IZER NORBERT
IZER NORBERT
IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én is megpróbálom rövidre fogni a választ. Először is köszönöm szépen a konstruktív hozzászólásokat, mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról, úgy érzem, kaptunk olyan kritikai észrevételeket, amelyeket meg tudunk fogadni és megnézzük ezeket a technikai pontosításokat. Kovács Sándor képviselő úr hozzászólását is köszönöm. Lukács László György képviselő úr visszajelzéséből azt értettem, hogy alapvetően egyetértünk a törvénytervezet vonatkozásában.
Szintén elhangzott több esetben, Mellár képviselő úr szempontjából is az egyéni számla kérdése. Azt gondolom, lehet, hogy megint kicsit többet gondolunk bele ebbe a jogszabályjavaslatba, mint amit egyébként ez a jogszabályjavaslat hivatott kezelni. Most nem egy rendszerszintű átalakítást végeztünk az egész társadalombiztosítási rendszer kapcsán. Gyakorlatilag a meglévő rendszer átalakítása évekkel ezelőtt megtörtént, azt gondolom. Most a nyugdíjrendszer egy jövedelemarányos rendszer. Ez az, amit az állami nyugdíjrendszer tud biztosítani, míg a pénztárrendszer befizetésarányos. Tehát egy olyan logikai átalakítást kértek most számon ezen a javaslaton, ami nem ennek a törvénynek a hatóköre. Ez a törvény a járulékbeszedés módszertanát helyezte most teljesen új alapokra, és megpróbálta egységesíteni, áramvonalasítani ezt a rendszert.
Lukács képviselő úr kérdésében is felmerült, hogy fogja-e ez védeni esetleg a gazdasági eredményeket, van-e ilyen hatása. Azt gondolom, hogy nem ennek a csomagnak a feladata a gazdaság eredményeit megtartani. Ahogy el is hangzott Nacsa képviselő úrtól is, erre fog a gazdaságvédelmi akcióterv második szakasza választ adni. Jövő év elején megpróbálunk minden kihívásnak ilyen szempontból megfelelni.
Szintén felmerült Lukács képviselő úr kérdésében, hogy lesz-e hosszú távon fedezet. Azt gondolom, hogy a magyar költségvetési politika is afelé mutat, hogy egyre stabilabb lábakon áll a költségvetés. Nyilván önök is látják, hogy egyre nagyobb tartalékokat kíván képezni a költségvetés pont azért, hogy a váratlan eseményekre esetleg fel tudjunk készülni. Erről azt gondolom, hogy a költségvetési politika is pont ebbe az irányba hat, hogy megpróbálunk egyre rugalmasabban az egyre hektikusabban érkező kihívásokra válaszolni. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetési fedezet kapcsán - amire látunk, középtávra tudok előretekinteni - sem látok problémát.
A potyautas magatartás visszaszorítása kapcsán is úgy érzem, hogy nagyjából egyöntetű az a vélemény, hogy ezt érdemes támogatni, illetve a potyautas használatot visszaszorítani. Azt gondolom, ebben próbálunk nagyon erős lépéseket megtenni, és ha ebben van esetleg módosító javaslata bárkinek, azokat szívesen megvizsgáljuk. Látni kell, hogy például külföldön dolgozók esetében felmerült szintén, hogy adott esetben önhibájukon kívül kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem fizetnek járulékot. Az egy uniós, nemzetközi adózási alapszabály, hogy ott kell adót és járulékokat fizetni, ahol dolgozik az adott ember. Tehát úgy mondanám, hogy kivételszabály az, hogy van lehetőség átmeneti időre esetleg még a magyar rendszerben benne maradni.
Lehet egyedi megoldásokkal, egyedi megállapodásokkal a magyar rendszerben benne maradni, de alapesetben, ha valaki Németországban dolgozik, akkor a német szja-t fizeti, a német járulékot fizeti, és a német fogorvoshoz kell elmennie. Ez az, amit egyébként nagyon sokan úgy használnak, hogy gyakorlatilag éveken keresztül nem történik meg a járulékfizetés, és amikor elkezd a fog fájni, előtte egy héttel még bejelentkeznek a magyar rendszerbe. Azt gondolom, nem célja a többségi társadalomnak, hogy ilyen típusú visszaélések benne maradjanak a rendszerben.
Nacsa képviselő úr felvetéséről azt gondolom, bízom benne, hogy már a közeljövőben is tudunk pozitív válaszokat adni arra, hogy a vállalkozók adminisztrációját hogyan tudjuk csökkenteni. Az egyik módosítás nyilván a jelenlegi törvényjavaslat, de azt gondolom, a jövőben is igyekszünk ennek a kérésnek eleget tenni. Egyik határozott szándékunk az, hogy a vállalkozások adóbevallásának a többségét az adóhatóság átvegye a vállalkozásoktól, fordíthassák az energiáikat a hozzáadott érték termelésére. A másik pedig az, hogy az adók számát is megpróbáljuk redukálni. Hatvan adónemet tart nyilván a szakma, bizonyos összehasonlításokban ez tud kevesebb is lenni, de ennek a kétharmadát szeretnénk megtartani középtávon. Mintegy negyven adó, azt gondoljuk, bőven elégséges, hiszen egyébként nagyon koncentrált az adó, jól látszódik, hogy az áfából és a járulékokból születik az adóbevételek túlnyomó többsége. Tehát azt gondoljuk, hogy a kisebb adónemekre, pont amiatt, hogy a magyar adórendszer áramvonalasabb és könnyebben használható legyen, talán nincs szükség a jövőben.
Korózs képviselő úr felvetése kapcsán szintén hadd köszönjem meg a konstruktív technikai észrevételeket is. Azt gondolom, ezeket meg fogjuk nézni. Itt is hadd utaljak arra, ahogy egyébként Mellár képviselő úr is hivatkozott rá, egyértelműen van a törvényben definiálva, hogy melyik alap hány százalékot kap a befizetésekből. Tehát érdemi, strukturális változás nincs a járulékrendszerben, marad az eddig megszokott járulék- és járadékrendszer. Nevesítetten megvan, hogy melyik alap kapja a befizetéseknek hány százalékát. Azt gondolom, a legfontosabb cél az, hogy ha ugyanazon alapra vetünk ki négy különböző adót, ezt megpróbáljuk inkább egy teherbe összeolvasztani, mert sokkal erősebb hatása van ennek, és utána a Kincstár, illetve az adóhatóság nagyon szépen tudja, kontrollálható és követhető módon, ezeket a pénzeket folyósítani a megfelelő Ny. Alapba, E. Alapba vagy a Foglalkoztatási Alapba. Tehát azt gondoljuk, hogy ez nem csorbítja azt a tudást, amit esetleg a magánszemély a pénz kapcsán szeretne tudni.
A nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán is kaptunk pozitív visszajelzéseket, hogy támogatandó a javaslat. Csak szeretném megerősíteni, hogy amióta munkaviszony kapcsán kedvező adózást tudtunk a nyugdíjasoknak teremteni, körülbelül 40 ezerrel több nyugdíjas van foglalkoztatva, és azt gondoljuk, hogy ez a szám akár meg is duplázódhat. Tehát még 36-40 ezer nyugdíjast gondolunk, hogy be fog tudni lépni ebbe a kedvezményes rendszerbe, hiszen ennyien már most is vállalnak megbízási szerződésben munkát nyugdíj mellett. Azt gondoljuk, ezeknek a száma is tud akár növekedni, tehát lehet, hogy egyre többen képzelik el azt, hogy nyugdíj mellett még munkát vállaljanak.
Egy utolsó gondolat még, mert szintén egy hozzászólásban volt, hogy rendszerszintű, hogy elveszíti a járulékjellegét. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem veszíti el a járulékjellegét. Azt gondolom, hogy azok a felvetések, amelyek - nem tudom - a néhány évvel ezelőtti rendszerátalakításhoz kapcsolódtak, most nem aktuálisak, tehát most nem egy rendszerszintű átalakítást tervezünk. Technikailag próbáljuk ezt a járulékrendszert könnyebben kezelhetővé és beszedhetővé, illetve befizethetővé tenni.
Szintén szeretném hangsúlyozni, hogy a jelenleg elérhető nyugdíjszámlán, amit önök is említettek, minden nyomon követhető, minden befizetés nyomon követhető, látható, hogy milyen jövedelme van a magánszemélynek, hány órára, milyen jövedelemmel jelentették be.
(15.50)
És egyébként, ha itt is szabad utalni arra, hogy milyen terveink vannak még a közeljövőben, egyébként ezt is szeretnénk még felhasználóbarátabbá, akár egy mobilapplikáción keresztül elérhetővé tenni majd a jövőben, hogy a magánszemély valós időben tudjon tájékozódni arról, hogy hány órára jelentette be a foglalkoztatója, bejelentette-e egyáltalán. Azt gondolom, hogy ezek a visszajelzések egy ilyen közös irányt jelentenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
