SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy lehetőségem adódik választ adni a vitában elhangzott kérdésekre.
Ha megengedik, az élménybeszámolókra, a science fictionre, a nyállal kapcsolatos kijelentésekre (Ungár Péter: Milyen nyál?), a jóindulatú félreértelmezésekre, az elhibázott nemzetközi szervezetekre és földrajzi fogalmakra - bár legalább szigeteket nem kevertünk városokkal, ez sem kis dolog -, meg a mindenfajta „-hat”-ra, „-het”-re végződő feltételezésekre most nem reagálnék. Örülök, hogy tisztáztuk az árfolyamokat, a számokat. Tehát, ha megengedik, a tartalmi, a valóban feltett kérdésekre, valódi ügyekre szeretnék önöknek válaszokat adni.
Először is: a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban az ön képviselőtársa, Varga-Damm Andrea képviselő asszony engem interpellált, talán egy vagy két héttel ezelőtt, megadtam neki a teljes körű választ a mentességekre és a kiváltságokra vonatkozólag, majd ő elfogadta a válaszomat, ön meg most itt tiltakozik az ellen, amit akkor elmondtam. A képviselőtársa elfogadta, ön tiltakozik. Azt gondolom, ez a frakciójuk belső ügye, ezt legyenek kedvesek egymással megvitatni, ha akarják.
Egy dolgot tudok ezzel kapcsolatban megint csak aláhúzni: hogy sem a Nemzetközi Beruházási Bank, sem a Türk Nyelvű Országok Együttműködési Tanácsa semmifajta extrajogosultságot nem kapott ahhoz képest, mint ami a Budapesten működő nemzetközi szervezetek székhely-megállapodásaiban szerepel. Ha önöknek szükségük van arra, hogy akár az ENSZ, akár más nemzetközi szervezetek Magyarországon működő központjainak székhely-megállapodásaira mi vonatkozik, akkor betekinthetnek ezekbe, nagyon szívesen adjuk a lehetőséget, megnézhetik, hogy semmi extra és addicionális pont nincs sem a Türk Tanáccsal, sem a Nemzetközi Beruházási Bankkal kötött megállapodásban. Minden a nemzetközi sztenderdeknek megfelel.
Szerintem Demeter Márta képviselő asszony nálam sokkal jobban tudja, mert a témában sokkal komolyabb szakértelemmel rendelkezik, mint én, hogy amikor Magyarországra érkezik egy-egy nemzetközi szervezet, vagy egy másik ország által akkreditálni kívánt diplomata vagy munkatárs, akkor az a magyar vonatkozó hatóságok és szervezetek - hogy is mondjam? - vizsgálatain minden esetben keresztülmegy, és amennyiben ezek a szervezetek nem találnak semmi olyan nyomot, jelet vagy utalást, amely esetében arra lehetne következtetni, hogy az adott személy a magyar nemzeti érdekekkel szembemenő tevékenységet fog folytatni Magyarországon, akkor megadják számára az akkreditációt, ha viszont találnak ilyen jeleket, gyanúkat vagy utalásokat, akkor nyilvánvalóan más típusú döntés születik. Tehát ön nyilvánvalóan pontosan jól tudja, hogy akár a Türk Tanácshoz, akár a Nemzetközi Beruházási Bankhoz, akár bármely más nagykövetséghez, amely Magyarországon működik, érkező diplomaták és munkatársak esetében milyen eljárást folytatunk le, és ha annak az eljárásnak az a vége, az a meglátás, hogy különböző gyanúk vagy eshetőségek merülnek fel a magyar nemzetbiztonsági érdekekkel szembeni tevékenységre, akkor annak megfelelő döntés születik. Így van ez minden nemzetközi szervezet és nagykövetség esetében is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Többen is óriási, európai érdekekkel szembemenő szenzációként tálalták itt, hogy a miniszterelnök azt mondta, hogy majd a magyar nemzetiségű biztos különös erőforrásokat vagy munkát fog arra fordítani, hogy Azerbajdzsán és a többi türk tanácsi ország Európával való együttműködését fejlessze. Most elárulok önöknek egy titkot. A bővítési és szomszédságpolitikai biztos folytatja a tárgyalásokat jelenleg Azerbajdzsánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is az Európai Unióval 1996-ban, illetve 1999-ben megkötött partnerségi és együttműködési megállapodás modernizációjáról és széleskörűbbé tételéről. Tehát a bővítéspolitikával és a szomszédságpolitikával foglalkozó biztosnak ez a feladata, ez a munkája. Tehát olyan nagy titokként ezt ne kezeljük már! Eddig Federica Mogherini munkatársaként Johannes Hahn, aki a főképviselői mellett ellátta a bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai feladatokat, folytatta ezeket a tárgyalásokat. Amikor Federica Mogherini elnökli a Külügyek Tanácsának ülését, a bővítéspolitikai biztos ül ott, mindig, amikor Azerbajdzsánnal való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk, amikor Üzbegisztánnal való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk, mikor a kirgizekkel való kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaltunk. Ez a munkája. Tehát az, hogy majd a leendő európai uniós bővítéspolitikai és szomszédságpolitikai biztos ezekkel az országokkal fog tárgyalni, ez a munkája. Ezt, mondjuk, beállítani valami óriási szenzációként, ne haragudjanak, vagy az európai uniós működés nem ismeretére, vagy valami másfajta hiányosságra kell hogy utaljon a legnagyobb tiszteletem mellett is.
Az energiaellátás kapcsán, tisztelt képviselő úr és tisztelt képviselő asszony, tudni kell, hogy néz ki Magyarország gázellátása. Magyarországra ma gáz érkezhet Ukrajnán keresztül Oroszországból, érkezhet gáz Ausztrián keresztül, érkezhet gáz Szlovákiából. Így néz ki jelenleg a Magyarországra irányuló gázszállításokat lehetővé tevő interkonnektorok listája. Emellett megépítettük a Horvátországba vezető gázvezetéket, megépítettük az ahhoz szükséges kompresszorállomást, hogy tudjunk Horvátországba gázt szállítani. A horvátok az európai uniós és kétoldalú kötelezettségeik ellenére ezt eddig még nem tették meg, ugyanakkor jelenleg már folyamatban van annak a kompresszorállomásnak a kivitelezése, amelynek nyomán Horvátországból is lehet majd Magyarországra gázt szállítani. Jó pár éves csúszásban vannak. Ezt a magyar kormány hibájának felróni talán nem méltányos.
Aztán 2010-ben, ’11-ben átadtuk a magyar-román interkonnektort is, mindent megépítettünk magyar oldalon, megépítettük a kompresszorállomást is, mi tudunk Romániába gázt szállítani; a románok az európai uniós és kétoldalú kötelezettségeik ellenére azonban még mindig nem építették meg azt a kompresszorállomást, amelynek nyomán ők gázt szállíthatnak ide. Most van folyamatban ez a kivitelezés. Nemrégiben találkoztam az akkori román miniszterelnökkel, akivel Orbán Viktor átadta ezt az interkonnektort, és ő csodálkozott rá, hogy még nem vagyunk készen. Nincsenek készen, de ezt megint a magyar kormány hibájának felróni talán túlzás volna.
(10.20)
A krki LNG-terminál kapcsán a horvátok körülbelül tíz éve ígérik, hogy már mindjárt hozzáfognak az építkezéshez. Egyetlenegy memorandumot írtam velük alá; hogy azzal mennyit lehetne szigetelni, nem tudom, vagy két oldal volt, de nem vagyok a szakértője a szigetelési kérdéseknek. De a lényeg az, hogy a magyar kormány hibájának felróni azt, hogy a horvátok, dacára annak, hogy európai uniós forrást kaptak hozzá, még mindig nem építették meg az LNG-termináljukat, az megint csak kicsit méltánytalan, azt gondolom. Az az érdekünk, hogy megépítsék az LNG-terminált, és szerintem nekünk az is érdekünk, hogy ebben az építkezésben mi tulajdonostársakként vehessünk részt, mert az egy stratégiai érdekünk, hogy ilyen stratégiai elemekben tulajdonrészünk legyen. Tárgyalunk erről is. A horvátok a tulajdonszerzés kérdését a kapacitáslekötéssel kötik össze, ami jelenleg még nem érdekünk, azonban, ha sikerül olyan külső forrást találni, mint például az esetlegesen a katari LNG, amely a jelenleginél kedvezőbb áron érkezhetne meg Horvátországba, akkor már érdemes összekötni ezt a két kérdést. Ez napirenden van, tulajdonrészt is lehet akkor vásárolni, és reméljük, akkor gyorsabban halad az építkezés.
Romániában van egy úgynevezett offshore mező, ezt Neptunnak hívják, a Fekete-tengeren, ott a gázmező-kitermelés jogát egy amerikai-osztrák konzorcium tudhatja magáénak, az ExxonMobil és az OMV. Az ExxonMobil és az OMV nem hozta meg a mai napig azt a szükséges beruházási döntést, amelynek nyomán elindíthatnák a kitermelést. Az OMV vezérigazgatójával, mikor legutóbb tárgyaltam, akkor azt mondta, hogy még a szükséges beruházási döntés után is legalább négy-öt évbe telne, mire gázt tudnának szállítható mennyiségben kitermelni; a románok által létrehozott szabályozási környezetre hivatkoznak. Tehát jelenleg úgy állunk, hogy Románia, Horvátország, az Egyesült Államok és Ausztria, illetve az ezen országokhoz kapcsolódó cégek nem hozták meg a döntéseiket, nem hajtották végre az európai uniós kötelezettségeiket: ezért mi a helyzet? Ezért mi a helyzet? Még mindig az orosz gázszállításoktól függünk.
Tehát az a kritika, hogy mi ne tettük volna meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy diverzifikálni tudjuk a gázforrásokat, azért méltánytalan, mert Magyarországon az összes infrastruktúrát megépítettük ehhez. És arról megint csak nem tehetünk, hogy miután megépül a magyar-szlovák interkonnektor, a Gazprom, ami egy orosz vállalat, ami a legnagyobb nyugat-európai cégekkel együtt építi az Északi Áramlat 2-t, érdekes módon, amikor a németeket, franciákat, olaszokat erről megkérdezzük: mi a válasz? Business issue. Akkor business issue, amikor meg az oroszokat kell kritizálni, meg szankciókat kell létrehozni, akkor meg persze politikai kérdés. Tehát a kettős mércének a minősített esetével állunk itt szemben. Tehát, tehát, tehát, miközben a németek, az olaszok meg a franciák építik az Északi Áramlat 2-t az oroszokkal, aközben a Gazprom lefoglalta a német-cseh meg a cseh-szlovák interkonnektorok kapacitását 2039-ig, le akarták foglalni a magyar-szlovákot is - melyik szabályozó hatóság ment ezzel szembe? A magyar. Tehát, mondjuk, ennyit arról, hogy ki kinek az érdekét szolgálja.
Egyébként pedig a magyar történelemben először fordul elő, hogy valamennyi gáztározónk teljesen tele van. 6,44 milliárd köbméternyi gáz van betározva ma a magyar gáztározókba. Soha nem volt ilyen korábban! És mi már nem abban a helyzetben vagyunk, hogy a mostani téli ellátásról tárgyaljunk az oroszokkal, hanem a jövő téli ellátásról kell tárgyalnunk.
És tisztelt képviselő úr, hogy az ukrán tranzitmegállapodás megköttetik-e vagy sem, ezt ma még senki sem tudja. Jelzem egyébként, hogy amikor Putyin elnök úr itt járt Budapesten október 30-án, a delegációk bemutatása előtt egy pillanatra félrehívták, majd láthatóan örömmel vett tudomásul valamifajta közlést a saját főtanácsadójától, és mikor megkérdeztük, hogy mi volt, tudja, mi volt az? Akkor közölték vele, hogy a dán hatóságok megengedték, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéket a dán vizeken is megépítsék. Tehát ennyit arról egyébként, hogy a nyugat-európaiak hogyan állnak Oroszországhoz. Meg még annyit esetleg, hogy a tavalyi esztendőben a három kontinentális G7-es ország: Németország, Olaszország és Franciaország, tudják, hogyan alakították a kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal? Tudják hogyan? A németek 56 százalékkal növelték, a franciák 40 százalékkal, az olaszok meg 37 százalékkal az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat.
Tehát elképesztő képmutatás van itt ebben a kérdésben, mert miközben az oroszokat kommunikációs szinten folyamatosan vádolják, aközben a kommunikációs szint alatt pedig óriási üzleteket kötnek, és önök meg azt mondják, hogy itt a Nemzetközi Beruházási Bankkal rossz lóra tettünk. Ezek a tények, önök ezekre kérdeztek.
Tehát, tisztelt képviselő úr, a Török Áramlattal kapcsolatban pedig az tudom önnek elmondani, hogy a Gazprom megépítette a vezetéket Törökországig, mind a két vezetékszálat, elérték a török-bolgár határt, a bolgárok elkezdték az építkezést, az első 11 kilométeres szakaszt megépítették, építik a kompresszorállomást, a szerbek a szükséges 400 kilométerből 202 kilométert már megépítettek, megvan az építési engedély a maradék szakaszra is, a magyar határig tartó szakaszra. Mi a magunk részéről kiírtuk az úgynevezett open seasont, tehát kapacitáslekötési eljárást, 9,8 milliárd köbméteres éves szállításra, november 27-ig tart ennek a második fázisa, ami a nyilvános konzultáció, akkor kezdődik meg a kötelező ajánlatok beadásának az időtartama, és én azt gondolom, hogy ez az idei esztendő végéig véget is ér. Ezután körülbelül egy 15 kilométeres gázvezeték-építési beruházás jön, ami azért a magyar energiaberuházások történetében az öt legnagyobb közé nem tartozik bele, tehát nem lesz olyan nagyon bonyolult. 2021 októberére tesszük most azt az időpontot, amikor teljes kapacitásában a Török Áramlaton keresztül Magyarországra gázvezeték épülhet.
Demeter Márta képviselő asszony értetlenségének adott hangot az energiaszállítások tekintetében. Akkor megismételném azt, amit elmondtam az expozéban - de megértem, hogy nem volt itt, csak nem láttam, képviselőtársam erre felhívta a figyelmét, ezért nem hallhatta -: november végéig a TANAP, ez a transzanatóliai vezetéknek a rövidítése, tehát a transzanatóliai vezetéket november 30-án átadják. Ehhez kapcsolódik a transzadriai vezeték, így tehát a Shah Deniz 2 nevű azerbajdzsáni mező, amelyen a kitermelést az elkövetkezendő időben duplázni szeretnék és Európába kívánják eladni, elérhetővé válik Délkelet-Európa, majd Közép-Európa számára is. Tehát 2022-2023-tól, mikor a Shah Deniz-mezőn megnövelik a kitermelést, addigra létrejön a fizikai kapcsolat Közép-Európa és Azerbajdzsán között energiaszállítások tekintetében.
Szeretném önöket megnyugtatni afelől, hogy az Eximbank kizárólag a törvényben rögzített előírásoknak megfelelően finanszíroz ügyleteket, illetve beruházásokat vagy szállításokat. Minden esetben 50 százalékos magyar tartalomnak kell lennie. Örülök annak, hogy képviselő asszony felhozta a magyar vasútijármű-gyártó ipar történetének valaha volt legnagyobb külföldi megrendelését: 1300 vasúti kocsit szállíthatunk Egyiptomba, 1 milliárd 70 millió dolláros értékben. Ehhez az Eximbank és az orosz exporthitel-biztosító adják a fedezetet, és egy magyar-orosz konzorcium fogja teljesíteni a szállítást.
Az elszigeteltségről csak annyit, hogy miniszterelnök urat idén Donald Trump meghívta a Fehér Házba, járt Macron elnöknél négyszemközt egy hosszú konzultáción, és itt volt nálunk a német kancellár. Ilyen elszigetelődést kívánok mindenkinek.
Ami a keleti nyitást, Koreát, Kínát, Japánt illeti, tisztelt képviselőtársaim, az idei esztendő első fél éve az első olyan fél év, amikor nem Németország az első számú beruházó Magyarországon, hanem a Koreai Köztársaság. És miért? Azért, mert az a régi dogma, amely szerint a tőke csak nyugatról áramlik keletre, keresve az olcsó munkaerőt, már régen megdőlt, és a távol-keletiek legalább olyan mértékben versenyképesek, mint a nyugatiak az új technológiák vonatkozásában. Magyarországon építi fel a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát a Samsung Sdi, milliárd euró fölötti beruházást hoz az SK Innovaton, és mellette betelepült a GY Yuasa, a Doosan, az Inzi Controls és a Shinheung, hogy csak néhány japán és koreai vállalatot soroljak fel, amelyekkel az elmúlt időszakokban állapodtunk meg több milliárd euró beruházásról. Ennek eredményeképpen idén október végén megdőlt minden idők magyarországi beruházási rekordja, ami a tavalyi évi volt egyébként, és összességében már október végén több beruházás érkezett Magyarországra, mint tavaly egész évben. Ez, ha jól emlékszem, 1400 milliárd forintot tett ki összességében. Tehát a keleti nyitást, azt gondolom, hogy innen lehet megérteni; persze értem, hogy van, aki annak szurkol, hogy ezek a nagyberuházások Szlovákiába, Csehországba vagy Lengyelországba menjenek, de mi a magunk részéről inkább azért dolgozunk, hogy ide, Magyarországra érkezzenek.
Értem én azt is, hogy… (Korózs Lajos: A Mellár kérdezett közbe…) Hát, csak mert a képviselőtársaim kérdezték, és gondoltam, válaszolok. Elnézést ezért az udvariatlanságért, tisztelt képviselő úr - beszéljék meg egymás között -, hogy az önök által felvetett kérdésekre válaszoltam. Professzor uram, ha megengedi, azért mégiscsak szeretném arra kihasználni az időkeretet, amire gondolom; talán az ön kérdéseire is válaszoltam, mert tisztáztuk, hogy milliárd meg dollár meg négy, és abban önnek igaza van, hogy ez 2 százaléka a magyar kereskedelmi forgalomnak. Az meg azért van, tisztelt képviselő úr, mert az elmúlt öt esztendőben minden év végén megdöntöttük az éppen aktuális exportrekordot. Ma már azon 35 ország közé tartozunk a világon, akik éves szinten 100 milliárd euró fölötti exportot tudnak előállítani. Most már az elmúlt két évben ez sikerült. Idén szeptember végén is volt egy 4 százalékos növekedésünk, tehát azt gondolom, az idén év végén is sikerülni fog. Világszinten 92.-ek vagyunk lakosságszám tekintetében, de a 34. legtöbb exportot tudjuk előállítani, ezért jár az elismerés minden munkát vállaló magyar embernek, és jár a dicséret minden Magyarországon beruházónak, hogy ezt lehetővé tették.
(10.30)
Szeretném elmondani még azt is, hogy egyébként 2010 óta - a képviselő asszony hozta fel ezt a dátumot - 23 milliárd euróval nőtt a magyar export - 23 milliárd euróval -, de nyilvánvalóan ezért meg dolgozni kell, hogy így legyen, tehát meg kell nézni, hogy a mi vetélytársaink, a riválisaink milyen állami segítséget nyújtanak a saját vállalkozásaiknak ahhoz, hogy a külpiacokon érvényesülni tudjanak. Ha a magyar állam nem adna ilyen támogatást, akkor sajnos a magyar vállalkozások kevésbé lennének versenyképesek. Az eszközökön mindig lehet vitázni, ez nyilvánvaló, tehát ez teljesen legitim, de valamivel támogatni kell a magyar, alapvetően kis- és közepes vállalkozásokat, vagy azzal, hogy a külpiacokon szervezünk nekik megjelenési lehetőséget, vagy azzal, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok beszállítói láncaiba segítünk nekik bekerülni, tehát közvetlenül vagy közvetve támogatni kell az ő exportpiacra lépéseiket, mert a vetélytársaikat mind támogatják a saját nemzeti kormányaik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor még szeretnék a Magyarországon működő központok tekintetében egy megnyugtató hírt mondani Ungár képviselő úrnak. A képviselő úr felvetette - jogosan -, hogy esetleg máshonnan érkeznek-e ilyen szolgáltatóközpontok. Két ilyenre hadd utaljak! A múlt héten írtam alá itt Budapesten az ENSZ terrorizmusellenes tevékenységért felelős főtitkárhelyettesével azt a megállapodást, amelynek értelmében a UNOCT vagyis az ENSZ terrorellenes irodájának a regionális központját itt hozzák létre Budapesten, meg is van, hogy ki a vezető, itt is volt már, már nézik a helyszínt, rekrutálják az embereket. Emellett pedig az ENSZ főtitkára tett egy javaslatot arra, hogy az ENSZ központi titkárságának funkcióit kiszervezzék „follow the sun” típusú diverzifikált helyszínekre. Négy helyszínre tett javaslatot, ezek nem alternatív helyszínek, hanem ez egy csomag: Senjang, Montreal, Nairobi és Budapest a négy leendő helyszíne az ENSZ-titkárság kiszervezett működésének. Tehát higgye el, hogy nagyon komoly erőfeszítéseket teszek, teszünk azért, hogy minél több ilyen központ idejöjjön Magyarországra.
Ha megenged egy kis kitekintést, a gazdaságban a tavalyi esztendőben az autóipar után a szolgáltatóközpontok szektora hozta a második legtöbb beruházást Magyarországra, és ezek általában amerikai, illetve nyugat-európai vállalatok részéről érkeztek, akár a BlackRock, akár a GE, akár az IBM vagy a Nissan - amely éppen mondjuk távol-keleti - beruházását tudom itt önnek megemlíteni.
A titkosszolgálati együttműködés kapcsán, tisztelt képviselő asszony, szeretném mondani, hogy semmifajta hírszerzési lába vagy tevékenysége nincs a Türk Tanács budapesti irodájának, természetesen, ha bárki ilyenre akarná használni, akkor az a magyar hatóságok hálóján fennakadna, ilyenre egyelőre még nem került sor. Hogy van-e hírszerzési együttműködésünk más országokkal, arra meg azt mondom, hogy természetesen van. (Demeter Márta közbeszól.)
Törökország például - ezzel valószínűleg nem árulok el titkot - NATO-tagállam (Demeter Márta közbeszól.), tehát hogy egy NATO-tagállammal folytatunk-e hírszerzési együttműködést, természetesen igen. Nem vagyunk részesei a Türk Tanács hírszerzési hálózatának vagy együttműködésének, és a budapesti irodának ehhez semmi köze, ott semmilyen hírszerzési tevékenység folytatására nem kerülhet majd sor.
Köszönöm az aggódását, a magyar külképviseletek biztonsága érdekében továbbra is minden dokumentumba biztosítom természetesen a betekintés lehetőségét az ön számára, és az ön által feltett kérdésekre is, ahogy ön azt írásban feltette, írásban fogok is válaszolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még annyit hadd mondjak el - a fegyvervásárlások tekintetében hangzott el Mesterházy Attilától egy felvetés, ha jól emlékszem, majd párttársai közvetítik neki a válaszomat -, a fegyvervásárlásokról azt tudom önöknek elmondani, hogy az idei esztendőben a legnagyobb fegyverimportőr Németországból éppen Magyarország. Németországból, Franciaországból vásárolunk hadifelszereléseket. Törökországgal is kötöttünk egy ilyen megállapodást. Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező ország, önök a nyugatorientációt kérik tőlünk számon, a NATO mint a transzatlanti közösséget integráló biztonsági szervezet talán átmegy az önök ízlésküszöbén is ebben a tekintetben.
Nos tehát, száz szónak is egy a vége, tisztelt elnök úr, köszönöm a nagyvonalúságát, hogy megengedte, hogy minden kérdésre válaszolhassak, vagy legalábbis megpróbáljam. Arra kérem önöket, hogy támogassák a székhely-megállapodást, amelyet a türk nyelvű országok tanácsával kötöttünk, és szeretném még egyszer aláhúzni, hogy az Európai Unió valamennyi tagországgal folyamatos konzultációt folytat a kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében, tehát azt gondolom, hogy ebben a tekintetben egy újabb európai érdeket tudunk szolgálni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
