GION GÁBOR
GION GÁBOR
GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az elmúlt években ismertté vált jelentős pénzmosási esetek - ilyen volt a Danske Bank, Swedbank, Nordea, részben a Deutsche Bank, és sorolhatnám tovább - kialakulóban lévő, új pénzmosási tendenciákra világítottak rá, és egyúttal a meglévő, pénzmosás elleni szabályok, illetve gyakorlatok hiányosságaira is. Továbbá a közelmúlt terrorista támadásai nyomán lezajlott nyomozások megállapították, hogy a terrorista csoportok finanszírozási módszerei is fejlődtek, fejlődnek. Ennek következtében egyértelművé vált, hogy további intézkedésekre van szükség a pénzügyi műveletek, gazdasági társaságok és más jogi entitások, valamint a bizalmi vagyonkezelők nagyobb átláthatóságának és ellenőrzésének biztosítása érdekében.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása is határokon átnyúló, bonyolult cselekmény, és az egyes országok egyedi intézkedései csak korlátozott eredményekkel járhatnak, jártak is, ezt el is ismerték a jogszabályalkotók. Ebből kifolyólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés általánosan elfogadott nemzetközi sztenderdekre épül: a hazai szabályozás alapját is a vonatkozó nemzetközi sztenderdalkotó szervezet, a Pénzügyi Akciócsoport vagy angol nevén a Financial Action Task Force által elfogadott ajánlások, valamint az Európai Unió erre épülő szabályrendszere, a pénzmosás elleni irányelvek adják.
A most bemutatott törvénytervezet kettős célt szolgál: egyfelől megemeli a hazai szabályozás felkészültségét az érvényes európai uniós irányelvek alapján, valamint olyan további, a rendszer hatékonyságát, működési minőségét javító módosításokat tesz, amelyekre az eddigi hazai tapasztalatok alapján, úgy látjuk, hogy szükség van.
A már említett új tendenciák és az új elvárások indokolták az Európai Unió pénzmosás ellen szabályozásának, az úgynevezett 4. pénzmosás elleni irányelvnek 2008-ban (sic!) történt felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság javaslatának megvitatását követően az uniós jogalkotók 2018 júniusában fogadták el az EU 5. pénzmosás elleni irányelvét.
Az 5. irányelv több ponton is szigorította a 4. irányelv rendelkezéseit, új kötelezettségeket is megállapított a tagállamok részére, egyben lekövette az időközben lezajlott technikai előrelépéseket is. Néhány fő területet felsorolnék, hogy mit érint az 5. irányelv a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából. Egyrészt szabályozza a virtuális és a törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat, és szigorítja az elektronikus fizetőeszközzel kapcsolatos rendelkezéseket.
Szintén egységes intézkedési rendet határoz meg a nem együttműködő, illetve magas kockázatú harmadik országokban letelepedett ügyfelekkel szemben. Az összehangolt EU-s szintű fellépés, illetve az információáramlás megkönnyítése érdekében szorosabb együttműködést ír elő az érintett tagállami hatóságok számára. Pontosításra kerültek a tényleges tulajdonlásra, valamint egy központi tényleges tulajdonosi adatbázisra vonatkozó kötelezettségek az átláthatóság növelése érdekében. A központi tényleges tulajdonosi adatbázisban valamennyi tagállamban bejegyzett, letelepedett jogi személy, bizalmi vagyonkezelési szerződés, illetve nonprofit szervezet tényleges tulajdonosait kell jegyezni, a tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciónak megfelelően. A tényleges tulajdonosi adatokat hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, a pénzmosás elleni szabályozás hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók részére. Az adatokról jogos érdekük igazolása esetén harmadik személyek is kérhetnek tájékoztatást.
Az 5. irányelv alapján szükséges kialakítani egy központi bankszámla-nyilvántartást és központi széfnyilvántartást is; más szavakkal egy olyan központi nyilvántartást vagy központi elektronikus adatvisszanyerési rendszert, amelynek segítségével kellő időben azonosíthatóak a hitelintézetek által kezelt, fizetési számlával vagy bankszámlával, illetve széffel rendelkező vagy ezek felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személyek, ezzel is segítve a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megakadályozását.
Az 5. irányelvnek megfelelő rendelkezéseket az EU tagállamainak legkésőbb 2020. január 10-ig kell nemzeti jogszabályaikba átültetni. Számos tagállam ezt már megtette, másoknál hozzánk hasonlóan most zajlik ennek az átültetése.
A jelen törvényjavaslat elsődleges célja tehát az 5. irányelvvel bevezetett módosítások hazai jogba történő átültetésének kellő időben történő biztosítása. Ehhez a kormány a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, illetve egyes kapcsolódó további törvények módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat szintén módosítja azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek esetében az Európai Bizottság részletes jogi vizsgálata úgy ítélte meg, hogy azok nem a szükséges pontossággal ültették át a korábbi 4. irányelvben foglalt előírásokat.
Az EU rendelkezéseinek átültetésekor figyelembevételre kerültek más tagállamok gyakorlati megoldásai is, annak érdekében, hogy az európai szabályok átvétele ne eredményezzen a szükségesnél és versenytársainknál szigorúbb jogalkalmazást, így az irányelv átültetése tekintettel volt a hazai pénzügyi és egyéb érintett szektorok versenyképességének megőrzésére.
Tisztelt Országgyűlés! Az EU-s előírások teljesítésén felül az előterjesztés figyelembe veszi a pénzmosás elleni törvényünk 2017. június 26-i hatálybalépése óta eltelt időszak hazai tapasztalatait is. E módosítások között szerepelnek a kockázatalapú megközelítést pontosító, a szolgáltatók számára gyakorlatias útmutatást nyújtó elemek az ügyfél-azonosítás, a kockázati szint meghatározása, valamint az üzleti kapcsolat nyomon követése területén. E módosítások révén várhatóan a lakosságot tömegében érintő alacsony kockázatú ügyletek kezelése egyszerűsödik. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a hatóságok és szolgáltatók erőforrásaikat kifejezetten a magasabb pénzmosási kockázatú tranzakciókra összpontosítsák.
Tisztelt Ház! Az előterjesztés szerinti törvénymódosításokkal Magyarország jelentős mértékben javítja a hazai pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszerének hatékonyságát, áttekinthetőségét és működőképességét. Ezzel erős jogi és gyakorlati védelmet is biztosít a magyar gazdaságnak és a hazai pénzügyi szektornak, hogy az a lehető legkevésbé legyen vonzó a bűncselekményekből származó pénz átmosásában és a terrorista tevékenység finanszírozásban érdekelt külföldi köröknek.
A törvényjavaslat tehát hozzájárul a hazai pénzügyi rendszer védelméhez, a bűncselekményből származó pénzek átmosására és a terrorista szervezetek támogatására irányuló pénzügyi kísérletekkel szemben. Ezenfelül eleget tesz európai uniós és nemzetközi kötelezettségeinek, alátámasztva ezzel Magyarország elkötelezettségét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harc mellett, és szűkítve a hazai pénzmosás elleni rendszer nemzetközi támadhatóságát a nemzetközi fórumokon.
A korszerű szabályozás és annak hatékony végrehajtása továbbra is azt a célt szolgálja, hogy meggátolja, de legalábbis megnehezítse a gazdasági bűncselekmények ,hozamának tisztára mosását a bűnözők számára, és így az eddiginél is erősebben védje ne csak a pénzügyi, gazdasági rendszerünket, hanem a becsületes társadalom egészét. Tehát kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
