NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC,
NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán egyrészt az államtitkár úr, másrészt fideszes képviselőtársunk, Kovács Sándor igen bőven beszélt a pontos és technikai változásokról.
Én két téma köré csoportosítanám, vagy két részt emelnék ki, amely számomra ebből a törvényjavaslatból fontos vagy amelyről szeretnék beszélni.
Az egyik az, hogy szerintem minden olyan törekvést, törvényjavaslatot és kormányzati szándékot támogatni kell, ami valamiféleképpen a vállalkozások vagy az állampolgárok életét és adminisztrációját egyszerűsíti. Tehát ez az egyik része. Így például az egyéni járulékok összeolvasztása és az adminisztrációnak a lecsökkentése több alkalommal is, az, azt gondolom, egyrészt növeli a versenyképességet. Itt Lukács képviselő úrra utalnék, hogy bár volt nyáron egy gazdaságvédelmi akcióterv, és most a kormány bejelentése alapján tudjuk, hogy lesz a jövő év első negyedévében egy második gazdaságvédelmi akcióterv, nyilvánvalóan a sok kis döntés, például most a járulékokról szóló törvények módosítása sokszor pici gazdaságvédelmi javaslatként vagy a nagyobb akciótervek farvizén, ha lehet így fogalmazni, segíti az ország versenyképességét és a vállalkozásoknak a versenyképességét.
Tehát az első téma vagy köszönet, ami itt a kormány felé megfogalmazódik, hogy, államtitkár úr, mi ezeket a javaslatokat nemcsak hogy szeretjük, hanem várjuk is, és ez az állampolgári igény jelentkezik több helyen, hogy a vállalkozások adminisztrációját és az emberek bürokratikus terheit folyamatosan próbáljuk meg lépésről lépésre csökkenteni. Ezt nyilván nem lehet egy óriási, minden területet átölelő bürokráciacsökkentésben megvalósítani, hanem lépésről lépésre kell. Itt most a vállalkozások adminisztratív terheinek a csökkentése számomra egy nagyon-nagyon pozitív lépés, változás, és ebbe az irányba kell mindig továbbmenni, és a következő lépéseket is majd a jövőben megtenni.
Tehát itt a 18,5 százalékos egységes társadalombiztosítási járulékról beszélek, a járulékok összevonásáról, ennek a mértékének a kijelöléséről. Azt gondolom, hogy ez pontosan követhető, az emberek a saját fizetésüket, járulékaikat, adójukat átlátható módon tudják majd ellenőrizni. Sokszor szembesülünk azzal, hogy egy fizetési papíron olyan tételek szerepelnek, amit az állampolgárok nem mindig értenek, nem mindig tudják hova kapcsolni, hogy az pontosan hova megy, ezért ennek az egyszerűsítése üdvözlendő.
Ehhez kapcsolódik a családi adókedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítése. 2010-ben elfogadtuk a családi adórendszer bevezetését, a családi típusú adórendszert. Azt gondolom, hogy ez nagyon-nagyon helyes lépés volt. Ezt az is igazolja, hogy a családi adókedvezményt a jogosultak közel 98 százaléka veszi igénybe, tehát elképesztően magas az igénybe vevőknek a száma, akik egyébként jogosultak rá.
Azt is ki kell hangsúlyozni, hogy most azzal, hogy további másfél százalékban lehet majd érvényesíteni a járulékokból a családi adókedvezmény összegét, ez például két minimálbért kereső szülő esetében havi négyezer forint lehet. Egymilliárd forintot fog ott hagyni ez a döntés a családoknál, további egymilliárd forintot az eddigi családi adókedvezményhez képest.
Úgyhogy azt gondolom, hogy pont itt az előző napirendi pontnál is a társadalmi egyenlőtlenségekről, szegénységről beszéltünk, pontosan az alacsonyabb keresetűek számára ez egy óriási segítség lesz, hogy egyébként éves szinten 40-50 ezer forintot is jelent majd nekik ez a lépés egy átlagos, mondjuk, háromgyerekes család esetében, ha mind a két szülő minimálbért keres.
A 10 százalékos nyugdíjjárulékról beszéltek már a képviselőtársaim. Itt egy lépés nem hangzott el, az egyházi személyek után fizetendő járulék. Ezt is üdvözöljük, hogy az egyházi szolgálatot teljesítő és egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyek után 10 százalékos nyugdíjjárulékot kell majd fizetni a jövőben. Azt gondolom, hogy ez is kifejezi irányukban a társadalom megbecsülését, és azt a munkát, amit végeznek, az ez irányú társadalmi köszönetet vagy megbecsülést. Ez egy helyes döntés.
Egy első lépés tehát a bürokráciacsökkentés, a második lépés pedig a járulékcsökkentés és a munkavállalók és a családok segítése, illetve különböző korosztályok vagy társadalmi csoportok segítése. Ilyenek például a nyugdíjasok, hiszen a javaslat szerint a nyugdíj melletti munkavégzés valamennyi formájának meglenne a járulékmentessége, ami, azt gondolom, szintén egy üdvözlendő lépés. Helyesen egyébként, jobbikos képviselőtársam utalt rá, teljesen egyetértek azzal, hogy az egészségügyben a potyautasoknak a kiszűrése, illetve az egészségügyi tajrendszerben a szigorítás mindenféleképpen egy olyan üdvözlendő dolog, ami sok, egyébként a társadalombiztosítását becsülettel fizető állampolgárnak jelent valamiféle könnyebbséget, előnyt. Hiszen akár a sorra kerülésben, akár a várakozási időben, akár a flott ellátásban teljesen előnyt kell hogy élvezzenek nyilvánvalóan azok, akik egyébként rendszeresen, becsületesen befizetik az ehhez szükséges járulékokat. Tehát itt a szigorítás minden esetben indokolt és szerintem szükséges is.
A különböző járulékszabály-változásokat az őstermelőknél, kistermelőknél vagy akár a borravalóval, felszolgálási díjjal kapcsolatban a képviselőtársaim már említették. Mi ezekkel a módosításokkal egyetértünk, mint ahogy az egész törvényjavaslattal is. Hiszen azt gondolom, hogy akár járulékcsökkentésről beszélünk, akár bürokráciacsökkentésről, mind a kettő olyan lépés, ami egy nagyon fontos lépés, már nem az első lépés, de én arra kérem az államtitkár urat, hogy ne is az utolsó lépés legyen ebben a sorban, hanem ezt folytassuk tovább a magyar munkavállalók miatt, a magyar családok miatt és a magyar cégek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében.
A KDNP támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
(15.20)
