MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Előre szeretném bocsátani, hogy az MSZP frakciója nem fogja támogatni ezt a javaslatcsomagot, ezt azért nem fogjuk támogatni, mert ami a törvény nevében szerepel, azt a célt nem szolgálja. Valóban van benne számos olyan kedvező lépés, amivel ilyen salátatörvény-szerű lett tulajdonképpen ez a mostani javaslat is, tehát egy kicsit nagyobb lett a füstje, mint a lángja, hiszen ma a címe: „A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” azért többre engedett következtetni, mint ami a végén belekerült ebbe a törvényi szabályozásba. Én csak egy példát hadd emeljek ki, amely - hogy mondjam? - a versenyképesség szempontjából egészen biztosan kardinális, ez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi törvény módosítása, amely tulajdonképpen annyit tartalmaz alapvetően, hogy a kormány-tisztségviselőkre és a pénzügyőrökre vonatkozó egységes eljárást vezessen be, illetőleg hogy módosul az illetménytábla is. Igazából úgy nehezen belátni azt, hogy ez egy hatalmas lépés lenne Magyarország versenyképessége fejlesztésének az irányába.
Azt látjuk, hogy nagyon sokat beszél a kormány a versenyképesség javításáról, és ahogy itt valaki már az előttem szólók közül, talán éppen Csárdi képviselőtársam utalt is rá, bizony komoly vita bontakozik ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter között. Korábban is lehetett hallani, hogy komoly ellentét feszül a két fideszes gazdaságpolitikus között, de most az elmúlt hetekben-hónapokban ennek nagyon nyilvános jelét is adták, hiszen különböző újságok hasábjain vagy éppen konferenciákon üzentek egymásnak, hogy ki mit gondol a magyar gazdaságpolitika üdvözítő jövőbeli irányairól, és ezek bizony 180 fokban ellentétes irányok voltak. Csak a legutóbbit hadd ajánljam a figyelmükbe, ez az euróval kapcsolatos vélemény: Matolcsy úr valamilyen kipcsak valutát szeretne bevezetni, ezzel szemben Varga Mihály talán egy racionálisabb megközelítést alkalmaz, amikor az euróról értekezik, és az ezzel kapcsolatos álláspontját fogalmazza meg.
A Magyar Nemzeti Bank egypár hónappal ezelőtt megfogalmazott egy ilyen versenyképességi programcsomagot, ha jól emlékszem, annak volt vagy 330 pontja. Hogy kellően önkritikus legyek: nekünk is volt a kormányunk idején nagyon sok ilyen pontunk, olyan pontunk, volt nekünk 45, 56 pontunk, sok minden; abból egyébként annyit meg lehetett tanulni, hogy teljesen felesleges ilyen számosságban mérni a lépéseket, sokkal jobb az, hogyha akár apró lépésekkel is, de konkrétan elindulunk ebbe az irányba.
Én többször megkérdezem a pénzügyminiszter urat, hiszen a Költségvetési bizottságnak is a tagja vagyok, hogy Magyarország versenyképességével kapcsolatban mit gondol. Bevallom őszintén, ahogy az idő haladt előre, úgy lett egyre irreálisabb a pénzügyminiszter úrnak az álláspontja ez ügyben, hiszen az egy évvel ezelőtti meghallgatásán még ő maga is elismerte, hogy vannak komoly gondok a magyar vállalati szféra versenyképességével kapcsolatban, aztán a következő időszakban - valószínűleg odaért hozzá is a politikai utasítás - már arról beszélt, hogy semmilyen probléma nincsen a magyar cégek gazdasági versenyképességével és teljesítőképességével. Ez vagy azt jelenti, hogy egy év alatt megoldották, vagy azt jelenti, hogy szóltak neki, hogy ne beszéljen már olyat, ami egyébként reális, de esetleg nem felel meg a politikai kommunikációs igényeknek.
Én azt látom - cégvezetőkkel, kis- és nagyobb vállalkozókkal is beszélve, és erről Mellár professzor úr biztos részletesebben fog majd beszélni -, hogy bizony komoly gond van Magyarországon ezzel a versenyképességgel. Én egy aspektusra hadd hívjam fel a figyelmüket! Nagyon sokszor üdvözíteni szoktuk - sokszor joggal - az európai uniós forrásokat, de ahogy látjuk, a Magyarországon alkalmazott uniós támogatási metodika révén egyre lustábbak lesznek vagy egyre kevésbé kezdeményezőek lesznek a magyar cégek, hiszen sokkal egyszerűbb megkapni egy EU-s támogatást, és abból valamilyen projektet elindítani, mint azon gondolkodni, hogy a szabadpiaci verseny keretei között hogyan lehet akár forrásokhoz jutni, és hogyan lehet akár ezáltal előrelépni. Tehát van ezeknek az európai uniós forrásoknak a sok áldásos aspektusuk mellett egy negatív hatása is, hogy egy picit úgy elkényelmesednek a magyar cégek, és úgy vannak vele, hogy sokkal egyszerűbb az uniós forrásokra ráhajtani, különösen akkor, hogyha ehhez politikai kapcsolatokat is igénybe tudnak venni, így a verseny sokkal kisebb, és talán innentől kezdve érthető, hogy az innovációs képessége és a versenyképessége is alacsonyabb ezeknek a cégeknek, hogyha a nemzetközi piacokra kellene hogy kilépjünk.
Éppen ezért a különböző mutatók is azt jelzik, hogy Magyarország pont az innováció, az intézményi háttér és az intézményi szolgáltatás minőségének a területén, illetőleg az üzleti dinamika területén van leginkább lemaradva. Ezek mind-mind összefüggnek akár azzal a kérdéssel is, amiről az imént LMP-s képviselőtársam beszélt, hogy bizony az oktatás minősége jelentős mértékben meghatározza a versenyképességünket is.
Éppen ezért tehát mi inkább azt mondjuk, inkább úgy látjuk, hogy Magyarországon nemhogy a versenyképesség javítása irányába teszünk óriási lépéseket, hanem sokkal inkább egy versenytorzító hatás érvényesül Magyarországon, ebbe beleértem azt is, hogy talán az Európai Unión belül nincs több olyan ország, ahol a politika ilyen mértékben rátelepedne a gazdaságra, és ilyen mértékben az állami akaratot érvényesítenék, és ez bizony komoly nehézségeket okoz; mint az is, hogy nagyon alacsony a magyar cégeknek, nem multinacionális cégeknek az exportképessége is, és nem nagyon látjuk azt, hogy hogyan tudnak szintet ugrani, szintet lépni a kis- és középvállalkozók, hogy hogyan tudnak adott esetben állami támogatással, európai uniós támogatással minőségi előrelépést, ugrást elérni, és ezáltal adott esetben nemzetközi piacokra is kijutni.
Ebből kifolyólag mi azt gondoljuk, hogy a kormány nem tesz eleget annak, hogy a versenyképességünk javuljon. Nem elégséges az, hogy valóban esetleg több forrás áll rendelkezésre az Európai Unió részéről a kis- és középvállalkozói szektor támogatására vagy éppen gazdaságfejlesztési projektekre, ennél sokkal többet kellene tenni, és azt gondolom, hogy Magyarországnak a hosszú távú érdeke, nemzeti érdeke is azt kívánná, hogy sok területen, de azt gondolom, ezen a területen is érdemes volna egy nemzeti minimumot kialakítani, amelyben minden politikai párt egyet tud érteni, hiszen az egyik évről a másikra nem lehet jelentősen növelni egy ország gazdasági vagy üzleti szférájának a versenyképességét.
Érdemes tehát ebben hosszú távon egyetértésre jutni, és olyan intézkedéseket behozni ide a Ház elé, amelyekben a politikai pártok hosszú távon egyet tudnak érteni. Egyébként erre volt korábban példa, ezt a gyakorlatot önök felrúgták 2010 után. Korábban számos olyan terület volt, például az energetika területe, ahol, még emlékszem rá, sok alkalommal 99 meg 96 százalékos többséggel mentek át a parlamentben a különböző kormányzati javaslatok, ami annak volt köszönhető, hogy az akkori kormány leült az ellenzéki szakpolitikusokkal, és megtárgyalták a kihívásokat és az arra adandó lehetséges válaszokat.
Úgyhogy én arra biztatnám az államtitkár urat, hogy azt az üzenetet mindenféleképpen vigye el magával, hogy egyrészt az ellenzékben van nyitottság arra, hogy hozzájáruljunk és segítsünk a saját eszköztárunkkal abban, hogy ezeket a célokat el tudjuk érni, de ehhez az kell, hogy ne csak egy-egy ilyen parlamenti törvényjavaslat beterjesztése kapcsán tudjunk ezekről a kérdésekről szólni, hanem bizony a különböző frakciók szakpolitikusait kérdezzék meg, milyen lépéseket tartanának helyesnek és jónak valóban abból a szempontból, hogy egy versenyképesebb Magyarországot tudjunk létrehozni.
Még egyszer: azzal zárnám a bevezető expozét, amivel kezdtem, hogy mivel ezeknek a céloknak ez a törvényjavaslat nem felel meg, és mivel tulajdonképpen sokkal inkább egy ilyen salátatörvény lett belőle, mint valóban a versenyképességet vagy a versenyképesebb Magyarországot szolgáló program, annak javítását célzó intézkedéscsomag, ezért az MSZP-frakció nem fogja támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és a Párbeszéd soraiban.)
