IZER NORBERT
IZER NORBERT
IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem lesz könnyű válaszolni a felvetésekre időrendi sorrendben, mert nagyon sok azonos téma merült fel, úgyhogy megpróbálom inkább egy picit logikai sorrendben összeszedni a válaszaimat.
Először is azt gondolom, hogy ami a legtipikusabb visszajelzés volt, és gyakorlatilag három-négy képviselő is felvetette, a törvényjavaslat címadása. Hadd köszönjem meg, hogy akkor ezt tisztába tudom tenni, ugyanis úgy érzem, van egy kis félreértés itt az anyag tartalma kapcsán.
A magyar kormány idén nyáron elfogadott egy versenyképességi programot, melynek nagyon sok területet érintő eleme volt: egészségügy, oktatás, foglalkoztatás, közszféra, digitalizáció és adózás, tehát adózás volt az egyik elem a sok elemből. Ez egy versenyképességi hosszú távú program volt. Ennek a kifutása a következő néhány évben várható, tehát nem egy rövid távú programról beszélünk, hanem egy hosszú távú intézkedési tervről. Emellett idén nyáron elfogadásra került egy gazdaságvédelmi akcióterv, ami nevéből is kifolyólag akcióterv, 13+1 konkrét javaslatot tartalmazott, melyek egyébként többségükben meg is valósultak már, és egyébként a következő napirendi pontban egy következő pont megvalósítására teszünk javaslatot. Tehát ez az akcióterv az, ami konkrét határozott lépéseket tervez megtenni a közeljövőben, hogy a versenyképességünket növelje.
A jelen törvényjavaslat a versenyképességi csomagnak az adórészére vonatkozik, tehát messze nem a versenyképességi program összes elemét kívánja számbavenni, hanem azokat a pontokat szeretné megvalósítani, amelyekre eddig nem került sor. A legtipikusabb eleme ennek a pontnak az adóegyszerűsítés, az, hogy az adóhatóság el tudja végezni a vállalkozások adóbevallásainak az elkészítését is. Tehát erre próbál meg fókuszálni ez a csomag, tehát a versenyképességi programnak az adóintézkedései közül azokra, amelyeket nem valósított meg.
Szintén egy nagyon fontos összefüggés, és gyakorlatilag azt gondolom, Csárdi képviselő után majdnem minden képviselő belefutott ebbe a kommentbe, hogy elkezdték felsorolni a gazdaságvédelmi akcióterv megvalósult elemeit. Ez a csomag nem erről szól. Köszönettel vettem, hogy egyébként felsorolásra kerültek a szálláshelyáfa, a K+F, a munkásszállás adókedvezményei, amiket adtunk a gazdaságvédelmi akciótervben, azokat néhány hónappal ezelőtt elfogadta a parlament, tehát megvalósult adóintézkedésekről beszélünk. Ez a csomag, amiről ma vitázunk, nem az a csomag, ami a gazdaságvédelmi akciótervben szerepelt, ezért örülök, hogy egy picit helyre tudtuk tenni, hogy ez a versenyképességi program egy pontjának és azon belül is az adóadminisztráció-csökkentés elősegítését szolgálja.
Z. Kárpát Dániel képviselő úr viszonylag sok kommentet, megjegyzést fűzött az adópolitikához, gazdaságpolitikához. Én is hadd csatlakozzam ahhoz a vitához, hogy a gazdaságpolitikai eredményeket most minden szám egyértelműen alátámasztja. Azt hiszem, nem egy időszerű vita ezt folytatni, hogy vajon jó irányba ment-e a magyar gazdaságpolitika, és jó irányba ment-e a magyar adópolitika, mert azt gondolom, vitán felül áll, hogy egyébként fantasztikus eredményeket tudtunk elérni gazdaságpolitikában is és adópolitikában is.
Szintén megdöbbenéssel hallottam Z. Kárpát képviselő úrnak azt a kérdését, hogy miért van ilyen magas adóbevétel, és olyan, mintha ez nem lenne egy vágyott cél, ugyanakkor több képviselő még mindig adóemeléseket próbál meg sugallni, hogy esetleg még több adót kellene kivetni. Azt gondolom, egyértelműen le kell szögeznünk, hogy az adóbevételek beszedésének hatékonysága rendkívüli mértékben javult Magyarországon. Egyetértve Nacsa képviselő úrral, fehéredés az a forrás, amit keresünk, tehát a fehéredés a válasz arra, hogy miért tudunk ilyen magas összegű adóbevételeket beszedni. Ez ad egyébként mozgásteret arra, hogy csökkentsük az adókat.
Szintén nagyon sok javaslat érkezett az adórendszer rendszerszintű átalakítására. Azt gondolom, hogy éppen ebben vagyunk, tehát most folyik egy adórendszer-átalakítás. Az elmúlt, gyakorlatilag 6-8 év erről szól, hogy átalakítottuk a magyar adórendszert, és a fogyasztási, forgalmi típusú adók súlyát próbáljuk ösztönözni a magyar adórendszerben. Ez tipikusan az áfa és a jövedéki adó, és a jövedelemadókat próbáljuk meg drasztikusan csökkenteni, szja, társasági adó és a többi, és a munkát terhelő adókat és járulékokat fogjuk a jövőben is folyamatosan csökkenteni.
(14.30)
Azt gondolom, hogy ez a vita olyan szempontból eldőlt, hogy egy jó irányt követtünk ebben a hat évben. Minden mutató azt mutatja, hogy így sokkal hatékonyabban és sokkal erőteljesebben tudunk egyébként támogatni rászorulókat is, sokkal erőteljesebben tudunk beszedni adókat, tehát fehéredik a gazdaság, nem tudják az adózók, a csalárd adózók kikerülni az adózást.
Azt gondolom, hogy ez az a recept, amit legalábbis itt, Kelet-Közép-Európában követni kell. Lehet, hogy vannak olyan országok, ahol egyébként sokkal erőteljesebben lehet jövedelmet adóztatni. Azt gondolom, hogy nekünk figyelembe kell venni a régiós adottságokat is. Ha megnézik a társasági adó szintjét például, jól látszódik - ugye, elsők vagyunk ebben a rangsorban, ez nem is kérdés, de a régiós országok mind ott vannak egyébként 15 százalék alatti tartományban. Tehát az egész régióra jellemző az, hogy egy versenyképes jövedelemadóztatást folytatunk, és egyébként Nyugat-Európában, tipikusan Franciaországban, Németországban, ott jellemző az, hogy 25 százalék fölötti, illetve 30 százalékos adókat vetnek ki a vállalkozásokra, ami egyébként globális szinten egy óriási versenyhátrányt jelent az egész Európai Uniónak. Tehát azt látni kell, hogy harmadik országok, tehát ázsiai és amerikai vállalatok messze nem ilyen adóterheléssel találkoznak.
Szintén kicsit szeretném helyre tenni, hogy Z. Kárpát Dániel reagált a négy járulékból egy járulékra olvasztásra is. Az sem ebben a csomagban szerepel, azt a következő napirendben fogjuk megtárgyalni. Szívesen veszem ott is a kommenteket.
Szintén megpróbálok most egypár konkrétabb kérdésre reagálni. Az eva kivezetése kapcsán a bizonytalanság. Itt hadd erősítsem meg, hogy minden eddiginél szélesebb körű tájékoztatást adtunk Pénzügyminisztérium és NAV együttesen az evásoknak. Egy talán forradalminak mondható kalkulátort készítettünk, amiben gyakorlatilag forintra pontosan meg tudják nézni az evások, hogy melyik típusú adózásban milyen adóteherrel számolhatnak, tehát a katát érdemes-e választani, a kivát, vagy az szja-t, vagy a társasági adót, tehát amelyik éppen az élethelyzetére a legjobban alkalmazható. Azt gondolom, hogy minden segítséget megadunk ezeknek a vállalkozásoknak.
A kata kapcsán pedig, ha felmerült esetleg bármi bizonytalanság, azt kell mondjam, ha valaki egy evás vállalkozásból egy katás vállalkozó szeretne lenni, semmilyen bizonytalansággal nem kell számolnia, semmilyen szigorítást nem tervezünk erre a körre. Ami van bizonytalanság, és amit, azt látjuk, hogy az iparkamarák is szorgalmaznak, az az, hogy ha valaki munkaviszonyból megy át katás vállalkozásba, jó eséllyel a munkaadója kényszeríti ebbe a helyzetbe, ezeket az élethelyzeteket kell megnéznünk sokkal szigorúbban és szorosabban. Ez nem fogja befolyásolni az evásokat. Tehát az evások nyugodtan választhatják a katát, ha azt gondolják, hogy számukra az a legkedvezőbb adónem.
A forint árfolyama kapcsán, azt gondolom, én csak egy fél percig időznék ezen a kérdésen. A kormánynak továbbra sincsen árfolyamcélja. Z. Kárpát Dániel azt jelezte, hogy az ebben a csomagban adott kedvezmények összege hogy fog gyakorlatilag értékéből veszíteni az infláció miatt. Itt is hadd pontosítsak, hogy ebben a csomagban nincsen kedvezmény. Tehát ez az előttünk fekvő csomag nem egy adócsökkentő, több száz vagy több tíz milliárd bevételkiesést okozó csomag, hiszen ezeket elfogadtuk tavasszal. Tehát az a kormány politikája, hogy amikor a költségvetést összeállítja, akkor dönt az érdemi adómódosításokról is, pont azért, hogy a költségvetés hitelessége ne sérüljön. Tehát ebben a módosító csomagban nincsenek olyan adóintézkedések, melyeknek a költségvetésre érdemi hatása lenne, tehát ezért nem tudom ezt a kérdést megválaszolni.
Az OECD kapcsán, amit a képviselő úr felhozott mintapéldaként, ezt tavaly is megvitattuk, akkor is mondtam, hogy egy hibás elemzés, tehát szakmailag egy megalapozatlan elemzés. Kizárólag a társasági adót nézni, szakmailag valóban egy kicsit nem túl megalapozott állítás a tanulmány részéről, hiszen Magyarországon az iparűzési adó gyakorlatilag kétszer akkora terhet jelent a vállalkozásoknak, mint a társasági adó. Tehát mi minden fórumnál mondjuk, hogy valóban, a társasági adó a legversenyképesebb adómérték az Európai Unióban, de nekünk van egy helyi önkormányzatok által kivethető másik típusú, szintén a vállalkozásokat terhelő adó. Ha ezt a kettőt egyébként együtt nézzük, sokkal cizelláltabb képet kapunk, mint ha csak a társasági adó által beszedett bevételeket nézzük.
Szintén az OECD-tanulmányra hadd reagáljak, hogy amikor egy OECD-s tanulmány általában a magyar adórendszert vizsgálja, soha nem vizsgálja a kedvezmények rendszerét. A magyar rendszer rendkívül széles körű kedvezményeket ad, csak az szja-ban 380 milliárd forintot adunk a gyermekes családoknak, és szochokedvezményként is majdnem 80-100 milliárd közötti összeg van évente ott hagyva a gazdaság szereplőinél, szintén a foglalkoztatást támogató kedvezményként. Ezeket a kedvezményeket, a szochokedvezményt nem tudja az OECD-rendszer figyelembe venni. Tehát egy olyan állapotot tükröz, mintha nem lennének Magyarországon nagyon célzott és nagyon hatékony adóösztönzők, holott egyébként vannak.
Ahogy mondtam Csárdi képviselő úr kérdésére reagálva, ugye, amiket ő felsorolt témák, azok egy néhány hónappal ezelőtt elfogadott jogszabályban történtek, de örülök, hogy ismét rá tudtuk terelni a figyelmet a gazdaságvédelmi akciótervre, amelynek minden adós eleme meg fog valósulni a következő napirendi pontban szereplő járulék-egybevonás után. Tehát az adós lépések már megvalósultak. Szintén szeretnék ráerősíteni, hogy a gazdasági növekedésben igenis nagyon erőteljes hatása vagy szerepe van a kormánynak, hiszen az uniós források szintén szerepet játszanak ebben, de talán a legkisebb mértékben. Egyértelmű, hogy a gazdaságpolitika és a belső motorok, tehát a belső fogyasztás az, amely ezt az 5 százalékos gazdasági növekedést támogatja. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet elvitatni, hogy ebben a gazdaságpolitikának és az adópolitikának nagyon erőteljes hatása van.
Egy szintén érdekes következtetésre jutott Csárdi képviselő úr azzal, hogy ha feszes a munkaerőpiac, akkor a cégek majd lenyelik a szochocsökkentést. Azt gondolom, hogy közgazdasági logikából ez semmi esetre sem vezethető le, ellenben a fordítottja igen: ha feszes a munkaerőpiac, akkor a munkáltatónak mindent meg kell tennie azért, hogy a munkabéreket egyre magasabbra emelje, és ez meg is történt egyébként. A szochocsökkentéssel párhuzamosan történt egy elég jelentős minimálbér-emelés, és a minimálbér-emelés a múltban is mindig azt okozta, hogy a minimálbér környékén, azokban a bérkategóriákban megemelkedett a bér nyilvánvalóan. Viszont most, hogy a munkaerőpiac feszes, az látszódik, hogy a minimálbértől jóval távolabbi bérkategóriáknál, tehát 400-500-600 ezer forintos béreknél is jelentősen megugrottak a bérek, tehát a munkaerőpiac feszessége pontosan azt jelenti, hogy a munkáltatóknak mindent meg kell tenni azért, hogy ki tudják gazdálkodni ezeket a járulékokat, illetve hogy béremelkedésre kell fordítaniuk a meglévő forrásaikat, hiszen elvándorol akkor tőle a munkaerő. Azt gondolom tehát, hogy pont a fordítottja igaz annak, amit a képviselő úr említett.
Mesterházy képviselő úr szintén a versenyképességi program nevét kritizálta; azt gondolom, hogy erre választ adtam.
Mellár képviselő úr is szintén a feszes munkaerőpiac kapcsán említette, hogy úgy működik a feszes munkaerőpiacon a rendszer, hogy lenyelik a cégek a szochocsökkentést; illetve a képviselő úr még azt jelezte, ha jól emlékszem, hogy ha adóemeléssel sanyargatjuk a cégeket, akkor ők magasabb termelékenységre vannak szorítva, és ezáltal magasabb lesz az egész gazdaság termelékenysége. Azt gondolom, hogy mi egy más utat választottunk, nem társasági adóval kívánjuk a cégeket sanyargatni és egyéb adókkal, hanem azt mondjuk, hogy magasabb béreket fizessenek a cégek. Ezt egyébként maga a piac is kikényszeríti, ugye, feszes munkaerőpiac következtében. Azt gondolom, hogy ha igaz az a hatásmechanizmus, amit ön gondol, hogy ha magasabb a cég terhe, akkor magasabb lesz a termelékenysége, akkor ez igaz kell legyen a magasabb bérek esetében is. Tehát mi a magasabb béreket támogatjuk, a munkáltatók fizessenek versenyképes, magas béreket a munkavállalóknak, és ez alapján legyen egyébként egyre magasabb termelékenység és egyre magasabb GDP-növekedés.
Az egykulcsos adó is sokszor kritikát kapott itt a mai vitában. Azt gondolom, azt is nehéz elvitatni egyébként az egykulcsos adó kapcsán, hogy munkakínálatot növel, tehát van egy kör, akit behúz a munkaerőpiacra, és szintén egy olyan sajátosság, amit Kelet-Közép-Európában, azt gondolom, hogy nem szabad elfelejteni, hogy jelentősen fehérít az egykulcsos adórendszer. Progresszív adórendszernél nagyon gyönyörűen látszódnak a torlódások, hogy bizonyos limiteknél vagy szinteknél nagyon feltorlódnak az egyes jövedelmek. Tehát ha van több kulcs, akkor mindig lesz egyébként olyan kör, aki arra van ösztönözve, hogy vagy visszafogja a teljesítményét, vagy esetleg szürke módot válasszon. A magyar rendszer tiszta, arányos, és azt gondolom, hogy az eddigi tapasztalatok beváltották a hozzáfűzött reményeket.
Magyar Zoltán képviselő úr számára szeretném jelezni, hogy nagyon aktuális a kérdése, de nem ebben a csomagban kell megtalálni a választ, mert nem adóintézkedés. De azért aktuális, mert tegnap lett kihirdetve az a rendelet, ami egyébként lehetőséget ad erre az áfa-visszatérítésre. Tehát ez nem egy adóintézkedés, ez egy állami forrásból kapott támogatás, és lesz lehetőség ennek január 1-jétől a további használatára. Január 1-jével lép hatályba, de tegnap egyébként a Közlönyben megjelent ez a rendelet. Úgyhogy ebben megnyugtató választ tudok adni. (Magyar Zoltán: Köszönöm.)
Szerintem egy utolsó pontra nem reagáltam még. Nagyon sokszor elhangzott Z. Kárpát képviselő úr szájából a gyermekek neveléséhez kapcsolódó cikkek áfakulcsa. Azt gondolom, hogy ezt a vitát is lefolytattuk többször, hogy európai uniós kötelezettség miatt nem lehet kedvezményes áfakulcsot használni erre a termékkörre.
(14.40)
Tehát az általános kulcsot kell használni erre a termékkörre is, ami Magyarországon 27 százalék, ami egyébként az adórendszer átalakításának a következménye. Tehát azt gondolom, hogy ettől a kormánytól elvitatni, hogy a családokat próbálja támogatni, én azt gondolom, hogy nem lehet. Ha meg lehetett volna, azt gondolom, már megtettük volna. Uniós kötelezettség miatt nem tudjuk ezt az áfakulcsot csökkenteni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
