BÓDIS JÓZSEF
BÓDIS JÓZSEF
BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány kiemelt feladatának tekinti a tudásalapú gazdaság megteremtését, Magyarország versenyképességének javítását. A fenntartható gazdasági növekedés egyik alapvető feltétele a képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes munkaerő. A magyar gazdaság európai szinten is kimagaslóan teljesít, 5 százalékot meghaladó mértékben erősödött. Ma több mint 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, az aktív munkavállalók száma 2010óta 811 ezerrel nőtt. A foglalkoztatottsági ráta minden eddiginél magasabbra, 70 százalék fölé emelkedett.
Az álláskeresők száma 160 ezer főre csökkent, a 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Az adatok is jól mutatják, hogy a gazdaság tartós növekedési pályán van. Ez egyben azt is jelenti, hogy rendkívül nagy szükség van a szakképzett munkaerőre, ezért a kormány a gazdaság folyamatos és lendületes növekedését szem előtt tartva kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre is. Arra törekszünk, hogy minél több fiatal szerezzen szakmát, képesítést. Ennek érdekében újabb lépéseket teszünk a szakképzés megerősítésére.
A hatályos szakképzési törvény megújítása, a 2011 óta eltelt évek során a kormány jelentős eredményeket ért el a szakképzési rendszer fejlesztésében. Így többek között megtörtént a szakképesítések gazdasági céloknak megfelelő újragondolása, bővültek a szakképzéshez való hozzáférés lehetőségei, a második szakképesítést is ingyenesen megszerezhetővé tettük, kiterjesztettük a felnőttoktatást és a vállalati szintű, helyszínű duális képzési rendszert. A gazdaság fejlődése és a társadalom változásai azonban újabb és újabb kihívásokat támasztanak, amelyekre a versenyképesség megőrzése érdekében megfelelő válaszokat kell adnunk. Ezért a képzési rendszert soha nem lehet befejezettnek tekinteni, mert annak folyamatos, a kor és a gazdaság igényeihez igazított fejlesztésével biztosítható, hogy megfelelő létszámban álljanak rendelkezésre a magas szintű szaktudással és kulcskompetenciákkal rendelkező szakemberek.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy hosszú fejlesztési folyamat végeredménye, egy új dimenziókat nyitó, átgondolt és megerősített szakképzési rendszer kiindulópontja. A kormány fontos és előrelátó döntése volt a Szakképzés 4.0 stratégia elfogadása, amely a benyújtott törvényjavaslat fontos alapja. A Szakképzés 4.0 stratégiát osztrák mintára piaci szereplőkkel közösen alakítottuk ki. A stratégiai cél, hogy kiválóan képzett és a szakmájukat szerető, megbecsülő fiatalok lépjenek ki a munkaerőpiacra, és tudásukkal erősítsék a magyar vállalatok gazdasági szerepét. A jól végzett munka stabil és kiszámítható megélhetést, tisztességes béreket biztosít, hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez, a versenyképesség növekedéséhez.
A stratégiában meghatározott intézkedések célja, hogy modern eszközökkel és korszerű technológiával felszerelt, vonzó képzési környezetben, naprakész tudású oktatók segítségével versenyképes, a gazdaság által elvárt tudást biztosítsunk a szakképzésben tanulók számára. A Szakképzés 4.0 stratégiára épülő szakképzési törvényjavaslat a keretjellegű szabályozás elvét követi, teret enged a jelenlegi szakképzési rendszer jól működő elemeinek továbbfejlesztéséhez, miközben megteremti egy új struktúrájú, rugalmas és dinamikus rendszer alapjait és kereteit is. A javaslat a köznevelés rendszerétől elkülönült, önállóan működő, a gazdasági változásokhoz jobban igazodni tudó, rugalmasabb szakképzési rendszer megalapozását biztosítja.
A törvényjavaslat rendelkezései egyformán érintik a szakképző intézményeket, a szakképzésben közreműködő gazdálkodó és egyéb szervezeteket, a gyakorlati képzési rendszert felügyelő gazdasági kamarákat, a tanulókat és az oktatókat.
Tisztelt Ház! A törvénytervezet elfogadásával a 2020-21-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz, a technikum és a szakképző iskola. A javaslat értelmében a tanulók a technikum és a szakképző iskola közül választhatnak, az előbbinél ötéves, az utóbbinál hároméves képzésben vehetnek részt. Mindkét iskolatípus ágazati alapoktatással indul, így a diáknak lehetősége van az ágazati alapismeretek birtokában később szakmát választani. A technikum egyben az érettségire is felkészíti a tanulókat, így az ott szakképzettséget szerzők az ötödik év végén egyszerre vehetik át technikusi okleveleiket és érettségi bizonyítványaikat.
A szakképzés színvonalának emeléséhez meghatározó jelentőségű eszközként járul hozzá a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása.
(18.00)
A szakképzésben tanító több mint 32 ezer pedagógus bére átlagosan 30 százalékkal emelkedik, melyhez a költségvetés éves szinten 35 milliárd forintot biztosít. A 2020. július 1-jén életbe lépő béremelés lehetővé teszi a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából. A jövőben minden szakképzésben oktató egyéni béralkut köthet a munkáltatójával, így a számára legkedvezőbb feltételekkel végezheti munkáját. A túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés így nagyobb béremelést, a lehetőségek bővítését jelenti, a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi. A szakképzésben oktató tanárok bérének megállapítására rugalmasabb rendszer alakul ki, melyben senki nem fog rosszabbul járni. A szakképzésben oktatók a továbbiakban is kaphatnak jubileumi jutalmat, változatlanul jogosultak lesznek a pedagógusigazolványra, új elemként pedig számos, a munka törvénykönyve szerinti juttatást vehetnek igénybe.
A következő tanévtől minden szakképző intézményben tanuló diák az első évtől kezdve az állam által garantált ösztöndíjban részesül. Az ágazati alapozó oktatást követően a diákok a duális képzés részeként, a gyakorlati képzés teljesítése érdekében szakképzési munkaszerződést köthetnek egy-egy vállalattal vagy vállalkozással, és már ezektől a cégektől munkabért kaphatnak. Ezzel a diákok már tanulóként megtapasztalhatják, milyen a munka világában munkavállalóként is jelen lenni.
Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályozás fontos szempontja, hogy az új rendszer a tanulók számára versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást és vonzó karrierlehetőséget biztosítson. A szakképzésben dolgozó oktatóknak pedig növekvő béreket, több megbecsülést biztosít választott hivatásuk gyakorlásához. A törvénytervezet biztos alapot nyújt a magyar gazdaság további erősödéséhez, a teljes foglalkoztatottság eléréséhez, Magyarország versenyképességének erősödéséhez.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a szakképzés megerősített, magas színvonalú rendszere folyamatos és megfelelő válaszokat tudjon adni a folyton változó gazdasági környezet kihívásaira. E célok elérése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
