PAULIK ANTAL
PAULIK ANTAL
PAULIK ANTAL szószóló: Ďakujem za slovo, pán predseda! Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Vážený pán predseda, vážený poslanci, Vážený pán štátny tajomnik! Dámy a páni!Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností Maďarska, ktoré sme si vytvorili na zasadnutí národnostného výboru 4. novembra k návrhu zákona číslo T/7843. o odbornom školstve.
Tisztelt Képviselők! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szószóló, röviden szeretném ismertetni önökkel a T/7843. számon beterjesztett, a szakképzésről szóló törvény tervezetével kapcsolatosan bizottságunk november 4-i ülésén kialakított véleményét.
Előrebocsátom, hogy az várható volt, hogy ez a tervezet egy viszonylag éles szakmai, illetve szakmapolitikai vitát fog kiváltani a Házban. Amennyiben a bizottságunk által kialakított vélemény helyenként és időnként egybecseng bizonyos elhangzott véleményekkel, ez nem azt jelenti, hogy szándékoztunk valamely politikai oldal mellett elköteleződni. Kizárólag nemzetiségpolitikai szempontokat mérlegelve említettünk meg, illetve foglaltunk írásba észrevételeket.
(19.40)
A magyarországi nemzetiségek számára megmaradásuk, illetve nyelvük és kultúrájuk továbbadása, ápolása szempontjából kulcsfontosságú terület az oktatás. Ezen belül az óvodai nevelés-oktatás, illetve a felsőoktatás mellett nem hangsúlyozható eléggé a korábban köznevelés címszó alatt összefoglalt, a T/7843. számú törvényjavaslattal köznevelésre és szakképzésre kettéválasztott nevelési-oktatási időszak fontossága.
A hatályos köznevelési törvény még egységesen tartalmaz a nemzetiségi kulturális autonómiát erősítő garanciális elemeket e területtel kapcsolatban. A most tárgyalt, T/7843. számú törvényjavaslat ezek nagyobb részét nem tartalmazza, ezért fontosnak tartottuk a törvényjavaslat jelenlegi tervezetét alaposan áttekinteni. Igaz ugyan, hogy ma csupán egy olyan szakképzéssel is foglalkozó intézményről tudunk, amely német nemzetiségi tanrend alapján működik, azonban korábban voltak nemzetiségi szakképző helyek, amelyek szlovák, horvát, illetve szerb nemzetiségi program alapján biztosítottak szakmai képzéseket, így nem zárható ki, hogy a jövőben az ilyen nemzetiségi intézmények száma is változni fog.
Nem beszélve arról, hogy a kifejezetten roma fiatalok képzését biztosító intézmények száma azért ennél lényegesen magasabb, azonban az ezekben folyó oktatás nemzetiségi tartalma nem feltétlenül egységes. Ez is indokolja a nemzetiségi bizottság érdeklődését az előttünk lévő törvénytervezettel kapcsolatosan.
Tisztelt Ház! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 19. §-ának b) pontja értelmében a nemzetiségi közösségeknek joguk van - egyéb oktatási formák mellett - a nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-oktatásához. A törvény 23. § (1) bekezdése szerint a köznevelés törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.
A Magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontja szerint a tárgyalt törvényjavaslat meghatározó mértékben változtatja, illetve meghatározza a korábbi köznevelés egyik területe, a most tárgyalt javaslat értelmében már szakképzés szerkezetét és tartalmát. Éppen ezért a bizottság javasolja, hogy a törvény tervezetével kapcsolatosan az előterjesztő kérje ki az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét is.
A hatályos 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény a köznevelés területén több kérdésben biztosít a nemzetiségi önkormányzatok számára egyetértési, illetve véleményezési jogot. A jogszabály 83. § (3)-(4) és (4/a) bekezdésének értelmében a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatosan - a nemzetiségi oktatásban részt vevő intézmény esetében - esetleges egyetértési jog hiányában ki kell kérni a területileg illetékes nemzetiségi önkormányzat véleményét.
A (4/a) bekezdés szerint az említett véleményezési jog megilleti a települési, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzatot a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan is. Ezeket a garanciális szabályokat a jelen előterjesztés nem tartalmazza, amivel bizottságunk - tekintettel arra is, hogy a köznevelési törvény legutóbbi módosítása során éppen mi kezdeményeztük e rendelkezések megtartását a köznevelési törvényben - nem ért, nem érthet egyet.
Az említett általános észrevételeink után néhány további szempontot javaslunk megfontolásra az előterjesztő számára. Az előttünk lévő törvénytervezet tartalmazza a nemzetiségi önkormányzatok szakképzési intézményekre kiterjedő alapítási jogát. Ugyanakkor, mivel a jelenleg működő egyetlen, szakképzést is biztosító nemzetiségi többcélú intézmény fenntartója egy közalapítvány, javasoljuk a tervezet 22. § (1) bekezdésében az alapításra jogosult szervezettípusok felsorolását kibővíteni a közalapítvánnyal, illetve adott esetben a nemzetiségi közalapítvánnyal.
A törvényjavaslat 112. §-a rendelkezik a szakképzéshez rendelt állami támogatásról. E paragrafus kiemelten is rendelkezik az egyházi fenntartóknak nyújtott támogatások mértékéről. Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi törvény 26. § (1) bekezdése szerint az országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmény finanszírozása a köznevelési feladatot ellátó egyházi jogi személyekre vonatkozó szabályokkal azonosan történik, javasoljuk ennek megjelenítését a jelen törvényjavaslatban is.
A nemzetiségi bizottság álláspontja szerint a törvényjavaslatnak a többcélú szakképző intézményre és a nyilvántartásba vételükre vonatkozó része nincs szinkronban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek a többcélú köznevelési intézményekre vonatkozó 20. § (1)-(5) bekezdéseivel, illetve a köznevelési intézmények nyilvántartásba vételére vonatkozó 21. § (1)-(2) bekezdéseivel. Éppen ezért a véleményünk szerint a törvénytervezet 18. §-ában célszerű részletezni a köznevelési törvény 20. § (1)-(5) bekezdéseivel analóg módon, hogy a többcélú szakképző intézmény milyen szervezeti keretek között működhet, vagy legalább utalni arra, hogy a köznevelési törvény szabályozása az irányadó a szakképzést is végző többcélú intézmények esetében is.
A benyújtott törvénytervezet nem tartalmaz konkrétumokat arra nézve továbbá, hogy többcélú köznevelési és szakképzési intézmény esetén a működési engedélyt a köznevelési törvényben meghatározott hatóság - tehát a kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala - vagy a szakképzési törvény tervezetében meghatározott szakképzési államigazgatási szerv adja ki, vagy köznevelési és szakképzési feladatok szerinti hatáskör szerint megosztva kerülnek ezek kiadásra.
Álláspontunk szerint a törvénytervezet szabályozása nincs szinkronban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénnyel, illetve a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelettel sem, melyek szerint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési és szakképzési intézmény helyi, illetve országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, ezért az állam végzi a törzskönyvi nyilvántartásba vételét. Javasoljuk a tervezetben e kollízió feloldását is.Az eddig említett nemzetiségi szempontú észrevételeinken túl ismertetni szeretnék néhány általános, a szakképzés egészének előttünk fekvő szabályozására vonatkozó, a nemzetiségi bizottság november 4-ei ülésén felvetett szempontot is. Ezek túlnyomó része szervezési kérdés, amelyeknek a jogszabályban megjelenő szabályozása nem teljesen egyértelmű számunkra.Ilyen például a vizsgaszervezés kérdése. A tervezet szerint 2026-tól csak akkreditált vizsgahely szervezhet vizsgákat. Nem világos, hogy a jelenlegi iskolák mindegyike előtt lehetőség-e az akkreditáció, vagy csupán a szakképzési centrumok működtethetnek majd akkreditált vizsgahelyeket. Ugyancsak nem egyértlemű a mindennapos testnevelés igényének való megfelelés a szakmai elméleti vagy a gyakorlati képzési napokon. Hasonlóan homályos a pedagógus-oktató közötti különbség vagy annak hiánya, elsősorban a jelenleg hatályos pedagógus-előmeneteli rendszer alkalmazása kapcsán. A szakmai képzőhely és a közismereti képzést nyújtó iskola közöti viszony, illetve a tanulói jogviszony kérdése sem egyértelműen került megfogalmazásra. Itt a leginkább a munkaszerződéssel rendelkező tanuló iskolai szakmai programokon való részvételével kapcsolatban merülnek fel kérdések.
Tisztelt Ház! Összegezve: a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nyilvánvalóan elsősorban a nemzetiségi és köznevelési törvényben jelenleg biztosított nemzetiségi jogokkal kapcsolatosan fogalmazta meg észrevételeit. Véleményünk szerint az általunk most felvetett problémák, illetve kérdések tisztázása javíthatja a benyújtott törvénytervezet minőségét.
Ďakujem Vám za pozornosť! Köszönöm szépen a figyelmüket.
