HOHN KRISZTINA,

Teljes szövegű keresés

HOHN KRISZTINA,
HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon fontosnak tartom, hogy mielőtt a részletes véleményt ismertetném, elmondjam, hogy érzelmileg is kell hogy segítsük a pedagógusokat, mert rengeteg kiégett pedagógus van, rengetegen érzik úgy, hogy ki vannak szolgáltatva a rendszernek, hogy ki vannak szolgáltatva egyfajta diktatórikus rendszernek, ami a pedagógusoknak természetesen nem tetszik.
A pedagógusok szakszervezete is keresett minket, mint ahogy a többi ellenzéki pártot is, hogy próbáljuk meg tolmácsolni a véleményüket, mivel úgy érzik, hogy ők ebből az egyeztetésből most ki vannak hagyva. Azt gondolom, hogy a szakszervezetek az ellenzéki pártokkal őszintébbek mernek lenni, mint a kormánypárttal, hiszen nem féltik tőlünk az állásukat, és nekünk el merik mondani a véleményüket, és mi meg is hallgatjuk őket.
Higgyék el, akármilyen furcsa, ez így van. (Dr. Vinnai Győző: Ijesztők vagyunk, nem merik elmondani! - Ander Balázs: Tényleg félnek, ezt be kell látni! - Az elnök csenget.) Sajnos félnek. Lehet, hogy öntől személy szerint nem, ezt én elfogadom, de van, akitől félnek, higgye el, ezt ők maguk mondták. Tehát ez nem egy légből kapott dolog, hanem valóban így van. (Dr. Vinnai Győző: Persze.)
Tehát mindenképpen fontos lenne az állami intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyát megőrizni. Ezt többen elmondták előttem, és én is elmondom, hátha nyomatékosabbnak tűnik. Rengetegszer beadtuk már mi is a közalkalmazotti bértába minimálbérhez való igazítását már unásig, de még egypárszor majd beadjuk, hátha egyszer mégiscsak elfogadják, hiszen az adható juttatások messze nem azonosak a törvény szerinti kötelező járandóságokkal. Ugye, adható. Önkormányzatnál dolgoztam, tudom nagyon jól, hogy az önkormányzatok sem, állami cégek sem nagyon szeretik az adható dolgokat megadni.
Nem beszélve a foglalkoztatás biztonságát nyújtó más előírásokról, a felmentés lehetséges indokairól. Míg a munka törvénykönyve szerint elég, ha a munkáltató valós és okszerű indokkal támasztja alá a felmondást, a Kjt. szerinti felmondási idő és az Mt. szerinti felmondási idő között ég és föld a különbség. A végkielégítés úgyszintén kevesebb a munka törvénykönyvében, mint a Kjt.-ben. Azt lehet látni, hogy a kormány az általa hangoztatott béremelést valójában pénzátcsoportosítással akarja megoldani, ami nem megoldás, viszont kezelhetetlen feszültséget fog eredményezni a munkahelyeken, és kiszolgáltatottságot az érintettek körében.
Ez a törvénytervezet egy rendkívül pongyola, szakmai szempontból elképesztően alacsony színvonalú szöveg, amelyet, megkockáztatom, nem a területhez értő jogászok készítettek. A törvénytervezet egy bizonytalan mértékű béremelést hozhat ugyan, de a további béremelésnek jogszabályi garanciája nincs. Inkább rendelkezést kellene módosítani akként, hogy a pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező szakemberek közvetlenül kerüljenek a pedagógus I. fokozatba, valamint kezdeményezni kellene, hogy a pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti illetményeket újra kössék a minimálbérhez, mint ahogy ezt már említettem. Ez esetben valóban tényleges béremelés valósulna meg, és nem lenne a már általam említett bérfeszültség.
Az állam tiszteletben tartja a vallási közösségeket, vallási, világnézeti elkötelezettséget, és erre tekintettel lévő sajátos szabályozás útján biztosítja a vallási közösségek szakképzésben való részvételét, amivel nincsen semmi baj, de azt ki kéne kötni, hogy a vallási közösség nem szerezhet kizárólagos jogot valamely szakma oktatására, vagy ne kapjon különösen nagy jogosítványokat. Egy szakértő véleménye, szó szerint idézem: a szakmai jegyzéket 240-ről lecsökkentették 176-ra. Ennek a következménye, hogy az úgynevezett részszakképesítések megszűntek. Például asztalosszakképzés lesz, ezt megelőzően volt, mondjuk, például bútorasztalos, fajátékkészítő s a többi. Ezek elsősorban az SNI-s diákoknak voltak kedvezőek, hiszen ha elvégeztek egy részszakképesítést, a jobban teljesítők egy magasabb szintre léptek, és elvégezhették azt is. Most ezt négy év alatt csinálhatják meg, de komoly az aggodalom, hogy sokan nem fogják majd bírni ezt az iramot, és esetleg kihullanak a rendszerből.
De a szakmai jegyzék még lehet akár jó is, mert nagyon sok OKJ-s szakma volt rengeteg párhuzamossággal. Probléma ugyanakkor, hogy nem ismerhetők a kerettantervek, tehát az oktatóknak fogalma sincs róla, hogy mennyire reális elvárásokat támasztanak egy-egy szakma ismeretanyagát illetően, hiszen olyan szakmák vannak, amelyekhez az oktatókat is képezni kellene. Például adott intézményben lesz olyan képzés, ahol komplett szakmai tárgyakat kellene tanítani angolul. Ezt kik fogják csinálni? Az angoltanárok, akiknek, mondjuk, fogalmuk sincs a szakmáról, vagy a szakmások, akik meg nem annyira perfektek az angolban?
A tanítási év azokon az évfolyamokon, amelyeken közismereti oktatás is folyik, ötnapos tanítási hétből áll, a szombat, a vasárnap és a munkaszüneti pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ez a munka törvénykönyve rendelkezéseivel nincs összhangban, a munkaszüneti nap a munka törvénykönyvében részben elkülönül a pihenőnapoktól. A szombat, a vasárnap és a munkaszüneti nap pedig tanítás nélküli pihenőnap. Ezt nem nagyon lehet azért olyan könnyen értelmezni, mert összemossa a pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A szakképző intézmény alkalmazottja munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll. Igen, ez is egy nagy probléma, mert a jogszabályban minden szakképző intézményben tanító személyre vonatkozna ez.
A másik elfogadhatatlan elem, hogy a megbízási szerződéssel történő foglalkoztatást sem korlátozná a törvény.
(19.20)
A szakképző intézmény alkalmazottja a munkaszerződésben meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a hasonló munkakört betöltők által elérhető havi jövedelemhez. A törvény semmiféle automatizmust nem tartalmaz a munkabér növekedésére vonatkozóan, emellett nyilvánvaló, hogy az összes érintett kedvezőtlen béralku-pozícióba kerül. A törvény kedvezményként tünteti fel, hogy a szakképző intézmény alkalmazottjának minden naptári évben 20 munkanap pótszabadság jár. Eddig 25 volt, most ez csökken, de mégis úgy tűnik, mintha ez valami különlegesen jó dolog lenne.
A törvény előírja, hogy az oktató négyévenként legalább 60 óra továbbképzésben vegyen részt, tehát az eddig hét évre előírt 120 óra kötelező továbbképzés négyévenkénti legalább 60 órára módosul majd. A minősítési rendszer helyébe az igazgató által történő háromévenkénti értékelés lépne, erről azonban a végrehajtási rendelet nem ismerete miatt még keveset lehet tudni. Szerintünk ezek helyett a pedagógusminősítési rendszer egészét kellene átalakítani.
A szakképzési munkaszerződés megszüntethető közös megegyezéssel a közös megegyezésben megjelölt nappal, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. Ezeknek alapján egyértelmű, hogy a Kjt.-ben foglalt felmentési időnél lényegesen kevesebbel számolhatunk. Ezáltal az érintettek az annak felére járó távolléti díjtól is elesnek, amikor a közalkalmazott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A főigazgató vagy annak helyettese, a kancellár, valamint a gazdasági vezető, vagy a szakképzési centrummal munkaviszonyban álló, a szakképzési centrum más, nem oktató munkakörben foglalkoztatott munkavállalója a szakképzési centrummal munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.
Szerintünk ez elfogadhatatlan rendelkezés, mert a munkaviszonyban, illetve megbízási szerződéssel foglalkoztatás indokolatlan. A munkaviszony sokkal nagyobb kiszolgáltatottságot eredményez, mint a közalkalmazotti jogviszony, ahogy ezt már korábban többen is elmondták. További hátrány, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak nem lesznek teljes jogú tagjai a pedagógusközösségnek, hiszen csak megbízási szerződéssel fognak dolgozni.
Azt hiszem, hogy nagyon sok mindent elmondtam, de tényleg nem akarom unásig ismételni a többiek által elmondottakat. Azt hiszem, az látszik, hogy az ellenzék álláspontja nagyjából egységes, hiszen mindannyian, eddig legalábbis, ugyanazokat a problémákat emeltük ki ebből a törvényből. A módosító javaslatokat természetesen megtesszük, és reméljük, hogy legalább elgondolkodnak rajta, mielőtt bizottsági szinten már lesöprik ezeket. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem