UNGÁR PÉTER
UNGÁR PÉTER
UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Én csak annyiban szeretnék - és nagyon örülök, hogy itt van miniszter úr az elején - bekapcsolódni a vitába, hogy korábban már próbáltam többször a… (Dr. Zsigmond Barna Pál közbeszól.) Igen, ezért örülök. Próbáltam korábban a Külügyminisztériumtól megtudni, Menczer államtitkár úrtól is többször, hogy abban az esetben, ha az Ukrajnából érkező gázszállítás nem fog megvalósulni, és ezt már Budapesten is elmondta Putyin elnök úr, illetve azóta a Kreml szóvivője is mondta, hogy minden vitás kérdést kívánnak rendezni Ukrajnával, mielőtt megköti a Naftogaz meg az orosz fél a gázszállítási szerződést, és ebből az következik, hogy valószínűleg jövőre a gáz Magyarországra való érkezése nem lesz kifogástalan, hogy egy eufemizmust használjak, erre mondta a kormányzat azt - és ezért kapcsolódik ez ehhez a törvényhez, hogy megérkezzek -, erre mondta a kormányzat azt, hogy a Török Áramlattal lehet majd ezt kiváltani.
Az lenne a kérdésem, hogy önök mire tervezik, hogy a Török Áramlat mikorra fog konkrétan a maga materiális valójában elkészülni. Illetve nem lehetséges-e az, hogy ez olyan lesz, mint amúgy - és most nem a miniszter urat szeretném egyáltalán ebben személyesen megbántani -a krki LNG-terminál, amiben aláírtak 47 memorandum of understandinget, szerintem azzal a papírral önmagában szigetelni lehetne, amit a krki LNG-terminál kapcsán aláírtak, és mégis az sem valósult meg -, tehát nem lehetséges-e, hogy ezek a gesztusok is üresek maradnak, amit ebbe az irányba teszünk, hiszen a Török Áramlat sem fog megvalósulni, és ugyanúgy az önök energiapolitikájának a következményeképp, ami miatt Oroszországtól függünk az Orbán-kormány 10. évében is a gázszállítás következtében. Tudom, hogy a földrajzi helyzetével Magyarországnak még Orbán Viktor sem tud mit kezdeni, ezzel tisztában vagyok, de ugyanakkor a tíz év alatt, főleg a 2008-2009-es gázválságot követően fel lehetne arra készülni, hogy ilyen események újra megtörténnek.
A gáztározók vásárlása, illetve feltöltése egy pozitív lépés ebbe az irányba, meg a szlovák interkonnektor, de önmagában az, hogy megint Törökországtól, illetve Horvátországtól vagy Romániától függünk ebben a tekintetben, nem biztos, hogy a legkielégítőbb dolog, és én azt érzékelem ezzel a törvénnyel is, hogy gesztusokat kívánunk gyakorolni egy olyan hatalomnak, ami utána nem fogja viszonozni ezt a gesztust azzal, hogy a Török Áramlat megépül minden szempontból. Ha erről konkrét tájékoztatást tudna nyújtani, az nagyon jó lenne.
Képviselőtársamnak is reagálnék: én nagyon szeretem a balettot, sokat járok, Moszkvában is voltam legutoljára balettelőadáson, az egy nagyon szép dolog, de azért szerintem ön is belátja, hogy a balettnak relatíve kevesebb köze van ehhez a törvényhez, mint a hírszerzésnek. (Korózs Lajos: De Bakunak sok van!) Tehát én azért azt gondolom, hogy ez talán nem a legadekvátabb összehasonlítás volt a magyar politikatörténetben, amit itt ön mondott. Továbbmennék, nem vagyok benne teljesen biztos, hogy a magyar elhárítás, mondjuk, kellő számú olyan nyelvtudással rendelkező emberrel és olyan tudással rendelkező emberrel van megáldva, hogy egy megnövekedett török vagy régiós kockázatot tudjanak kezelni. Ha ön úgy fekszik le este, nyugodtan, hogy tudja, ezt a magyar elhárítás el fogja tudni látni, és nem jelent ez a magyar elhárításnak megnövekedett terhet vagy egyéb módot - amúgy remélem, a Nemzetbiztonsági bizottságban miniszter úr majd a meghallgatásán, ami a következő időszakban lesz, erről fog tudni zárt ülésen minket tájékoztatni -, örülnék, ha legalább ennek a veszélyforrását belátná a jobboldali politikai közösség.
Még annyit mondanék, hogy természetesen sokféle nagykövetség van, illetve egyéb diplomáciai intézmény vagy egyéb ezzel kapcsolatos intézmény, amelyek emberei, akik részt vesznek ennek a működésében, különböző jogosultságokat kapnak. Nagyon örülnék, ha olyan híreket hallanék a következő időszakban, kiegyensúlyozandó az orosz, illetve türk vonalat, ami mondjuk, nem tudom, kanadai, ausztrál befektetési bank, vagy valami olyan, ami ennek a hídszerepnek a másik pillérét is, amit Nacsa Lőrinc ilyen festőien fölfestett, megmutatná; tehát valami, ami esetleg nem egy olyan országból jön, ami mondjuk, nem tekinthető tradicionálisan Magyarország szövetségesének. Remélem, hogy ezt mind Törökországról és Oroszországról elmondhatom itt, és remélhetőleg, azért a fideszes képviselőtársaim is ezzel a finom állítással egyetértenek így a történelmi tekintetben.
Tehát olyan országoktól, amelyek inkább tekinthetők történelmi jellegűen Magyarország szövetségesének, ilyen országokból is érkeznek majd ilyen intézmények, és ilyen intézményekről is fogunk tudni hallani, és mondjuk, a türk és az orosz után nem feltétlenül, mondjuk, az észak-koreai fog következni vagy egyéb olyan ország, vagy valamilyen egyéb kínai intézmény, aminek a politikai berendezkedése ellen alakult a kormánytöbbség 1989-ben. Tehát alapvetően az lenne még a kérésem, hogy majd ezt a hídszerepet egyensúlyozzák ki a következő időszakban. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
