SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr, és még egyszer köszönöm az előbbi nagyvonalúságát, hogy megengedte, hogy teljeskörűen legalábbis megpróbáljak választ adni azokra a kérdésekre, amelyek felmerültek, természetesen nyitott vagyok a következő konzultációkra is.
Ehhez a napirendi ponthoz a következőt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim. 2016 júniusában az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, hogy országuk lépjen ki az Európai Unióból, az idevezető okoknak a megtárgyalása természetesen nem ennek a napirendi pontnak a feladata, vagy legalábbis jelentős túlterjeszkedés lenne. Ezt követően az Egyesült Királyság kormánya 2017. március 29-én hivatalosan is bejelentette a szándékát az Európai Unióból történő kilépésre, majd pedig az európai uniós állam- és kormányfők 2018. november 25-én megállapodtak a kilépési megállapodás és a jövőbeni kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat brit kormánnyal közösen kialakított szövegéről.
Ezek után az Egyesült Királyság parlamentje többször is elutasította a kilépési megállapodást, majd miután új konzervatív kormány alakult Londonban Boris Johnson vezetésével, tartalmi változtatásokra tettek javaslatot a kilépési csomag egyes elemeinek tekintetében. Az Európai Tanács legutóbbi ülésén, amelyre október 17-én került sor, sikerült megállapodásra jutni több módosításról is, főleg a kilépési egyezmény észak-ír-ír jegyzőkönyvét és a politikai nyilatkozatot érintően.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar érdekek szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy az állampolgári jogok védelmével kapcsolatos garanciák továbbra is változatlanok maradtak, és továbbra is érvényben vannak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A brit választásokat követően az Európai Parlamentnek, illetve a brit parlamentnek kell majd ratifikálnia a kilépési megállapodást annak érdekében, hogy az később életbe léphessen. Az Európai Parlament elnökének nyilatkozata szerint a strasbourgi testület erre majd a londoni döntést követően kíván ugyebár sort keríteni.
Az Európai Tanács előbb idézett októberi ülését követően azért történt három további fejlemény, amelyről szeretném önöket tájékoztatni. Először is az uniós tagállamok jóváhagyták azt a javaslatot, amely szerint a britek kilépésének időpontját most éppen 2020. január 31-éig halasztják el, az előrehozott választásokra már utaltam, illetőleg az Európai Parlament elnökének nyilatkozatára is utaltam az imént. Ebből is az látszik, hogy továbbra sincsen semmifajta garancia arra, hogy végül úgynevezett rendezett módon, magyarul: megállapodással zárulnak a kilépési tárgyalások, tehát továbbra is ugyanúgy van esély egy megállapodással lezárt brexitre, mint ahogy van esély egy úgynevezett no deal brexitre is.
Mi mindenesetre megkezdtük a felkészülést, sőt el is végeztük a no deal brexit esetére, ennek részeként pedig nyilvánvalóan kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az Egyesült Királyságban élő magyarok jogai semmilyen módon ne csorbuljanak, és ugyanígy ne sérüljenek az Egyesült Királyság azon állampolgárainak jogai, akik itt élnek Magyarországon. Ennek megfelelően a 2019. évi XV. törvény elfogadására sor került, és idén március 26-án megtörtént a kihirdetés is. Ez a jogszabály kedvezményes tartózkodási státusz megszerzésének lehetőségéről rendelkezik, illetve a viszonosság elvének megfelelően került kialakításra is, figyelembe véve a brit kormányzat terveit.
(10.40)
A kedvezményes státusz megszerzésének előfeltétele ebben a törvényben úgy szerepel, hogy a brit állampolgárok a kilépés napjáig regisztráljanak a magyar hatóságok előtt, mégpedig a vonatkozó 2007. évi I. törvény alapján.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióban érvényben lévő személyek szabad áramlása alapján Magyarországon egy regisztrációs rendszert működtetünk az itt tartózkodó uniós, ennek megfelelően brit állampolgárokra vonatkozóan is. Regisztrációs igazolást, valamint ötesztendőnyi tartózkodást követően állandó tartózkodási kártyát szerezhetnek a területünkön élő uniós állampolgárok, akik számára egyébként kötelességként van előírva notifikálni a jelenlétüket kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodás esetén. A brexitből fakadó törvénymódosítás ennek figyelembevételével történt.
A kilépés időpontjában a Magyarországon lakóhellyel rendelkező brit állampolgárok és családtagjaik nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak háromesztendőnyi előzetes tartózkodást követően, a lakhatásra, a megélhetésre és az egészségügyi biztosításra vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A vonatkozó kérelmet pedig legkésőbb a kilépési időpontot követő három évig lehet előterjeszteni.
A kedvezményes tartózkodási státusz megszerzésének az a feltétele, hogy a brit állampolgárok a kilépés időpontjáig regisztráljanak a magyar hatóságok előtt, amely egyébként a brexittől amúgy is teljesen független kötelesség. Az elmúlt időszakban számos Magyarországon élő brit állampolgár tett ennek eleget, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján az idei esztendő szeptember végéig Magyarország által kiadott regisztrációs igazolással 4951, állandó tartózkodási kártyával pedig 181 brit állampolgár rendelkezett.
Október 3-án, amikor Londonban jártam hivatalos külügyminiszteri látogatáson, az elszigeteltség egy másik jegyében (Derültség a kormánypárti padsorokban.), akkor mind a brit külügyminiszter, mind pedig a brexitügyért felelős miniszter azzal a kéréssel állt elő, hogy az esetleges rendezetlen brexit esetén ne csak a kilépés bekövetkezésének jelenleg előrejelzett időpontjáig, tehát várhatóan 2020. január 31-éig fogadjuk el, fogadják el a magyar hatóságok a brit állampolgárok kérelmeit, hanem biztosítsunk egy türelmi időt 2020. december 31-éig, tehát a következő esztendő végéig. Ezt a dátumot az indokolja, hogy az Egyesült Királyságba az uniós jog hatálya alatt érkező külföldiek, így a magyar állampolgárok is rendezetlen kilépés esetén 2020. december 31-éig regisztrálhatnak. Tehát a teljes mértékű viszonosság létrehozása volt a britek kérése, amely, én azt gondolom, hogy teljes mértékben akceptálható.
Tisztelettel tájékoztatom a képviselőtársaimat arról, hogy a kormány képviselői, mármint a magyar kormány képviselői három alkalommal is tartottak úgynevezett town hall meetingeket a budapesti brit nagykövetség szervezésében, ahol tájékoztattuk a Magyarországon élő brit állampolgárokat a hazai tartózkodással kapcsolatos szabályok módosításáról.
Talán annyit megenged az elnök úr és a tisztelt képviselőtársaim is, hogy rövid ideig egy kis kitérőt tegyünk, és az Egyesült Királyságban élő magyarok helyzetéről annyit elmondjak, hogy azok a magyar állampolgárok, akik 2020. január 31-e előtt érkeznek az Egyesült Királyságba, megőrzik a jogaikat, és státuszuk tekintetében érdemi változás nem történik. Ezeknek a személyeknek egy online felületen kell majd regisztrálni magukat, és ötéves tartózkodás nyomán letelepedett jogállást - ezt settled statusnak mondják - vagy öt évnél rövidebb tartózkodás nyomán előzetes letelepedett jogállást - ez pedig pre-settled status néven fut - tudnak szerezni. A regisztrációs kötelezettség rendezett kilépés esetén is fennáll, ez esetben pedig 2021. június 30-áig lesz lehetőség a kérelmek beadására, no-deal esetén pedig 2020. december 31-éig. Tehát itt jön be a teljes szimmetria, illetve viszonosság az itt most előttünk lévő törvényjavaslat tekintetében.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, a kormány tehát indokoltnak tartja, hogy a brit kormány kérésének megfelelően 2020. január 31-éről 2020. december 31-ére módosítsuk azt a határidőt, amely tekintetében az itt élő brit állampolgárok a tartózkodási státuszuk megszerzésének alapjául szolgáló regisztrációt elvégezhetik.
Az itt önök elé terjesztett törvényjavaslat alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a rendezetlen brexit esetén szükséges nemzeti intézkedésekről szóló, idén elfogadott XV. törvény módosul ennek az említett célnak megfelelően. Én azt gondolom, hogy ez a regisztrációs lehetőség, illetve annak meghosszabbítása megkönnyíti a hazánkban élő britek helyzetét, és nyilvánvalóan kedvez a kétoldalú kapcsolatok erősítésének, illetve minőségének is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország célja a brexittárgyalások során folyamatosan az volt, hogy ne állhasson elő olyan szituáció, amelynek nyomán akár minimálisan is sérülhetnek a magyar állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban. Ezt a célkitűzésünket sikerült teljesíteni.
Fontos célkitűzésünk az is, hogy a magyar-brit kereskedelmi, beruházási és gazdasági kapcsolatok se sérüljenek. Érzékeltetésül jelzem, hogy az Egyesült Királyság hazánk 11. legfontosabb kereskedelmi partnere, 5,7 milliárd eurós kereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le a tavalyi esztendőben. A brit vállalatok alkotják a 6. legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon. Hazánkban körülbelül 55 ezer embert alkalmaz mintegy 800 brit tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalkozás.
Az elmúlt négy esztendőben a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökség 23 esetben állapodott meg brit beruházókkal, összesen 216 millió eurónyi magyarországi beruházásról, amelyek nyomán 4056új munkahely jött létre hazánkban. Tájékoztatom önöket arról is, hogy a Tescóval, a GlaxoSmithKline-nal, az Unileverrel és a BT-vel is stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány, tehát négy brit tulajdonosi hátterű vállalattal van stratégiai együttműködésünk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-brit kapcsolatok minősége és az itt élő britek élete megkönnyítésének tekintetében szeretném önöket arra kérni, hogy toljuk ki a regisztrációs határidőt 2020. január 31-éről a jövő év december 31-ére. Kérem ehhez az önök támogatását és hozzájárulását. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
