsán és így az adott részt vevő országok kapcsán, akkor beszéljenek erről is, hogy számíthatunk-e arra, hogy szintén közbeiktatnak majd mindenféle közvetítő cégeket, és végső egyébként a törökök piacra jutását fogják segíteni magyar adófizetői pénzből.
A másik dolog: azt gondolom, hogy azzal is hiábavaló lenne érvelni, hogy esetleg perspektivikus energiaszállítás indokolhatná ezt a jellegű együttműködést, hiszen erről szó sem lehet, ugyanis a szükséges vezetékek egyébként nem állnak rendelkezésre semmiféle gázszállításra. Azt gondolom, hogy egyelőre még például szatyorban nem lehet idehozni Magyarországra a gázt. Tehát ez sem indokolhatja Magyarország csatlakozási szándékát vagy akár a megfigyelői státuszt, vagy pedig a szorosabb együttműködést.
Szeretnék idehozni egy másik témát is, merthogy persze lehet azt mondani, hogy a magyar kormány legitimen eldöntheti, hogy milyen nemzetközi szervezethez csatlakozik, és milyenhez nem, ám azért felmerül még egy nagyon súlyos kérdés amellett, hogy egyébként a magyar emberek ebből konkrétan mit profitálnak, ezt pedig miniszter úrnak írásban is feltettem. Én nagyon örülnék, ha most itt a plenáris ülésen tudna nekem szóban válaszolni. Amennyiben nem, akkor írásban fogom várni a válaszát arra, hogy a Türk Tanács budapesti képviseleti irodája hírszerzőknek is helyet biztosít-e majd, hiszen a török rádió és televízió honlapján most, szeptember 6-án közzétett hír szerint Bakuban zajlott a Türk Tanács hírszerző szervezetei konferenciájának 22. ülése, amelyen döntöttek a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkárságának a megalapításáról is. A magyar kormány kezdeményezésére 2018-ban kapott Magyarország megfigyelői státuszt a 2009-ben alapított Türk Tanácsban, amely most a kormány javaslatára Budapesten nyithatna képviseleti irodát, amely szintén a kormány javaslata szerint nemzetközi szervezeteket megillető kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezne, ahogy egyébként ezt képviselőtársaim részletezték.
Éppen ezért kérdeztem miniszter úrtól, és kérdezem most is, hogy az Információs Hivatal mint magyar hírszerző szerv, tagja-e a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkárságának, vagy részt vesz-e bármilyen formában ennek a szervezetnek a munkájában, illetve tervezik-e az Információs Hivatal, azaz a magyar polgári hírszerzés részvételét ebben a hírszerzői együttműködésben.
A következő kérdésem, hogy a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkársága milyen szervezeti kapcsolatban van a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának Budapesten megnyitni tervezett képviseleti irodájával.
A harmadik kérdésem pedig, hogy most az Országgyűlés előtt lévő budapesti képviseleti irodáról szóló megállapodás kihirdetésével szerez-e jogot a Türk Tanács hírszerző szervezetei állandó titkársága, hogy Budapesten a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsának budapesti képviseleti irodáján szervezeti egységet tartson fenn, vagy munkatársakat, megbízottakat helyezzen el. Ezek nagyon súlyos kérdések, miniszter úr. Azt gondolom, az emberek joggal várják rá a választ, úgyhogy szeretném arra kérni, hogy lehetőség szerint most szóban is ezt válaszolja meg.
Azzal szeretném zárni a felszólalásomat - lévén maga az egész megállapodás, amely most itt van a Ház előtt, azt gondolom, több kérdést vet fel, mint amennyi választ vagy indoklást eddig kaptunk, remélem, hogy ez most egyébként változni fog -, szeretném idehozni azt a témát, hogy a magyar nagykövetségen nagyon súlyos problémák voltak például Üzbegisztánban. 2017-ben derült ki az - ezt a magyar sajtó is megírta, és jómagam számos betekintést tettem a minisztériumban ezzel kapcsolatban -, hogy lényegében a taskenti magyar nagykövetség úgy működhetett, hogy államtitkok kerülhettek illetéktelen kezekbe, hiszen megfelelő védelem nélkül működhetett a nagykövetség. Egyébként a betekintés során kiderült például az is, hogy a műszaki alaprajzot, amit egyébként felhasználtak egy felújításhoz, amit üzbég magánszemélyek végeztek el a magyar nagykövetség kapcsán, ők is lényegében hozzájuthattak minden olyan műszaki paraméterhez, amihez nekik semmiképpen nem lett volna szabad.
(9.40)
Ugyanis az épületet az üzbég tulajdonos a magyar állami igényeknek megfelelően úgy építette át, hogy lényegében a teljes elektromos tervezési anyagot, a rejtjelező berendezések működésére szolgáló helyiségeket és magát a biztonságtechnikai rendszert is megismerhette. Szeretném kérdezni, hogy egyrészt már biztosítják-e a taskenti magyar nagykövetség megfelelő működését és biztonságos működését, illetve az a kérdésem, hogy esetleg ez is már ennek a hírszerző együttműködésnek a része volt-e. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
