BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A javaslat az alábbi törvényeket módosítja, néhány pontot engedjenek meg, hogy kiemeljek.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi törvény módosítása. A pénztárak által fizetendő éves felügyeleti díj mértéke mintegy 50 százalékkal emelkedik, de összegszerűen nem jelentős a változás. Jelentősebb, hogy a pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25 ezrelékéről 0,3 százalékra (sic!) emelkedik.
A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi törvény módosítása. Azon lakástakarék-termékek esetén, amelyeknél már nincs állami támogatás - ezt azért mondjuk el, hogy egy nagyon gyors törvényben önök módosították rendkívül botrányos körülmények között, ahol körülbelül évi 70 milliárd forintos támogatást vettek el a magyar családoktól -, sokkal rugalmasabb feltételeket állapítanak meg a pénztáraknak, nem kell minden hónapban részletet befizetni, könnyebben lehet előleghez jutni. Emellett a pénztárak által végezhető tevékenységek köre még tovább fog bővülni.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi törvény módosítása. A pénztár által fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,25 ezrelékéről 0,3 százalékra (sic!)emelkedik.
A tőkepiacról szóló 2001. évi törvény módosítása. A javaslat a Tpt. módosítására vonatkozó részében egyes definíciókat pontosít, az EU 2017/1129. rendeletével összhangban. Emellett módosul a nyilvános részvénykibocsátás szabályozása. A Befektető-védelmi Alapot korábban összevonták az Országos Betétbiztosítási Alappal. Ezt az összevonást azonban 2019. december 31-én megszüntetik, az ezzel kapcsolatos átmeneti szabályozást rögzíti a javaslat mind a vezetőkre, mind a munkavállalókra nézve.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályozásáról szóló 2007. évi törvény módosítása. A felügyeleti díj a befektetési vállalkozások esetében is emelkedik, több esetben jelentősen.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi törvénymódosítás az államadósságra vonatkozó szabályok módosítására irányulna. Most a 2018. évi zárszámadásnál is elmondtuk a Magyar Szocialista Párt részéről, hogy itt nagyon komoly szabályozásokra kell tenni javaslatot, mert az államadósságnak a számítása nincs összhangban a megismert számokkal és a tényleges számokkal - erre hívtuk fel a zárszámadás elfogadásánál és a vitában a figyelmet -, mert ezek a számok több száz milliárd forintos különbséget mutatnak.
Az államadósságot az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 2009. május 25-ei EK tanácsi rendeletben meghatározott módon kell a jövőben kiszámítani, ami az előterjesztő szerint a gyakorlatban eddig is annak alapján történt.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy nem növeli az államadósság összegét az árfolyamok változása. Ha a költségvetési törvény például 309 forint euróárfolyamra számít, akkor hiába erősödött az euró 332 forintra, a devizaadósság számításánál mindezt nem kell figyelembe venni. Ha év közben megváltozik az államadósság-számítás módszertana, akkor az így megnövekedett államadósságot sem kell növekedésnek tekinteni.
Hatályon kívül helyezi a javaslat az úgynevezett adósságképletet. Ez az a Matolcsy minisztersége alatt elfogadott és azóta annak betarthatatlansága miatt már módosított szabály, amely rendkívüli megszorításokat követelne a mindenkori kormánytól, ha a GDP-növekedés és az infláció egyaránt 3 százalék fölé nőne. Ezt a képletet még egy alkalommal sem kellett alkalmazni, mivel az infláció rendszere alacsonyabban alakult, mint 3 százalék. Ez azonban már a közeljövőben változhat, ezért egyre égetőbb a Fidesz számára, hogy ezen öngólt, jelentős gazdaságpolitikai hibát minél hamarabb hatályon kívül helyezzék a törvényből.
Az MNB által folytatott eljárásokra vonatkozó részletszabályok változása - ez a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény módosítása - az iratbetekintéssel, az iratokról szóló másolatokkal kapcsolatban; a hitelezésekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi törvény módosítása. A bankok, pénzügyi vállalkozások és a szövetkezeti hitelintézetek induló tőkeösszegeinek megállapítása óta eltelt időszakban a reálértékben bekövetkezett változások miatt az összegek értékállóságának megőrzése érdekében szükséges az induló tőke összegeinek javaslatban foglaltak szerinti emelése a kormány szerint. A bankoknál, pénzügyi vállalkozásoknál is emelkedik a felügyeleti díj összege.
Összefoglalva: a törvényjavaslat legnagyobb része ugyan valóban uniós jogharmonizációt szolgál, azonban emellett ki kell emelni két területet. Az MNB mint felügyelet számára fizetendő felügyeleti díj, illetve éves díj emelése minden pénzügyi szereplő esetében, legyen az bank, pénzügyi vállalkozás, tőzsde, biztosító, magánnyugdíjpénztár, biztosítópénztár s a többi, egyértelmű, hogy jelentős pluszbevételt fog eredményezni a jegybank számára még akkor is, ha az indoklás terén a pontos számokkal adós maradt a kormány. Nem látjuk, hogy mekkora bevétel fog származni ebből az MNB-nek, és azt sem látjuk, hogy mire fogja az MNB ezt költeni - erről jó lenne, ha az államtitkár úr adna tájékoztatást a számunkra.
Politikai szempontból a legfontosabb az úgynevezett adósságképlet törlése. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként úgy mutatta be ezt a szabályt, idézném: „Ez egy olyan modern képlet, ez a képlet segít nekünk. Az EU legmodernebb szabálya ez az adósságszabály. Gazdaságtörténetileg is komoly fegyvertény.” Végül olyan komoly fegyverténynek minősült, hogy már a Varga-féle minisztériumnak kellett kezdeményeznie ennek a képletnek a módosítását, mert majdnem 700 milliárdos megszorításba hajszolta volna bele saját magát a Fidesz-kormány, ha ezt a képletet alkalmazták volna.
Az új szabály, mely szigorú megszorítást rendel el, ha 3 százalék fölé emelkedik a GDP-növekedés és az infláció, a mai napig egyszer sem került alkalmazásra, azonban erre lehet, hogy már 2020-ban sor fog kerülni. Azért látjuk, hogy az elmúlt hónapok, elmúlt évek kommunikációja jelzi, hogy Matolcsy György is többször állt ki a nyilvánosság elé, és figyelmeztette a magyar lakosságot, sőt a kormányt is arra, hogy újabb gazdasági összeomlás felé figyelhetünk meg mozgásokat, újabb válság közelíthet. Sőt, most is olvashatjuk, hogy a gazdasági szakemberek a következő két évben jósolják ezt a válságot, és erre figyelmeztetett többször Matolcsy György is és Varga Mihály is. Ezért a csak a politikai büszkeség miatt átmentett Matolcsy-féle legmodernebb szabály végleg a kukába kerül, mert ha ezt a szabályt alkalmazná a kormány, és ez a szabály maradna a törvényben, akkor nagyon komoly megszorításokat kellene az Orbán-kormánynak azonnal eszközölnie.
Szintén ki kell emelni az államadósság-számítás módszertanának változását, illetve azt, hogy nem számít bele a jövőben sem az államadósság összegébe az, ha a tervezetthez képest valamilyen árfolyam jelentősen megváltozik. A 2018. évi költségvetést is úgy tárgyaltuk a parlamentben, hogy sokkal jobb árfolyamon volt számolva az euró, mint akkor álltunk, és akkor is figyelmeztettük a kormányt, hogy ez nincs jól, hogy egy költségvetés nem úgy van betervezve, hogy az árfolyammozgást nem veszik figyelembe, és ezt próbálják most korrigálni. Most a 2019. évi költségvetés is úgy lett elfogadva, hogy azóta látjuk, hogy hónapok óta folyamatosan nő a forintnak az árfolyama az euróhoz képest, és ezt a költségvetés már évek óta nem veszi figyelembe.
(14.50)
E miatt a két súlyos hiba miatt mi ezt a törvénymódosító javaslatot nem tudjuk elfogadni. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm, államtitkár úr. (Hohn Krisztina tapsol.)
