SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm önöket. Az Európai Unió nemrégiben fogadta el az új közép-ázsiai kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó stratégiáját. Az Európai Unióban egy komoly gondolkodás zajlik arról, hogy a világnak ezen gyorsan bővülő és fejlődő térségével hogyan épüljön ki egy, a jelenleginél szorosabb együttműködés. Az Európai Bizottság, illetve az Európai Külügyi Szolgálat egy külön különleges képviselőt is kinevezett erre a feladatra, akinek jelenleg az a kötelessége, hogy a közép-ázsiai országok és az Európai Unió között a minél szorosabb együttműködést létrehozza.
Közép-Európa is kiveszi a részét ebből a kapcsolatépítésből. Ennek jegyében rendeztük meg a tavalyi esztendőben a visegrádi négyek és az öt közép-ázsiai ország külügyminiszteri találkozóját itt, Budapesten. Ezeknek a közép-ázsiai országoknak és Törökországnak egy fontos és erős szervezete a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa, amelynek munkáját mind Brüsszelben, mind mi itt, Budapesten figyelemmel követjük. A kulturális, kereskedelmi, oktatási és gazdasági kapcsolatok erősítése egyértelműen magyar érdek, de emellett biztonsági érdekünk is a kapcsolaterősítés, tekintettel arra, hogy ezek az országok nagyon fontos szerepet játszanak a közép-ázsiai térségben a terrorellenes küzdelemben, valamint fontos szövetségeseink a szélsőséges ideológiák terjedése ellen való fellépésben is.
Arról már nem is beszélve, hogy ha az Európai Unió, és még közelebbről a közép-európai térség energiabiztonsági, energiaellátási térképére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy mivel szövetségeseink kevésbé lelkesek a diverzifikációs házi feladat elvégzése terén, ezért az elkövetkezendő években könnyen előfordulhat, hogy a közép-ázsiai gázforrásokat nagyobb mértékben kell majd igénybe vennünk, mint történt az idáig. Ennek egyik első állomása lesz éppen november végén, amikor a transzanatóliai vezetéket átadják Törökországban, amely a legfontosabb tranzitvezeték lesz a közép-ázsiai gázmezőktől a délkelet-európai térségig, ahonnan pedig már Közép-Európa számára is reális lehetőség a gázforrások igénybevétele.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsát 2009 októberében hozták létre a nahicseváni nyilatkozattal. A Türk Tanácsnak jelenleg öt állandó tagja van. Törökország mellett Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, valamint idén októbertől Üzbegisztán is. Ezek mind-mind olyan országok, amelyekkel az Európai Unió együttműködést tart fenn már jelenleg is. Kazahsztánnal 2015-ben írta alá az Európai Unió a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, Azerbajdzsánnal 1996 óta van érvényben az Európai Uniónak partnerségi és együttműködési megállapodása, és jelenleg zajlik egy új, átfogó stratégiai partnerségről szóló megállapodás előkészítése. Kirgizisztánnal 1999 óta, ugyanígy Üzbegisztánnal is 1999 óta van érvényben európai uniós partnerségi és együttműködési megállapodás, és az Európai Unió Külügyi Szolgálata mind a két országgal jelenleg is tárgyal ennek a megállapodásnak a modernizációjáról, illetve kiszélesítéséről.
Magyarország 2018 szeptemberében kapott megfigyelői státuszt a Türk Tanácsban, emellett pedig a Nemzetközi Türk Akadémiában is megfigyelők lettünk tavaly, az idei esztendőben pedig a Türk Kultúra és Örökség Alapítványhoz csatlakoztunk. De önök, parlamenti képviselők már jóval korábban megkezdték ezt az együttműködést, tekintettel arra, hogy immáron öt esztendeje, 2014 óta vesz részt a magyar Országgyűlés a türk parlamenti közgyűlés munkájában.
Emellett oktatási területre is kiterjed a kapcsolatrendszerünk. A szegedi egyetemet idén, áprilisban vették fel a türk egyetemek uniójába, így a tudományos, kutatási, oktatási hallgató- és tanárcserére vonatkozó együttműködés is kapott egy újabb lehetőséget. Emellett pedig létrejött a Türk Tanács kereskedelmi és ipari kamarája, valamint egy befektetési alap, amely a kis- és közepes vállalkozások számára nyújt piacralépési támogatást ebben a térségben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is megfigyelői státuszt kezdeményezett a Türk Tanács ipari és kereskedelmi kamarája mellett. Emellett pedig egy komoly képzési programot indított a szervezet, amely képzési programban európai diplomatákat, illetve közép-ázsiai diplomatákat képeznek. Ebben a programban is mi természetesen részt veszünk.
Tekintettel arra, hogy a Türk Tanács tagjainak, tehát mind-mind egyesével van egy jelentős és éppen modernizáció, valamint kiszélesítés alatt álló együttműködése az Európai Unióval, valamint tekintettel arra, hogy a legnagyobb ország, ugye, Törökország, már hosszú évek óta folytat több területen szoros együttműködést az Európai Unióval - hogy mást ne mondjak, az Európai Unió a saját biztonságát éppen a török elnök kezébe tette le azáltal, hogy megkötötte Törökországgal a szíriai menekültek ott-tartására vonatkozó megállapodást úgy, hogy közben a saját határainak védelméért nem igazán tett semmit az elmúlt években -, tehát, mivel Törökország és a másik négy tagország is szoros együttműködést tart fenn az Európai Unióval, a Türk Tanács úgy döntött, hogy létrehozza a Türk Tanács európai képviseletét, amelynek helyszínéül Budapestet választották.
Idén szeptember 19-én a Türk Tanács külügyminiszteri tanácsülésén itt, Budapesten írtuk alá az erre vonatkozó egyetértési memorandumot, majd ezt követően, ahogyan az minden nemzetközi szervezet esetében lenni szokott, székhely-megállapodás megkötésére került sor.
(9.10)
Annyiban nem volt nehéz dolgunk, hogy itt, Budapesten szerencsére számos nemzetközi szervezet - köztük az ENSZ - jelentős számú szakosított szervezete tart fenn regionális vagy globális irodákat, illetve szolgáltatóközpontokat. Így tehát a nemzetközi szervezetek budapesti irodáira vonatkozó székhely-megállapodást kellett alapul venni, ami nem volt egy bonyolult feladat. Így tehát a székhely-megállapodás megkötésére október 15-én, Bakuban, a Türk Tanács állam- és kormányfői csúcstalálkozóján került sor. A dokumentumot magyar részről jómagam, a Türk Tanács részéről pedig annak főtitkára írta alá.
Ebben a dokumentumban a Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezetekkel kötött székhely-megállapodások rendelkezéseit vettük tehát figyelembe. Ebben a megállapodásban rögzítjük a nemzetközi közjogi elemeket, amelyek biztosítják a Türk Tanács európai képviseletének, valamint az ott dolgozó tisztségviselőknek a jogállását.
Tájékoztatom önöket arról, hogy az európai képviseleti irodát egy magyar diplomata vezeti, Hóvári János, korábbi ankarai nagykövetünk, európai hírű turkológus professzor. Az iroda működése úgy néz ki, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium állományába tartozó két munkatárs dolgozik az irodában, valamint mindegyik tagország két-két delegáltat küld, emellett pedig a Türk Tanács főtitkárságának is lesz egy delegáltja. Tehát összességében majd a végén 13 munkatárssal fog működni az iroda, illetve képviselet, amikor már teljes kapacitásában fog működni. Helyszínileg a Türk Tanács európai képviselete egyébként a Budakeszi úton található.
Tisztelt Országgyűlés! Arra kérem önöket, hogy támogassák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, hiszen az Országgyűlés joga, illetve az Országgyűlés számára adja meg a jogot a törvény arra nézvést, hogy a nemzetközi szerződésnek minősülő dokumentumokat, márpedig a székhely-megállapodás ilyen, jóváhagyja, illetve ratifikálja. Tisztelettel kérem az Országgyűléstől a benyújtott törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
