GION GÁBOR
GION GÁBOR
GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Igyekszem nem kihasználni a 30 percet a hatékonyság érdekében, de igyekszem átfogó bemutatást tartani itt a törvényjavaslatról.
A bemutatni kívánt törvényjavaslat egyrészt a tőkepiaci biztosítási és banki területen működő szereplők szabályozására vonatkozóan, másrészt az államháztartási területet érintően tartalmaz módostásokat. Összességében megállapítható, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeinek módosítására irányuló szakaszok teszik ki a törvényjavaslat túlnyomó részét, ezen belül is jelentős mértékben szerepelnek európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésére irányuló javaslatok. A jogharmonizációs jellegű módosítások mellett három területet emelnék ki: a garanciaalapok, a lakás-takarékpénztári termékek és a felügyeleti díj témakörét, majd ezt követően térnék ki az államháztartást és a gazdasági stabilitást érintő módosítások ismertetésére.
Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiacról szóló törvény módosítása elsősorban egy európai uniós rendelet jogharmonizációját biztosítja, amely az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő úgynevezett kibocsátási tájékoztatóról szól. Ez - ahogyan a szakzsargonban emlegetik - a prospektus, tájékoztató nem újdonság az értékpapírok világában, a tőkepiaci törvény eddig is tartalmazta ennek a jogintézménynek a szabályozását, az is az uniós alapokon nyugodott.
(14.20)
Mivel azonban a korábbi irányelvi szabályozást rendeleti szintű, azaz az Európai Unió összes tagállamában közvetlenül alkalmazandó szabályrendszer váltotta fel idén júliusban, ezért a hazai szabályozási környezetnek is ehhez kell igazodnia. A rendeleti szintű szabályozás célja az, hogy a nyilvánosan forgalomba kerülő értékpapírokkal kapcsolatban a befektetők egész Európában egységes séma és követelmények szerinti információkhoz jussanak hozzá, egy meghatározott részvény vagy kötvény potenciális vásárlója ugyanazon információk birtokába kerülhessen.
Magára a tájékoztatókészítési kötelezettségre vonatkozó szabályok lényegében nem változtak, de egyes eddig is használt fogalmak mögötti tartalmak a rendeleti meghatározottság folytán némileg módosulnak. Az érintett piaci szereplőkkel, valamint a felügyeletet ellátó MNB-vel számos egyeztetésen tisztáztuk a munkatársaimmal a technikai részleteket, ami biztosítja a módosítás egyszerű gyakorlati alkalmazását.
Szintén a tőkepiaci törvény módosítása a hitelintézeti, valamint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény módosításával együtt az a szervezeti rendszert érintő változtatás, amely a befektetővédelmi és betétvédelmi céllal létrejött garanciaalapok egységes munkaszervezetét és közös irányítását megszünteti. Az Országos Betétvédelmi Alap, rövidebb nevén az OBA és a Befektető-védelmi Alap, azaz a BEVA munkaszervezetének összevonására 2015-ben került sor. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban bebizonyosodott, hogy a pénz- és tőkepiacokon alapok formájában működő garanciarendszerek lényeges különbözősége a garanciaalapok elkülönült kezelését és működtetését teszi szükségessé. Az OBA és a BEVA által biztosított alanyi kör, az alapok működésével védeni kívánt érdekek különbözősége, továbbá az alapok működésének eltérő jellege miatt célszerűbb és hatékonyabb az elkülönült működés.
Az üzemgazdasági értelemben vett méretgazdaságosság, a szinergia a befektetővédelmi és betétvédelmi alapok esetében nem volt értelmezhető, sőt a két garanciaalap akkor tudja céljait eredményesen megvalósítani, ha a piaci kihívásokra rugalmasan, gyorsan és átlátható módon képes reagálni, és ezt különálló szervezetként hatékonyabban tudja megtenni. Ezért a garanciaalapok jövőbeni hatékony fellépése, a betétesek és befektetők védelmi szintjének, továbbá az egyes alapok felelős és átlátható működésének növelése érdekében az OBA és a BEVA egységes munkaszervezetét, továbbá a munkaszervezet közös irányítását 2019. december 31. napjával a javaslat megszünteti.
Tisztelt Képviselők! A pénzügyi közvetítőrendszer, azaz a hitelintézeti, tőkepiaci és biztosítási területen működő szolgáltatást nyújtók felügyeletét 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank látja el. A feladat ellátása során felmerülő költségeit a szolgáltatást nyújtókra kirótt felügyeleti díjból fedezi. A pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan működésének biztosítása, valamint a szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalom fenntartása, erősítése mindannyiunk számára kiemelt jelentőségű. A felügyeleti feladatellátás szempontjából jelentős költségemelkedés volt tapasztalható az elmúlt években, többek között a megfelelő személyi állomány biztosításához, képzéséhez, valamint az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódóan, ezért szükségessé vált a 2007 óta változatlan díjak emelése, aktualizálása.
Szintén aktualizálásra szorult az a több mint két évtizede változatlan követelmény, amely a pénzügyi intézmények minimális jegyzett tőkéjére mint piacra lépési korlátra vonatkozott. Ezt is megemelni, aktualizálni javasoljuk. Számos viszonyszámként a működő intézmények is alkalmazzák ezt, tehát egy bizonyos felkészülési időt javasolunk részükre.
A benyújtott törvényjavaslat a lakás-takarékpénztárak esetében új szabályokat tartalmaz az állami támogatás nélküli termékekre. Az állami támogatás nélkül kötött szerződések esetén ugyanis egyes korlátozások szükségtelenek, gátolják a rugalmas feltételek kialakítását. Nem indokolt például az új szerződéses módozatok felügyeleti engedélyezése, amelyre korábban a megtakarításhoz biztosított nagy összegű állami támogatás miatt volt szükség. Indokolatlan a részösszeg kivételének teljes tilalma vagy az egyenlő részletekben történő befizetés előírása. A törvény módosítását szükségessé teszi egyes szabályok korszerűsítése, például a likviditáskezelési eszköztár bővítése.
Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosítások tematikájához kapcsolódva, csak röviden szeretnék utalni arra, hogy a javaslat további módosításokat is tartalmaz, többek között a felügyelés, a befektetési alapok, valamint a szanálás egyes aspektusai tekintetében. E rész lezárásaként ismét szeretném hangsúlyozni, amit már a tőkepiaci törvény módosítása kapcsán is jeleztem, az érintett szakmai szervezetekkel, valamint a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB-vel is többkörös egyeztetés történt annak érdekében, hogy a jogszabályi megfogalmazások minél szélesebb szempontú mérlegelés eredményét tükrözzék.
Tisztelt Ház! Most szeretnék rátérni a törvényjavaslat címében is szereplő másik kiemelt témára, az államháztartásra. A tervezet az államháztartási működéssel kapcsolatban két törvényi módosításra tesz javaslatot. Az egyik a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény. Hazánkban jelenleg két, a hasonlóságuk ellenére néhány vonatkozásban eltérő államadósság-fogalom van használatban. Az egyik az európai uniós módszertan szerinti, úgynevezett maastrichti adósságmutató, a másik a magyar költségvetési szabályrendszerhez kapcsolódóan kialakított adósságmutató.
Az egységesítést célzó javaslat révén e kettősség megszűnik, a magyar költségvetési szabályrendszerben is a maastrichti mutató válik használatossá, mivel a törvény megalkotása óta eltelt időben egyértelművé vált, hogy ezt a kettősséget nem feltétlenül szükséges fenntartani, zavart, kavarodást okozott, és egyébként az általános használatban a maastrichti mutató van. Az Alaptörvényből fakadó azon döntő fontosságú szabály természetesen nem változik, mely szerint az adósságmutató 50 százalékos mértékének eléréséig nem fogadható el az adósság növekedését eredményező költségvetés.
A korábbiaktól eltérően a tervezés során már ismert, a kormányzat által nem befolyásolt, az államadósság-mutató változásához vezető külső tényezőket, például a forint árfolyamváltozásának hatását, a költségvetésitörvény-javaslatban szereplő adósságmutató összeállításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni, erre csak a költségvetés végrehajtása során van lehetőség.
Fontos változás az úgynevezett adósságképlet hatályon kívül helyezése. A kormány elkötelezett az államadósság arányának folyamatos csökkentésében. A csökkentés mértékét illetően azonban a hatályos alaptörvényi és európai uniós előírásokon túl nem feltétlenül szükséges további törvényi rendelkezések előírása. Ezért javasoljuk a korábbi években egyébként sem alkalmazott, úgynevezett adósságképlet törlését.
A másik az államháztartási törvény, melynek módosítása azt a célt szolgálja, hogy az uniós támogatási előirányzatokon év végén törlésre kerüljön az úgynevezett maradvány, elkerülendő azok folyamatos és szükségtelen halmozódását. A szabály az uniós támogatások fizetésének rendszerét, működésének módját semmilyen formában nem érinti, az csupán költségvetés-technikai, adminisztrációcsökkentő jellegű.
Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat célja a pénzügyi szektor és az államháztartás megbízható működésének további biztosítása. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
