POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA,
POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző percekben részletesen meghallgattuk a törvénymódosításokat, és mind ön, államtitkár úr, mind pedig Bangóné képviselőtársam nagyon alaposan összefoglalta a törvény buktatóit.
Egypár dolog még nem hangzott el, amit szeretnék kiemelni, hogy ismét egy salátatörvényről beszélünk: 17 törvényt módosít ez a jogszabály. Ezek nagyrésze egyébként európai uniós jogharmonizációs célokat szolgál, ezt természetesen végre kell hajtani, hiszen azok a rendeletek és irányelvek az Európai Unióban Magyarországnak is kötelezővé teszik ezek átvezetését, ezeket meg kell tenni. De azért van ebben a jogszabályban pár olyan törvénymódosítás, amelyre kiemelten fel kell hívni a figyelmet.
Hogy egy pozitív dolgot mondjak, amit én üdvözítőnek tartok ebben a törvényjavaslatban, az az, hogy jelentősen megnövelik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény változása miatt az induló tőkét; mind a bankoknál, mind a pénzügyi vállalkozásoknál, a harmadik országbeli hitelintézetek fióktelepeinél vagy a pénzügyi holdingtársaságoknál a duplájára emelik az induló tőkét. Ez mindenképpen biztonságot jelent hazánknak, hiszen ezek a pénzügyi vállalkozások a közeljövőben csak egy magasabb induló tőke mellett tudják a tevékenységüket folytatni.
Azonban, ahogy az már elhangzott, az egyik legnagyobb kérdőjel az államadósság és az államadóssági ráta összegszerűségének a módosítása, hiszen jelenleg a gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint az államadósságot a központi költségvetési törvényben összegszerűen kell feltüntetni. Most, a zárszámadási vitában egyébként mi is felhívtuk arra a figyelmet, hogy halljuk, hogy az államadósság csökken, mert a GDP arányában valóban csökkent az államadósság, de ha összegszerűen megnézzük, akkor ez növekedni fog. Ahogy ennek a törvényjavaslatnak az általános indokolásában is van egy ilyen mondat, amit egyébként államtitkár úr is kiemelt, hogy a törvény megalkotása óta eltelt időben egyértelművé vált, hogy ezt a kettősséget nem feltétlenül szükséges fenntartani, tehát hogy két ilyen számítása legyen az államadósságnak, és erre ön még hozzátette, hiszen ez zavart és kavarodást okozott. Én inkább azt gondolnám, hogy kellemetlenséget okozott a kormánynak, ugyanis látható volt akár a zárszámadás tárgyalása során is, hogy ezermilliárd forintra, tehát ha forintálisan nézzük, akkor bizony ez az államadósság nemhogy csökken, hanem növekszik. Igen, ezzel, hogy most visszamegyünk arra az egy számításra, hogy csak a GDP arányában tüntetnek majd fel államadósság-mutatókat mind a központi költségvetésről szóló törvényben, mind pedig a zárszámadásban, és majd ezekről lesz szó, akkor kevésbé lehet majd összehasonlítani a megelőző évek összegszerű államadóságával. Tehát én ezt egy nagyon fontos problémának tartom ebben a törvényjavaslatban.
Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, amire Bangóné képviselőtársam szintén már rávilágított, ez pedig a lakás-takarékpénztári jogszabály változása. Igen, ő is kiemelte, hogy ez az elmúlt évben egy röpke 48 óra alatt végrehajtott módosítás volt, amikor a lakás-takarékpénztárak támogatásait kivezették a rendszerből, és most ehhez kapcsolódóan ugyanis a nem támogatott lakás-takarékpénztári szerződések viszonylatában van szükség most módosításokra, amelyek nyilván könnyítik a rendszer működését, de azért még mindig ott vannak bennünk azok a kérdőjelek, hogy a lakás-takarékpénztárak kivezetésével a családoknak és a magyar embereknek, a magyar fiataloknak milyen jövőképet vázol az Orbán-kormány.
Úgy gondolom, hogy röviden ennyit szerettem volna elmondani, és Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is megérkezett, és ő még a továbbiakban ki fogja egészíteni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
