JUHÁSZ HAJNALKA,
JUHÁSZ HAJNALKA,
JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársam az elvesztegetett időről beszélt. Ezzel kapcsolatban nemcsak az Egyesült Királyság számára a 2017. március 29. óta elvesztegetett időről beszélünk, hanem amikor képviselőtársaim az időkeretet olyanra használják fel, ami nem a témához kapcsolódik.
Mint képviselőtársaim előtt is ismert, az Európai Unióról szóló szerződés értelmében a kilépést elhatározó tagállammal az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. A kilépésről rendelkező megállapodás hiányában a tagállami bejelentéstől számított két év elteltével a szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkelye szabályozza az Európai Unióból való kilépést. Ezen cikkely alkalmazásával folyik az Egyesült Királyság kilépése az Unióból, amelynek folyamata 2017. március 29-én indult el. Az idézett rendelkezés a tárgyalások lefolytatására kétéves határidőt ad. Ha ennyi idő alatt a tárgyalások nem vezetnek ratifikált megállapodáshoz, a kilépés részleteinek dokumentált meghatározása nélkül is sor kerülhet a tagállam Unióból való távozására A kilépésre való felkészülés nemcsak az Európai Unió és a nemzeti hatóságok ügye, hanem a magánfeleket is érinti, különösen a kilépésről rendelkező megállapodás tartalmával kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra tekintettel azon személyeket, akik a kilépés napján vagy azt követően kívánnak utazni az Egyesült Királyságból az Unióba, vagy egyesült királysági állampolgárként Magyarországon kívánnak tartózkodni. A kilépést követően is tájékoztatni kell a jogi következményekre, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik.
(11.00)
Ez hatással lesz az élet minden területére: az állampolgárok jogaira, a kereskedelemre és a pénzügyi folyamatokra. A brit kormány kifejezésre juttatta, hogy határozott célja minimalizálni a fennakadásokat, menedzselni az átmeneti időszakot. Jelen törvényjavaslat értelmében az Egyesült Királyság állampolgárára, valamint harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára vonatkozó eljárásokban az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnésétől kezdődően indult eljárásokban az említett törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvényjavaslat megalkotásával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az Egyesült Királyságba az uniós jog hatálya alatt érkező és beutazó külföldiek, így a magyar állampolgárok is rendezetlen kilépés esetén 2020. december 31-éig regisztrálhatnak, igazolva azt, hogy a kilépést megelőzően is ebben az országban éltek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ismertetett törvényjavaslat rendelkezéseinek döntő többségét az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló 2019. évi XV. törvény már eddig is tartalmazta, azonban a regisztrációra vonatkozó úgynevezett határidő, azaz 2020. december 31-éig jelen javaslatban való meghatározása megteremti annak a lehetőséget, hogy a kilépést megelőzően a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is a kedvezményes szabályozásnak megfelelően tartózkodhatnak Magyarországon.Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy én is azok közé tartozom, akik az Egyesült Királyságban is végeztek egyetemet, és mégis hazatértem és szolgálom a hazámat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
